Háborús bűn a közel-keleti műemlékek lerombolása

 Háborús bűnként el kell ítélni a közel-keleti régészeti emlékek lerombolását és kifosztását, például az olyan cselekedeteket, mint amilyeneket az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet követett el Irakban - jelentette ki szerdán az egyiptomi fővárosban, Kairóban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) főigazgatója.

Irina Bokova drámai hangú felhívása egy konferencián hangzott el, amelyet válaszul szerveztek arra, hogy az ISIS szélsőséges csoport Irakban régészeti műemlékeket tett tönkre, Egyiptomban, Líbiában és Szíriában pedig régiségeket csempészett. Bokova szerint az ilyen lépések a háborús taktika részét jelentik a régióban.

A főigazgató kiemelte: "Nagy a tét. A régészeti lelőhelyek, múzeumok rombolása és fosztogatása minden korábbinál nagyobb mértéket ölt. A kulturális örökség megsemmisítése, a kulturális tisztogatás a háborús taktika része, hogy azzal félemlítsék meg a lakosságot, abból pénzeljék bűnös tevékenységüket, és elterjesszék a gyűlöletet".

Ezt a fajta cselekedetet háborús bűnnek kell tekinteni.

Barbár pusztítás

Ahogy arról beszámoltunk, az ISIS felvételeket tett közzé arról, hogya fegyveresek Irakban kalapácsokkal verik szét az asszír birodalom egykori fővárosához, Ninivéhez vezető hatalmas kapuk egyikénél a szárnyas bikákat, illetve szétfűrészeltek padlóreliefeket Asurbanipal ókori asszír uralkodó egykori palotájában. A videók hatalmas nemzetközi felháborodást váltottak ki.

Szakértők szerint a nagy alakú tárgyakat a szélsőségesek a videofelvételek miatt verték szét kalapácsokkal, míg a szállítható kisebb szobrokat, maszkokat és ókori ékírásos agyagtáblákat Törökországba csempészték különböző kereskedőkhöz, hogy onnan azok eljussanak a régiségek feketepiacára.

Deborah Lehr, a kairói konferencia fő szervezőjének számító Régészeti Koalíció elnevezésű csoport képviselője arról beszélt:

Ezek a cselekedetek nemcsak Irakban és Szíriában történnek - mondta Lehr. Úgy vélekedett, hogy Egyiptomban az elmúlt négy évben, a Hoszni Mubarak diktátor hatalmát megdöntő népfelkelés óta az ellopott, valamint az illegális régészeti lelőhelyekről kitermelt történelmi műemlékek értéke elérheti a 3 milliárd dollárt.

Líbia ugyanazoktól a problémáktól szenved, mint szomszédja, Egyiptom, de ott még becslések sincsenek arra, milyen mértékű a törvénytelen műemlék-kereskedelem - hangoztatta Deborah Lehr