Századvég: Fekete György és Kerényi nem tett jót a kormánynak

Miközben Fekete György megállíthatatlanul darálta be a kulturális intézményrendszer még független részeit az MMA-ba, Kerényi Imre pedig sorozatban gyártotta a Fidesz ideológiáját propagáló kulturális termékeket, a Századvég a kultúrharc veszélyeire figyelmeztette a kormányt. A 4 milliárd forintért készített tanulmányok szakmaisága ugyan megkérdőjelezhető, de a kormány belső köreinek szánt tanácsok mégis izgalmassá teszik a dokumentumot.

Fekete és Kerényi a fideszes értelmiség ellen

„A kormányzat támogatását élvező Magyar Művészeti Akadémia térnyerése és az MMA-t elnöklő Fekete György személye számos konfliktusfelületet nyitott meg a magyar kulturális életen belül. Az állami szerepvállalás erősödése nem kedvezett a centrális politikai erőtér koncepciójának. Az értékviták olyan mértékben megosztották a szellemi-kulturális elitet, mely még a kormányzat mögött álló értelmiségi bázis egy részét is szembefordította a kormánnyal. (...) Megítélésünk szerint a kormányzatot támogató szellemi holdudvar szűkülése és megosztottsága hosszabb távon politikai veszélyforrást is jelenthet” - írja a tanulmány, amelyet a Vs.hu perelt ki a Minisztériumból.

A lap által feldolgozott anyagból az is kiderült, hogy a Századvég károsnak tartja a Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott nevéhez fűződő Nemzeti Könyvtár köteteinek megjelentetését is.

A 24 részes könyvsorozat ötletét még elismerően említik: a nemzeti érzelmű könyvsorozat az elemzés szerint ugyanis „tovább erősítheti a jobboldali konjunktúra kulturális kötőanyagát adó nemzeti önbecsülést”.

De hiba volt "külön kötetet szentelni annak a Tormay Cecilének, aki a húszas-harmincas években zsidó világ-összeesküvésekről értekezett és vállaltan fasisztának tekintette magát. Az ilyen előképek rehabilitálásából a kormány aktuális értékszempontjaira lehet következtetni.”

Jogosnak tartja az elemzés a sorozat kiadásának 300 milliós költségét sokalló bírálatokat és a kötetek „egyenetlen kulturális színvonalát” ért kritikákat is.

Említik a lapunk által kiderített esetet is, amikor Kerényi a szerzői jogok megszerzése nélkül nélkül, állami kalózkiadásban adta ki magyar szerzők műveit.

Az ilyen hibák az elemzés szerint egyrészt „a hosszú távú konszolidációs politika erejét gyengítik”, másrészt, mivel a Nemzeti Könyvtár terve és Kerényi megbízása mögött végső soron a miniszterelnök áll, „a kiadással kapcsolatos bírálatok - hogy kirekesztő nézeteket terjesztő szerzőket választanak szellemi előképnek, megszegik a törvényeket és erőből szereznek érvényt a szándékaiknak - végső soron rá, és a kormánypártokra hullnak vissza.”

Romlik a kitüntetések presztízse

„Az elhibázott kitüntetés-politika kézzel fogható politikai károkkal járt. Tovább gyengítette a kormány értelmiség-politikáját, aláásta a szakmai megbecsülés elismerését célzó díjak társadalmi presztízsét, diplomáciai konfliktusokhoz vezetett befolyásos nagyhatalmakkal, aduászokat adott a kultúrharcos logikát erőltető ellenzék kezébe, és korrekcióra késztette a politikai felelősség kérdésében illetékes kulturális kormányzat vezetőit” – írta az értékelés.

2013-ban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter Táncsics-díjjal tüntette ki a rasszista összeesküvés-elméleteiről ismert Echo tévés Szaniszló Ferencet.

„Ha viszont teljesítmény nélküli elismerés világos esetéről vagy politikailag vállalhatatlan személyek állami kitüntetéséről van szó – írja az elemzés – „akkor az értelmiség elismerését célzó kitüntetés-politika léket kap és korrekcióra szorul”.

A kultúrharcos közeg kialakulása a Századvég szerint összességében komoly, „a politikai cselekvőképesség alapjait is fenyegető politikai veszélyt hordozott magában”.

A 2012 és 2014 áprilisa között készült kultúrpolitikai elemzésekről a kiértékelést végző Vs azt írja: nyelvezete nehézkes, idegen szavakban és nyakatekert mondatokban bővelkedik. Kínos hiba, hogy Balog helyett szinte minden elemzésben Balogh Zoltánként említik a területet irányító minisztert.