Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

A Twin Peaksnek sosem lesz vége, és ez így van jól

Twin-Peaks-cover.png
2016.10.25. 13:30
A sorozat egyik alkotója egy izgalmas, néha letehetetlen könyvben dolgozta fel a kisváros eddig ismeretlen történelmét. Ami pont egybevág az Egyesült Államok megmagyarázhatatlan jelenségeivel. Könyvkritika azoknak, akik tudják, mi az a fekete barlang, kicsoda Andrew Packard, és habzsolják az X-aktákat.

Mi, a popkultúra fogyasztói örökös dilemmában vagyunk: szeretjük a rejtélyeket, aztán mikor megkapjuk a megoldásukat, onnantól nem érdekelnek minket. Van oka annak, hogy Agatha Christie a gyilkos kilétét mindig a könyv végére rakta, vagy hogy a Columbóban rögtön az elején megmondták, hogy ki a gyilkos. A szórakoztatás egyik formája az, hogy saját magunk is találgatunk, keressük a nyomokat, és amikor megkapjuk a választ, elégedettek vagyunk. És aztán keresünk mást.

A Twin Peaks sok rejtélyt kínált, és ezek egyike mindenkinek a figyelmét megfogta: ki ölte meg a kisváros legismertebb tinijét, a mintatanuló, mintapolgár Laura Palmert (akiről szépen lassan kiderült, hogy mégsem volt annyira minta, mint amennyire az iskolai fotója megmutatta)? Apja kiskorától kezdve (a sorozat története szerint egy erdei szellem hatása alatt) szexuálisan terrorizálta, Laura pedig prostitúcióba, kokainba, önpusztításba, majd végül az elkerülhetetlen sorsába, a halálba menekült, hogy végre megkapja azt a nyugalmat, ami sosem járt ki neki. Ez volt a horog, amit a sorozat készítői, Mark Frost és David Lynch beakasztottak minden nézőbe, de mivel 1990 környékén a televíziózás még nem számított annyira komolyan vett műfajnak, mint 2016-ban, a csatorna folyton próbálta befolyásolni a történet menetét. A legbrutálisabb nyomás abban jelentkezett, hogy a sorozat közepén muszáj volt elmondaniuk, ki a gyilkos, a közvéleményt pedig addig érdekelte a Twin Peaks. 

Pedig a sorozat hagyott annyi megválaszolatlan kérdést – főleg a csonka második évadának szomorú és elborzasztó befejezése után, hogy meg lehessen tölteni vele megannyi másfajta médiumot. A sorozat óta David Lynch elkészített egy korában lenézett, ma minimum zseniális előzményfilmet (a Tűz, jöjj velem!-ről és annak nemrég előkerült kihagyott jeleneteiről itt írtunk cikket), Lynch lánya megírta Laura Palmer titkos naplóját, minden szexuális frusztrációjával és a családon belüli erőszak részletes leírásával, és a másik főszereplő, Dale Cooper különleges ügynök is kapott egy hasonló naplókönyvet gyerekkorától a városba érkezéséig. A sorozat pedig a befejezetlensége és néha egészen nézőtaszító hangulata ellenére akkora kultuszt tudhat maga mögött, hogy Lynch jelenleg éppen a 25 évvel későbbi folytatást forgatja, szinte teljes titokban. Cooper ügynök vissza fog térni, de hogyan és miként, azt senki sem tudja.

De ha valaki tényleg odafigyelt a Twin Peaksre, és nem csak Laura gyilkosságára összpontosított, akkor tudhatja, hogy a város története bőven adott még lehetőséget további rejtélyekre is. Bizonyos pontjain a Twin Peaks horrorsorozat volt, ufótörténet, szappanopera, szatíra, vígjáték, legtöbbször pedig egyszerre mind. De az egészen biztos, hogy a mitológiáján bőven van mit magyarázni, van benne óriás, visszafele beszélő törpe, egy gonosz, szadista, embereket megszálló szellem, aki leginkább egy villanyszerelőre hasonlít, baglyok, ismeretlen eredetű jeladások, majd a fináléban egy olajpocsolya, ami átjáró egy másik dimenzióba.

A Twin Peaks titkos története viszont soha nem mondja ki, hogy ezek mit jelentenek. Mark Frost tévés író, a sorozat agya az idén megjelent könyvében próbál valahogy úgy magyarázatot adni a jelenségekre, hogy egészen az amerikai északnyugat felfedezőinek idejébe megy vissza, és a sztori ott ér véget, ahol Cooper ügynök visszatér a város lakói közé a fekete barlangból.

Ami a könyv szerkezetét illeti: valaki 2016-ban talál egy jól lezárt dobozkát Twin Peaksben, ezt pedig eljuttatják az FBI-hoz. Gordon Cole igazgató (akit ezek szerint a nyolcvanas évek óta nem váltottak le), kiadja a vizsgálatot Tamara Preston különleges ügynöknek. A doboz rengeteg dokumentumot, gépelt lapokat, kézzel írt leveleket, újságkivágásokat és egyéb nyomokat tartalmaz, egy teljesen ismeretlen valaki válogatásában – ezek a dokumentumok pedig szépen lassan kirajzolják azt, hogy milyen hely is lett kétszáz év alatt Twin Peaks. A könyv ezeknek a szövegeknek a hű reprodukciója, azaz végig ezeket a beszkennelt anyagokat nézzük, miközben az oldal szélén Preston lábjegyzeteli a szöveget.

Szóval ha valaki arra gondolt, hogy Twin Peaks titkos történetét megúszhatja egy egyszerű regénnyel, annak nincsen mázlija. A könyv tényleg Lewis & Clark felfedezőpárosától kezdi a sztorit, és végigvonul az amerikai történelem olyan állomásain, mint az indián rezervátumok kialakítása, a második világháború utórezgései, Roswell és az azt követő ufópánik, az ennek csillapítására létrehozott állami szervek alapítása, majd Nixon dicsősége és bukása. Én Wikipédiával az oldalamon olvastam végig, mert Frost annyira patentül tudja összemosni azt, ami a valóságban történt, azzal, ami a nagy összeesküvés-elméletéért összevág, hogy nehéz megkülönböztetni a történelemtankönyvek anyagát a Twin Peaks mitológiájától.

Emiatt elég meghökkentő és főleg kicsit hegymenetnek érezhető a könyv első 50-60 oldala, aztán amikor Frost belevág az amerikai történelem után a kisváros történetébe – és megismerjük a Packard, Martell, Horne, Jennings, Truman családok történetét –, addigra annyira magával ragad az előadás módja, hogy el sem lehet jobbat képzelni helyette. Tényleg kutatónak érzi magát az ember attól, hogy vannak a szövegben bizonyos mondatok („...a varázsló látni kívánja...”), amikről Preston ügynöknek fogalma nincs, nekünk viszont igen. Aztán ott vannak az olyan, szinte csak odavetett megjegyzések, amikből pár dolog hirtelen tisztább lesz: például, hogy a lakosság száma a város tábláján egy hiba volt, amit sosem javítottak ki, valójában csak ötezer körüli lakos él ott.

Ahogy sejteni lehetett, a könyvnek nem Cooper ügynök, nem Laura Palmer, még csak nem is mondjuk Benjamin Horne a főszereplője. Hanem Douglas Wilford. Hogy ki a túró ő? Nagyon jó kérdés: ő Dwayne Milford polgármester testvére, aki az egész sorozatban pár percre tűnik csak fel. Wilford gyerekkorától kezdve Twin Peaks lakója, cserkészként volt egy furcsa esete a sötét erdőben, amitől egy életre megváltozott. A besorozás helyrerakta, onnantól pedig hogy is mondjam, a kormány egy megbízható gyalogjaként dolgozott. Időskorára visszakerül Twin Peaksbe, ahol sokak szemében csak tengeti az életét, de valójában valami sokkal komolyabb dolgon ügyködik.

Ugyanis Twin Peaksnek az egész országra volt hatása: már az itt élő őslakosok is arról beszéltek, hogy a helyi barlangokban élő lényekkel diskurálva közelebb lehet jutni az istenségekhez, az itt kivágott fenyőfákból Hollywood okkult rajongói építettek házat, a Tűz, jöjj velem!-ben megismert rejtélyes gyűrű pedig már a telepeseknél is galibát okozott. Valami ott összpontosul Washington állam csücskében: a gyerekek fényeket látnak, napokra eltűnnek (az egyik ilyen eset a fiatal Tuskó Ladyvel történik meg), a város részegei pedig hiába beszélnek ufókról, senki nem hisz nekik.

1025026

De Amerika Roswell utáni pánikja mellett beleolvashatunk Jacoby doktor drogos könyvébe, elolvashatunk újságcikkeket arról, hogyan bukta a helyi focicsapat a bajnokságot Hank Jennings gyanús bénázása miatt, hogyan szeretett egymásba Nagy Ed és Norma Jennings, és pontosan akkor hogyan is volt ez az egész variálás Josie Packarddel, Andrew Packarddel, és Catherine Martellel a fűrészmalom körül. A végére azt is megtudjuk, hogy ki az a titokzatos figura, aki ezt a sok forrást összegyűjtötte. De nagyon okosan csak a könyv végén.

Mark Frost: Twin Peaks titkos története. Athenaeum Kiadó, 3990 forint. Megjelenik: október 26.