Melyik épületben élné túl az éjszakát?
Az Építészfórum által szervezett média építészeti díja szavazáson tíz új épület közül kell eldöntenie, hogy melyik a legjobb. Érdekesség, hogy a döntőbe jutott projektek jelentős része kecsegteti túléléssel lakóját. A szavazás mégis nehéz, mert lécekből épült kuckót kell összehasonlítania kilátóval vagy egy 600 évet átvészelő házzal, szóval kérjük döntsenek felelősséggel. A nyerteseket pénteken este jutalmazzuk meg az Urániában.
A távol-keleti nyitás - Újpesti Főplébánia
A függőfolyosós, kissé lepattant bérházból úgy lett letisztult, izgalmas épület, ahogy mondjuk egy mogorva, darócruhás remete jön rá, hogy nem is szeret egyedül élni nyirkos barlangjában, és inkább derűs zen buddhista lesz, aki nett kolostorudvaron gereblyézgeti a fehér kavicsokat.
Azt nem tudni, hogy az Újpesti Főplébánia felújított épületében hogy viszonyulnak a zenhez, gyanítom sehogy, a 4plusz építészstúdió ennek ellenére japánosan meditatív terek rendszerévé alakította az egykori zeneiskolát.
Az 1873-ban épült barokk épületet kitisztították, hogy világos, tágas belsőt alakítsanak ki. Az U alakú épületet hátul klasszikus vonalú, de markánsan kortárs blokkal zárták le. Az alul nyerstégla, a felső részen áttört cement falak, a tágas üvegajtók izgalmas, de mégis mértéktartó épületet adnak ki. A belső kert geometrikus elrendezése alkalmassá teszi a plébániát arra, hogy egy esetleges távol-keleti nyitásnál az egészet könnyedén zen kolostorrá alakítsák.
Ez nem is bivak - Bivakközösség
A projektnek nevet adó bivakolás a hegymászás egyik fontos momentuma. Azt jelenti, hogy az ember nem tervezetten tölti a szabad ég alatt az éjszakát. Bivakolásnak számít, ha a hegymászó behúzódik valami sziklapárkány alá, és toporogva húzza ki hajnalig, de belefér még, ha van nála hálózsák, és egy átmeneti szállásnak tervezett menedékben éjszakázik.
Az elsőéves momés hallgató, Szabó Áron munkájáról elmondható, hogy vidám építmény, ennek ellenére azt is le kell szögeznünk, hogy valójában nem bivak: közvetlenül egy éjszakázásra alkalmas ház mellett található, ráadásul a bivakoktól eltérően nem próbál meg minél nagyobb védelmet nyújtani, falait ugyanis átjárja a szél.
Ez persze nem baj, ha az építményt kuckóként definiáljuk. Innentől hasznos, és szerethető házként tekinthetünk rá. A félretolt, csálé tető, a szeszélyesen hajladozó tartólécek a keresetlenséget hangsúlyozzák, miközben belépve érezhető, hogy itt biztonságban és jó hangulatban vészelhetünk át egy nyári éjszakát. Ha szívesen heverészne az egyik priccsen, miközben a lécek közt látszik a lemenő nap, lépjen túl a definíciós aggályokon, és bátran adjon magas pontszámot.
Időgép – Kapucinus utcai lakóház
Romantikus, és egyben filozófiai kérdés, hogy mennyiben lenne más a világ, ha nem a közelmúltban épült házakban laknánk, hanem olyan több százéves építményekben, amelyek ódon falai a távoli korok levegőjét lélegzik? Szerintem semmiben, az emberek ugyanilyen oktondiak lennének, mint így. Ennek ellenére mégis jó belegondolni, hogy léteznek olyan háztulajdonosok, akik nem téglába, vagy vasbetonba verik a szöget, ha képet akarnak felakasztani, hanem egy hatszáz éves kövön csorbul ki a szögük.
Az első kerületben ilyen ritka házat tettek lakhatóvá Garaguly Kinga, Hild-Csorba Bernadett építészek. A lejtőre épült, egyik oldalról földszintes, másik oldalról kétszintes épület legrégebbi részei 15. századiak. Falaiban azóta is őrzi az eltelt korok nyomait, köszönhetően annak, hogy régebben a menő építészek nem a megőrzést, hanem a takarékos építkezést tekintették fő erénynek. Gond nélkül építettek be török sírköveket, gótikus emlékeket, ha jó minőségű és olcsó anyagokra volt szükségük. A 21. század ehhez annyit tett hozzá, hogy feltárta és rendbe hozta az egyes építészeti rétegeket, amitől a ház olyanná vált, mintha egy időgép belsejébe léptünk volna. Korunk a letisztultság mellett a kényelemben jelenik meg: széles ablakokat illesztettek oda, ahol korábban szabadon befújt a szél.
Tippünk, hogy olvasóink romantikus lelkületűek, és ha tehetnék, ebben a csinosan felújított időgépben laknának.
Játékos, mint egy bencés – Pannonhalmi tornacsarnok
Ha egy építésznek Magyarországon a Pannonhalmi apátságot emlegetjük, akkor csupa olyan dologra fog asszociálni, ami általánosságban nem jellemzi az egyházak magyarországi működését. Az apátság ugyanis sorra valósítja meg azokat az építészeti projektjeit, amelyek közös jellemzője a progresszivitás, a korszellem ismerete, és a mértéktartás.
Szokatlan az az év épülete szavazásunk, amelyre nem jut be egy új pannonhalmi épület. Idén az új sportcsarnokuk gyűjt majd rengeteg szavazatot, köszönhetően annak, hogy több kategóriában is indul párhuzamosan. Az épület harmonikusan illeszkedik a környezetbe, hiszen egy domb folytatásaként épült. Fentről nézve nem egy új épületet, hanem egy zöld teraszt látunk. A bátor kortárs építészetre gerjedők a homlokzat láttán adják a pontokat. A kompakt, szigorú ritmusú épület, talán a jó arányok miatt, talán a sötétbarna tégláknak köszönhetően egyáltalán nem komor, inkább természetes hatású, és ízléses.
A függőhíd, az előtér fa borítása, és a folyosó vad zöldje pedig olyan játékos, hogy azért már talán penitencia jár Gutowski Róbert építésznek.
Korda György álpincészete – Villányi kiállító- és rendezvényház
A magyar borvidékeken már úgy épülnek sorban a letisztult, klasszikus formákból építkező, nyerstégla házak, mintha erre törvény lenne. Ebbe a remek trendbe illeszkedik a villányi komplexum, amely ránézésre régi gazdasági épületek felújításának tűnik, noha a föld feletti részek valójában újak. A rusztikus összhatást csak az épületek közé lerakott térkő burkolat, és a belső terek márványborítása viszi Korda György villájának hangulata felé. Ennek üzenetét egyelőre még kutatjuk, a megrendelő ugyanis nem a népszerű táncdalénekes volt.
Tervező: Getto Tamás
Nem skanzen – Nemesgörzsönyi kultúrcsűr
Ha engem kérnek meg arra, hogy funkciót találjak a nemesgörzsönyi szolgáltatóháznak, akkor az embertelen és unalmas szocialista építészetet bemutató skanzen kialakítását javasoltam volna. Szerencsére nem engem hívtak meg a munkára, hanem Csécsei Ákos építész csapatát, akik meglepő módon képesek voltak barátságos képet adni a rideg épületegyüttesnek.
Ésszerűsítették a belső tereket, a tömbök arculatát pedig a tradicionális falusi építészettel rokonították úgy, hogy főépületre, és látszólagos csűrre maszkírozták a két szárnyat. Az összhatás persze még így is távol van a korábban látott 600 éves házétól, de ha azt vesszük, hogy melyikbe mennyi munkát kellett fektetni a végeredményhez, akkor a kultúrcsűr nyer.
Skandináv ravatal - Dabasi ravatalozó
Ravatalozót tervezni lehet akűr az egyik legkönnyebb építészeti munka is, hiszen a funkció nem túl bonyolult, és az sem valószínű, hogy a gyászolni érkezők az építészeti minőséggel lennének elfoglalva az adott pillanatban. Az egész akkor válik kihívássá, ha az építész komolyan veszi a feladatát, hiszen ebben az esetben a halálról, annak világunkban betöltött szerepéről kellene állást foglalnia. Egy olyan korban, amely leginkább nem foglalkozik a halállal, az eltávozásnak, a gyásznak nincsenek meg azok az elfogadott rítusai, amire az építészet reflektálhatna. Mindez persze érthető, hiszen szerencsére már nem kötelező ugyanazt hinni, van aki szerint a mennyországba kerülünk, mások szerint pedig pont oda, ahova bármi más, amit hosszú időre betemetünk földdel.
Ezt a lehetetlen feladatot próbálta megoldani Kovács Zoltán, amikor a dabasi temetőbe tervezett ravatalozót. A modernista jegyekkel dolgozó ravatalozó legfontosabb jegye az egyszerűség. Az üzenetről elárul valamit, hogy a homlokzat nagy keresztje valójában funkcióval bír: vízszintes tengelyén csúszik az ajtó, függőleges tengelye pedig oszlop. A homlokzat felől rendezett, oldalról vikendházasan kaotikus épület erőssége a belső tér, ahol csak a kék madaras üvegdísz zavarja meg a skandináv minimalizmust. Ha a funkció felől nézzük, az épület szimpatikus, hiszen világos terével a inkább reményről szól. Aki nem sötét kazamatával azonosítja az elmúlást, értékeli az épületet.
Túlélés kortárs építészeti környezetben – Galyatetői kilátó rekonstrukciója
A galyatetői kilátót felújító építészek - Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron – két alattomos csapdát is elkerültek. A terméskőből épült régi kilátót nem akarták mindenáron az eredetit imitáló anyagokkal folytatni. És vették a bátorságot ahhoz is, hogy a vasbeton, és puritán acél kiegészítésük még a klasszikus építmény formáját is megváltoztassa. Ezzel a kortárs hozzáállással azonban nem szüntették meg a korábbi építményt, hanem inkább felhívták létezésére a figyelmet.
A felújítás egyúttal visszaadta a kilátó funkcióját: az eredeti megépítése óta a fák ugyanis akkorát nőttek, hogy a kilátóból már nem lehet kilátni.
A toronyban három bivakot is kialakítottak arra az esetre, ha valakit a Mátra szélsőséges viszonyai a kilátóban éjszakázásra kényszerítenének. A túlélést segíti a spirituális hangulat, amelyet a színes, kerek ablakok varázsolnak a puritán térbe. Aki szívesen élne túl egy galyatetői éjszakát színes fénykörök társaságában, bátran adjon magas pontszámot.
Űrpláza orosz űrhajósoknak - OZ Mall
Az OZ nevű plázáról sokat elmond, hogy a képeket pörgetve egy ideig azt hittem, lemaradtam egy fényűző magyar bevásárlóközpont átadásáról. Később derült ki, hogy a repülőtérre emlékeztető homlokzat nem magyar, hanem egy távoli orosz vidék vásárlói fölé magasodik. Ami mindegy is, mert a plázaépítészet lényege, hogy futurisztikus, steril, de biztonságot sugárzó világot teremtsen, amelyben ugyanolyan jól tud vásárolni az orosz, magyar, vagy éppen tanzániai fogyasztó. Ezzel egyébként nincs is baj, sőt, az lenne zavaró, ha egyszeriben több emelet magas, de nádtetős, népi építészetet hazudó plázák születnének.
A magyar építészeket is foglalkoztató Dyer (Philip Ball, Tim Hampson, Deilinger Tamás, Domokos Balázs, Elizaveta Luchitskaya) épülete nem újítja meg a műfajt, de a hatvanas évek űrfilmjeit is idéző, fluid dizájnjával megteremti a súlytalanságot idéző, könnyed hangulatot. A hullámzó terekben a vásárló elhiszi, hogy a világ futurisztikus egységbe forrt össze, ahol a legfőbb kérdés az, hogy a Zarában vagy a H&M-ben vásároljuk meg a szkafanderünket.
Ha a kedves olvasó is hisz abban, hogy a szép új világ itt van, és csak egy bankkártya kell hozzá, kattintson.
Vakok gyermekotthona
A vakok gyermekotthona nem azért épült, hogy jól nézzen ki. Tervezésénél fontosabb szempont volt, hogy biztonságos, élhető környezetet biztosítson a látássérült gyerekeknek, továbbá kijöjjön a rendelkezésre álló, nem éppen habonyárpádi léptékű keretből.
Kendik Géza tervező bravúrja, hogy mégis karakteres épület született. A szeszélyesnek tűnő ablakkiosztás, a színhasználat és a szép árnyékokat vető fémborítás nem szigorú tantermeket, hanem barátságos közösséget juttat az ember eszébe.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
