Megjelent a kijavított német interjú Nemes Jeles Lászlóval

2016.01.29. 13:33 Módosítva: 2016.01.29. 14:25

Egy új, teljesen módosított interjúszöveg jelent meg Nemes Jeles Lászlóval, a Saul fia rendezőjével a Jüdische Allgemeine című német lap online kiadásában, miután a rendező élesen tiltakozott a korábban megjelent interjúszöveg ellen. 

Rágalom minden nekem tulajdonított szó

A Jüdische Allgemeine

A lapnak kétségtelenül komoly múltja van. A II. világháború után, 1946-ban alapították, és hetente adták ki. A nyomtatott újság példányszáma mindazonáltal nem volt túl magas, és az elmúlt években ez még vissza is esett 5000 darab körülire. A Jüdische Allgemeine online kiadása, amely az interjút közölte, a német internetes kiadványok között szintén a kevéssé pörgősek közé tartozik, az olvasók száma egy teljes hónapos periódusban sem éri el a 60 ezret.
 
 
 
 
 

– nyilatkozta Nemes Jeles, miután a Német Központi Zsidó Tanácshoz tartozó, egyébként alacsony olvasottságú online újságban olyan kijelentéseket tulajdonítottak neki, miszerint „a zsidógyűlölet Magyarországon, ahogy korábban, most is nagyon széles körben elterjedt”, vagy „sokan szívesen újranyitnák a koncentrációs táborokat  vagy  Magyarország nem normális ország – a politikusai és polgárai egészen biztosan nem (Stumpf András fordítása). Az eredeti interjúban olyan kijelentést is Nemes Jeles szájába adtak, ami szerint ő a korábban Oscar-díjat nyert Schindler listája vagy Az élet szép című filmet hülyeségnek tartja. 

Sipos Gábor, a Saul fia producere az Indexnek elmondta: az interjú telefonon készült Nemes Jeles Lászlóval és angol nyelven. Az alkotók megjelenés előtt nem látták a lap internetes oldalára csütörtökön felkerült interjút. A rendező szerint rágalmazó cikk után azonnal korrekciót kértek a laptól, ám ők ennek nem tudtak eleget  tenni, hiszen azt állítják, nem készült hangfelvétel a beszélgetés  során.

A szerkesztőség a cikket péntek reggelre eltávolította az oldaláról, a filmkészítők az éjszaka során írásban elküldték azokat a  válaszokat, amelyeket az interjúban is elmondtak, most ez a verzió  látható a Jüdische Allgemeine oldalán. Ebben már nyoma sincs a fenti kijelentéseknek.  

Táblázatban hasonlíthatja össze az interjú egy részletének eredeti és javított változata közötti különbséget:

  Kérdés Válasz az interjú eredetileg megjelent változatában Válasz az interjú javított változatában
Több interjúban azt mondta: a legtöbb holokausztról szóló film hülyeség. Mi a baja velük? Nos, a legismertebb filmek, legyen az a Schindler listája vagy Az élet szép, egyszerűen hülyeség. Ez Hollywood, ezek a filmek érzelmi feszültséget építenek fel, aztán hagyják sírni az embert, és ezzel érik el a megkönnyebbülést. Az ember ezután jobban érzi magát. Csak emlékeztetőül: hatmillió zsidót öltek meg. Nincs semmi ok arra, hogy az ember jobban érezze magát. A legtöbb úgynevezett holokausztfilm a nézőnek azt a biztonságérzetet adja, hogy külső nézőpontból ábrázol. A legtöbb történet a túlélésről szól. Mi ezzel szemben a koncentrációs táborban lévő individuális feltételekről és a megsemmisítés folyamatáról akartunk beszélni, egy külső nézőpont lehetősége nélkül.
Magyarországon túlnyomórészt negatívnak tűnnek a reakciók. Csodálkozott ezen? Egyáltalán nem. A zsidógyűlölet Magyarországon továbbra is nagyon elterjedt. Sokan szeretnék minél hamarabb újranyitni a koncentrációs táborokat, ha tehetnék. Nem ez a többség, de épp elég ahhoz, hogy félelmet keltsen. Magyarországon ez a film lett az egyik legnépszerűbb és legnézettebb film az elmúlt évben. A negatív kritikákon nem csodálkozom, mert Magyarországon az antiszemita beállítódás még most is eléggé elterjedt, az ember megtapasztalhatja ezt a hétköznapokban és számos beszélgetésben. A holokausztot sokan még most is egy olyan eseménynek tartják, aminek Magyarországhoz semmi köze, sem az áldozatok, sem a tettesek oldaláról.
A Nyugat aggódik a Magyarországon erősödő szélsőjobb miatt. Mennyire antiszemita az Orbán-kormány Régi tradíció Magyarországon a tűzzel játszani. Máig nem beszélnek például arról, hogyan kollaboráltak a németekkel a náci időkben, a politikusok pedig szívesen táplálják a létező antiszemitizmust. Másrészt az Orbán-kormány keményen kiáll az országban lévő zsidó közösségek mellett. És a széles körben tapasztalható antiszemita hangulat ellenére a Claims Conference (a Magyarországon és Kelet- és Közép-Európában élő zsidó üldözötteket segítő szervezet - a szerk.) nagyvonalú támogatása mellett kaptunk állami pénzeket Magyarországtól is. Tudnia kell: Magyarország nem normális ország – és a politikusai és a polgárai meg főleg nem azok. A magyar politikának régi tradíciója a gátlástalan és nyílt antiszemitizmus –de ez más országokban is így van, különösen a közép- és kelet-európai országokban. Egyszerűen nincs széleskörű, egyértelmű közmegegyezés arról, hogy az antiszemitizmus bármilyen nemzeti összetartozást szétrombolna. Néha épp azért táplálják, hogy ez (az antiszemitizmus - a szerk.) teremtsen széles konszenzust. Más oldalról viszont, és ez paradox, csak Magyarország mutatott készséget arra, hogy finanszírozza ezt a filmet, a Magyar Nemzeti Filmalapon keresztül. Sem Németországban, sem Ausztriában, sem Franciaországban nem sikerült sem támogatást, sem koproducert találni ehhez a filmhez.

Hosszú volt az éjszaka

Sipos Gábor producer azt mondta: "8 hónapja járjuk a világot, ezer interjút adtunk már, ugyanazokat a dolgokat szoktuk elmondani, most sem történt másként. Hosszú volt az éjszaka, ormótlan támadásnak éltük meg a cikket, hiszen a becsületünkön esett folt, a lehető legrosszabb időpontban. Felháborít a dolog, de örülök, hogy végül az igazság győzedelmeskedett, és viszonylag gyorsan, és most már jó verzióban szerepel a cikk az oldalon."

A filmet gyártó Laokoon Film a csütörtöki közleményben még azt írta, hogy jogi lépéseket tesznek a lap ellen, ma már úgy fogalmazott Sipos Gábor, hogy továbbra is zajlik a kommunikáció a cégük és a Jüdische Allgemeine között, de remélik, hogy hamarosan pont kerül az ügy végére, és a rosszul sikerült interjú helyett a fontosabb dolgokra tudnak koncentrálni.

A Saul fia jelölt az Oscar-gálán a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában, de a Rendezők Céhe is jelölte Nemes Jeles László rendezőt, az Operatőrök Céhe Erdély Mátyás operatőrt terjesztette fel Spotlight-díjra, valamint Zányi Tamás hangmérnök is a Golden Reel jelöltek között van.