Még mindig milliókat költünk a sámándobra

Már réges-rég véget ért a milánói világkiállítás, amire Magyarország egy teljesen értelmetlen, az eredeti tervekre végül egyáltalán nem hasonlító, a tervezők által is megtagadott, „sámándobnak” csúfolt pavilonnal készült. A sokat vitatott, szakmai körökben is elutasított és kétes módon befutó épületre, illetve a teljes expóra több mint 5 milliárd forintot költött el a kormány, ezt maga Szőcs Géza ismerte be. Hogy hogyan is költötték el ezt a pénzt, arról itt olvashat bővebben.

A pavilon azonban még holtában sem nyugodhat. Szőcs Géza, a milánói expón való magyar részvétel kormánybiztosa 2015. december közepén jelentette be, hogy a magyar pavilon a kormány döntése értelmében Karcagra kerül, és a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja majd be A pavilon bontásának végső határideje 2016. május 31., és erre további 1,1 milliárdot biztosítja a kormány. Csakhogy a pavilont az olasz hatóságok először lefoglalták, majd később mégis inkább azt kérték, maradjon ott. A pavilont május 31-ig le kellett volna bontani, ami nem történt meg – kérdés tehát, hogy mi lesz akkor a sámándobbal, hazajön-e valaha.

Mindeközben továbbra is milliókat költünk nemzeti pavilonunkra. A Magyar Nemzet az Emmi májusi–júniusi szerződéseit átböngészve szúrta ki, hogy

Például fél éven keresztül havi 580 ezer forint (azaz összesen több, mint 3 millió) informatikai eszközök bérbeadására, tanácsadói és kurátori tevékenységre 350 ezer forint, ügyvédi tevékenységre 300 ezer forint, de ennél sokkal többet, 49 500 eurót költöttek egy képzőművészeti kiállításra, és szintén egy júniusi szerződés keretében fizettek ki 15 milliót a Bartók-maraton lebonyolításért.

A Magyar Nemzet megkérdezte Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert és az Emmit, hogy hazatér-e végül az épület, és ha nem, akkor mi lesz a bontásra és a szállításra elkülönített 1,1 milliárddal, de eddig nem kaptak választ.