Kristóf, Jakab
17 °C
24 °C

Politikamentes lesz Koltay Gábor gigamusicalje

csm hosoktere 3
2016.06.15. 14:28
A Schmidt Mária, Wittner Mária és a teljes jobboldal által támogatott szuperprodukció, az Itt élned, halnod kell a rendezője szerint teljesen más, mint amivel ugyanő ugyanilyen címen az előző rendszerben a felszabadulást ünnepelte, és hiába bukkannak fel körülötte kormányközeli oligarchák, csakis hitről, reményről és szeretetről lesz szó a színpadon.

Június 17-én pénteken mutatják be a Hősök terén az Itt élned, halnod kell című, minden lehetséges felületen őrülten látványosként, parádésként és nagyszabásúként beharangozott gigamusicalt a magyarság történelméről, a Honfoglalástól és a vérszerződéstől Mohácson és Trianon át egészen napjainkig.

A rendező az a Koltay Gábor, akinek nagy tapasztalata van a magyar történelem nagy és kicsi pillanatainak megfilmesítésében, ő készítette a Honfoglalást, a Trianont és a Velünk élő Trianont, vagy nem utolsósorban az Itt élned, halnod kell című musicalt, amit 1985. április 4-én, azaz a szocializmus nagy ünnepén mutattak be. 

Akkor még április 4-ről szólt az ének, és a sztori is csak addig beszélte el a magyar történelmet,

most, 31 évvel később, de azonos címen már megelevenedik a Hősök terére felépített, 1500 négyzetméteres színpadon a rendszerváltás is, Vikidál Gyulával, Demjén Rózsival, Deák Bill Gyulával, Varga Miklóssal, Kalapács Józseffel és Palcsó Tamással. Koltay Gábor az Index különbségeket és hasonlóságokat firtató kérdésére csak annyit felelt: „A cím és a rendező személye változatlan. Eltérő a szövegkönyv, és a zeneszerzők személye, következésképp a zenemű egésze.”

Hősök tere látványterv
Hősök tere látványterv
Fotó: ittelnedhalnodkell.hu

A produkciót az az 1956-os Emlékbizottság támogatta 100 millió forinttal – a forradalom hatvanadik évfordulójának megünneplésére –, amelyiknek fővédnöke Wittner Mária, miniszteri biztosa az elnök Balog Zoltán mellett Schmidt Mária, az állandó tagok között pedig több kormánypárti politikus mellett ott van többek között Fekete György is.

És általában is úgy tűnik, a musical körül nagyobb a kormánypárttal összefüggésbe hozható alkotók és szövetségesek száma, mint amennyi történelmi trauma elfér egy nagyszínpadon. A rendező Koltay Gábort 2003-ban vette fel tagjai közé a Fidesz – az akkori pártvezetés szerint szimbolikus gesztusról volt szó –, a koreográfus az a Zsuráfszky Zoltán, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vezetője, aki tagja volt az NKA Színház- és Táncművészeti Kollégiumának, amikor a szervezetnek több olyan pályázatról is volt szerencséje dönteni, amelyben saját társulata is érintett volt, szerencsére mindig Zsuráfszkyék javára.

A sakkozók bejövetele

A politikáról tudomást sem véve nehezen lehetett érteni, mi köze a Magyar Sakkozásért Alapítványnak egy történelmi musicalhez. Mert az alapítvány a produkcióval közösen pályázatot hirdetett, amelynek győztesei – 5000, 14-25 éves kor közötti fiatal – ingyenesen nézhetik meg a darab csütörtöki főpróbáját. De a különös ötletnek talán kevesebb köze van a sakkozáshoz, mint a kormányközeli személyi összefonódásokhoz: az alapítvány kuratóriumának elnöke ugyanis nem sakknagymester vagy sakkedző – ők a kuratóriumnak csak tagjai –, hanem Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, korábban a Széchenyi Kereskedelmi Bank és a Széchenyi István Hitelszövetkezet elnöke. Töröcskei volt MOL-os felügyelőbizottsági tag, Magyar Hitelbank-elnök és magas beosztású vezető a Magyar Nemzeti Bankban. Az ő vezetése alatt támogatta a Magyar Hitelbank egymilliárd forinttal a Fidesz és az MDF kampányát, és szerepe volt abban is, hogy ma létezhet Hír TV és Lánchíd Rádió.

Dr. Flumbort András, a Magyar Sakkozásért Alapítvány titkára kérdésünkre azzal magyarázta az együttműködést, hogy a szervezet alapító okirata szerint kulturális tevékenységet is folytat, tavaly például a Játékszín Generációk Csatája nevű rendezvényén is részt vettek. „Az Alapítvány a sakkozást a kultúra részének tekinti. Az Alapítvány azt is fontosnak tartja, hogy a fiatalabb generáció megismerje a magyar történelem értékeit. Az Alapítvány célja ezen felajánlással az, hogy az Alapító Okiratában meghatározott egyik fő célját, a sakk népszerűsítésének gondolatát minél több fiatalhoz eljuttassa, és mivel a rendezvény a helyszínen több ezer, a különféle médiákon keresztül pedig akár több tíz vagy százezres tömeghez is eljut, így ezzel kívánja a fiatal generációk figyelmét a sakkozásra mint kulturális tevékenységre felhívni.”

Arra a kérdésünkre, hogy kivel szerződtek a musical népszerűsítése tárgyában, és melyik félnek milyen anyagi kötelezettséggel járt ez, a titkár nem válaszolt.

Bezzegh Zoltán, a musicalt létrehozó Esztrád Színház igazgatója is hasonló értelemben nyilatkozott az Indexnek: „Elsődleges célunk a történelem iránt érdeklődő fiatalok megszólítása volt. Ehhez kértünk segítséget egy olyan szervezettől, akiknek hasonlóan fontos a pályázat célközönségének elérése és a velük történő közvetlen kommunikáció. Így kerültünk kapcsolatba a Magyar Sakkozásért Alapítvánnyal, akiknek kiemelt céljuk a fiatalok megismertetése a sakkal mint tudatformáló és értelemfejlesztő játékkal.”

Csak semmi politika

A darab zeneszerzője, Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője – a rendező testvére – a Hír24-nek korábban úgy nyilatkozott az előadás mögöttes tartalmáról és a magyarságról, hogy „Majdnem ugyanazt mondták 600 évvel ezelőtt vagy 400 évvel ezelőtt, amit ma is el lehetne mondani, hogy így a védőbástya meg úgy a védőbástya, és

az akkori történelmi személyiségek, az akkori magyarság, és a nemzethez hű katonák és vezetők ugyanúgy védték Európát, ahogy a mai kormányunk is megpróbálja ezt megtenni.”

Vikidál Gyula a Hír TV-ben mondta azt, hogy „Akik ebben a produkcióban részt vesznek, hasonlóképpen gondolkodnak”, amivel ő valószínűleg a művészeti kérdésekhez való hozzáállásra célzott, de a fentiek mintha többletjelentéssel töltenék meg a mondatot.

Hála istennek Koltay Gábor minden aggályunkat eloszlatja, amikor utalunk testvére nyilatkozatára, és arról kérdezzük, kíván-e az előadással akár konkrétan, akár metaforikusan a kortárs politikáról beszélni. „A produkció a honfoglalástól a rendszerváltozásig terjedő ívben, 25 képben idézi meg a magyar történelmet. Így a kortárs politikáról nem szól.” 

A Békemenet is szervező Civil Összefogás Fórumnak viszont sajnos senki nem szólt, hogy nincs szó politikáról,

így a CÖF is kivette a részét a jegyárusításból: „A Civil Összefogás Fórum megalakulásától kezdve fontosnak tartotta, hogy tagjait a politikai elkötelezettségen túl a kulturális, nemzeti önazonosság tudat is összetartsa. Ezért is tartom fontosnak, hogy a közéleti kérdések iránti elkötelezett, bátor kiállás mellett újra és újra hitet tegyünk azon értékek mellett, amelyek magyarságunkat, nemzetünket a vérzivataros századok történései ellenére megtartották a Kárpát-medencében” – írták hírlevelükben, amelyben 20 százalékkal csökkentett árú jegyeket kínáltak megvásárlásra.

A bulvármédia egyébként az elmúlt napokban már az előadás kudarcba fulladását vizionálta az alacsony érdeklődés és a sok megmaradt jegy miatt, és azt állították, a Sakkozásért Alapítvány ingyenjegyeire is azért volt szükség, hogy ne tátongjon üresen a Hősök terére felhúzott, meglehetősen nagy nézőtér, ahová 4900 és 50 000 forint közötti áron lehet majd bejutni. A sakkrajongó iskolásoknak viszont valójában nincs közük a mundér becsületéhez, őket ugyanis egy pénzért nem is látogatható, csütörtöki főpróbára viszik be, és a jegyeladó rendszert böngészve nem is tűnik úgy, hogy kínosan sok eladó jegy maradt volna a rendszerben.

Azon persze így is lehet vitatkozni, hogy egy százmilliós gigaprojektnek nem kellene-e hetek óta teltházasnak lennie, mondván, nyilván azért van szükség a közpénzek ilyen kiemelt átcsoportosítására (egy átlagos nagyszínházi előadás, tisztességes díszlettel, jelmezzel és normál stábbal is létrejöhet 10 millió forintból), mert nagy társadalmi igény kielégítéséről van szó. De kérdésünkre mind Koltay, mind Bezzegh azt felelte: ahogyan az 1956-os Emlékbizottságnak semmiféle tartalmi, úgy semmilyen technikai elvárása sem volt a támogatás átutalásakor.

Az érdeklődésre vonatkozó képet ugyanakkor árnyalja, hogy a Bónusz Brigádon hihetetlenül nagy, 80 százalékos kedvezménnyel árulták a jegyeket. „A Bónusz Brigáddal a megállapodást mi kezdeményeztük, kimondottan azzal a céllal, hogy a társadalom szélesebb spektrumának tegyük elérhetővé a produkció megtekintését” – mondja erről az Esztrád Színház igazgatója. A kezdeményezés sikeres volt: a kuponoldalon legalább 1529 kedvezményes jegyet eladtak.

„Nemzeti programmal átszőtt konzumkultúra”

„A történelmi események ismerete nélkül nem alakulhat ki az ember történelemszemlélete, következésképp egy közösség nemzettudata. A múlt nagyszerű, felemelő példáiból hitet, erőt és bátorságot lehet meríteni a mindennapokhoz. De persze azt is tudni kell, mit nem szabad újra elkövetnünk” – kérdésünkre Koltay Gábor így foglalja össze rendezői hitvallását.

Az azóta József Attila-díjas Reményi József Tamás az 1985-ös, azonos című musical felvételéről a Filmvilágban azt írta: „Létezik – úgy látszik: megingathatatlanul – egy anakronisztikus szemlélet, amely a közösségi tudat- és érzelemvilágot tömegpszichózis révén véli erősíteni”, miközben az előadásban „A történelmi hősök mitikussá növesztett pózai emberközelből komikusak, a statisztéria személytelen.” „Mi késztethet ma történelmi ihletettségű show-műsorok rendezésére? Az egyik indíték kétségtelenül a korábban elhanyagolt, illetve nagyon leszűkített profilú hazafias nevelés heveny pótlása. (...) Ám rövidtávú, s ezért is hamis elképzelés e tömegeket a nemzeti programmal átszőtt konzumkultúra eszközeivel visszanyerni. A történelmet látványosságként kisajátítani akár a legnemesebb célból sem tanácsos: a feltöltött tudat és a jóllakott érzemények látszatával hiteget.”

Koltay Gábor
Koltay Gábor
Fotó: Kollányi Péter

A mostani – teljesen új! – mű tartalmáról szólva elsősorban a méretekkel szoktak hencegni: 500 szereplő, tűzzsonglőrök, lovas kaszkadőrök, több száz fős statisztéria, „bengáli tűz”, jelentsen ez bármit, és persze a sztárénekesek. Vikidál Gyula a Hír TV-ben elmondta, ő lesz a táltos, aki levezényli a vérszerződést, később Kisfaludy Károly Mohács című, megzenésített versének egy részét mondja el, majd vértanúhalált hal 1848-ban. „De a fináléban természetesen mind vissza fogunk jönni” – nyugtatta meg az aggódó közönséget. Lesznek ezen kívül idézetek történelmi nagyjaink beszédeiből is. Koltay Gergely zeneszerző ugyanitt hozzátette, a rock, a népzene és a szimfonikus zene ötvözéséből áll össze az előadás zenéje, amiben benne lesz „a hit, a remény és a szeretet” is.

De a legnagyobb kérdés – már persze a művészi színvonalon túl –, hogy mindazok a „történelem iránt érdeklődő fiatalok”, akik részt vehetnek az előadáson, valamint a nemzettudatuk kialakításán fáradozó többiek vajon milyen képet szereznek a rendszerváltás körüli időkről és az azóta eltelt időszakról ebben a politikától szerencsére abszolút mentes előadásból.

(Borítókép: Az Itt élned, halnod kell című musical próbálják a Hősök terén. Fotó: Cseke Marina / Index)

Ne maradjon le semmiről!