Vendel
6 °C
21 °C

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelmei

2016.12.12. 20:37
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 325, korábban részben ismeretlen fényképe a magyar irodalomtörténet egyik legikonikusabb szerelmi történetét meséli el. „Árnyékban éles fény vagy”: a Radnóti házaspár képei a kamaszkortól az abdai tömegsírig.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelméről és házasságáról szavakkal már mindent elmondtak, ami a kívülállókra tartozhat, többet is annál, mint amit néhányan helyénvalónak tartottak volna. „Igazi diákszerelem volt, ugyanahhoz a tanár-házaspárhoz jártak matematikakorrepetálásra, ahol a kereskedelmi középiskolás fiúnak megtetszett a gimnazista kamaszlány.

Elcserélte a ceruzáikat, hogy következő alkalommal legyen miért megszólítania

– írta a 14 éves Fifi és a nála három évvel idősebb, de a biztonság kedvéért magát eggyel többnek hazudó Miki megismerkedéséről Nyáry Krisztián 2012-es sorozat- és könyvteremtő posztjában.

Az, hogy szerelmük nem volt olyan felhőtlen, mint azt az utókor szerette volna gondolni, ekkor már jól dokumentált volt. A Beck Judit-ügyet a feleség barátnőjéből lett szerető visszaemlékezéséből Gyarmati Fanni halála után ismerhette meg a nyilvánosság, akár csak Gyarmati Fanni naplóját, melyet a költő-feleség 1935-től 1946-ig, férje újratemetéséig írt.

A két éve kiadott napló után a Jaffa Kiadó most a Radnóti házaspár fényképeivel jött ki – nem nehéz megjósolni, hogy az Árnyékban éles fény vagy ugyanúgy közirodalmi bestseller lesz. 325 fénykép élettörténeti sorrendben a gyermekkortól Radnóti temetéséig, a félárva kisfiú és a szerető családban felnövő kislány első éveitől a végig – a válogatásról és a szerkesztésről a Könyvesblogon Krähling Edit irodalomtörténész beszélt, érdemes elolvasni.

Dobsinai kirándulás 1926 júliusában. A társaság feltehetőleg Radnóti édesapjának, Glatter Jakabnak itteni rokonsága. Radnóti az autó fellépőjén ül, bricsesznadrágban.
Dobsinai kirándulás 1926 júliusában. A társaság feltehetőleg Radnóti édesapjának, Glatter Jakabnak itteni rokonsága. Radnóti az autó fellépőjén ül, bricsesznadrágban.
Fotó: Jaffa Kiadó

Felvidéki kirándulás Krasznahorka várával a háttérben. A kép 1926 nyarán készült, az itt 17 éves Radnóti már egy éve verseket ír. Ekkor már teljesen árva: mint ismert, anyja ikertestvérével együtt a szülőágyban halt meg, az apa, Glatter Jakab pedig a költő 12 éves korában. Az ezután dédnagynéniknél, úgy-ahogy nevelt Radnóti kereskedelmi középiskolásként kezdi el vezetni két verses füzetét, a kék és pepita fedelűt.

A 14 éves Gyarmati Fanni. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „Gyarmati Fanny 1926”.
A 14 éves Gyarmati Fanni. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „Gyarmati Fanny 1926”.
Fotó: Jaffa Kiadó

Ebben az évben ismerkedtek meg Fannival. A Nem volt anyám volt az első verse, amit Radnóti megmutatott neki. Fanni óvatosan fogadta a közeledését, de egy év múlva már Miklósnak írja leveleit a lellei nyaralásról.

Vagy éppen a rokonságtól, ahonnan ezt a fényképet is küldte: „1927. augusztus 21., Komárom” –olvasható a hátoldalon.

Gyarmati Fanni Komáromban 1927 augusztusában
Gyarmati Fanni Komáromban 1927 augusztusában
Fotó: Jaffa Kiadó
Radnóti Miklós Reichenbergben feltehetőleg 1928-ban
Radnóti Miklós Reichenbergben feltehetőleg 1928-ban
Fotó: Jaffa Kiadó

A cigizős kép Reichenbergben, vagyis a mai Liberecben készült, ahová érettségi után küldte tanulni Radnótit textilkereskedő nagybátyja és gyámja. Neki semmi kedve textilesnek lenni, bölcsészkarra akar menni és tanárnak tanulni, de az évet el kellett tölteni valahogy. Bár Fannival ekkor is végig leveleznek, Radnótinak kint lesz egy német szerelme, Tini.

Radnóti Miklós a velencei Lidón
Radnóti Miklós a velencei Lidón
Fotó: Jaffa Kiadó
A velencei Lidón. Radnóti a homokautóban a jobb oldalon.
A velencei Lidón. Radnóti a homokautóban a jobb oldalon.
Fotó: Jaffa Kiadó

Strandolós képek a velencei Lidóról. Ide Radnóti ugyanezzel a textiles nagybácsival utazott el. Két hónappal később csak munkába kellett állnia a családi kereskedésben, közben azért a különbözeti vizsgákra készül. Hamarosan elkeseredve írja Fanninak, hogy a szegedi egyetemre kell mennie, a pesti bölcsészkarra a numerus clausus miatt nem veszik fel.

Gyarmati Fanni népviseletben. A kép hátoldalán kézírásával: „Sárga csizmát visel a babám. 1929. aug. 20.”
Gyarmati Fanni népviseletben. A kép hátoldalán kézírásával: „Sárga csizmát visel a babám. 1929. aug. 20.”
Fotó: Jaffa Kiadó

„Sárga csizmát visel a babám” – áll a fénykép hátulján, melyen Gyarmati Fanni népviseletben pózol. Mindketten vallástalan, asszimilált zsidó családból jöttek, nem érezték a zsidósághoz tartozónak magukat. „(...) Kényszerből probléma. Különben magyar költő vagyok, rokonaimat felsoroltam s nem érdekel (csak gyakorlatilag, »életileg«), hogy mi a véleménye erről a mindenkori miniszterelnöknek” – írta zsidóságáról évekkel később Radnóti, amikor már nem lehetett eltekinteni attól, hogy a körülmények „életproblémává” tették a származását.

Radnóti Miklós evezőstúrán Szigetszentmiklóson. A kép hátoldalán kézírásával: „Evezőstúra. Szigetszentmiklós. L. Lilly, L. Edit. 1930. augusztus”. A lányokról semmi közelebbit nem tudunk.
Radnóti Miklós evezőstúrán Szigetszentmiklóson. A kép hátoldalán kézírásával: „Evezőstúra. Szigetszentmiklós. L. Lilly, L. Edit. 1930. augusztus”. A lányokról semmi közelebbit nem tudunk.
Fotó: Jaffa Kiadó

Radnótiék ezekben az években is rendszeresen túráznak, kajakoznak, eveznek, társasággal nagyokat kirándulnak. A fotóalbum jó néhány felvétele ezeken az alkalmakon született.

Beállított pillanatkép egy tátrai kiruccanásról, a baltával Radnóti fenyegetőzik. A mosolygó áldozat íróbarát: Bálint György, a majd 1943-ban büntetőszázadban életét vesztő, kommunista szimpatizáns publicista. Gyarmati Fanni elmondása szerint éppen a „döntsd a tőkét” jelenetét játszották el.

Tátrai kirándulás. Bálint György középen, mellette Radnóti baltával a kezében, a másik oldalon Dóczi János.
Tátrai kirándulás. Bálint György középen, mellette Radnóti baltával a kezében, a másik oldalon Dóczi János.
Fotó: Jaffa Kiadó
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni friss házasokként a Duna-parti strandon 1935. augusztus 13-án. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „3 napos házasok!”. A fiatalok 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. A felvételt valószínűleg Gyarmati László készítette. Gyarmati Fanni Naplójában is megemlékezik erről a napról.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni friss házasokként a Duna-parti strandon 1935. augusztus 13-án. A kép hátoldalán Gyarmati Fanni kézírásával: „3 napos házasok!”. A fiatalok 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. A felvételt valószínűleg Gyarmati László készítette. Gyarmati Fanni Naplójában is megemlékezik erről a napról.
Fotó: Jaffa Kiadó

Gyarmati Fanni két nappal az esküvő után írta a naplójába:

Végtelen boldogság és öröm reggel. Éjjel tele voltam félelemmel és rossz emlékkel az előző éjjelről, aztán elmúlt. Ölelkeztünk, és utána nagy kibeszélés jött, olyan, mint amikor gondolkozik az ember egyedül. Talán még eggyebbek lettünk evvel, mint a testünkkel lehettünk. Olyan mindenem nekem Mik, egyetlen társam, annyira az enyém, olyan boldogság ez. Éjjel még sírás is volt, nagy riadt sírás, de már ez is csak örömből fakadt...

Nászútra Kővágóörsre mentek, majd beköltöztek be az önálló lakásukba a Pozsonyi útra, oda, ahol aztán Gyarmati Fanni egészen a haláláig lakott.

Radnóti Miklos es Gyarmati Fanni a népszigeti Duna-parton 1937. július 22-én.
Radnóti Miklos es Gyarmati Fanni a népszigeti Duna-parton 1937. július 22-én.
Fotó: Jaffa Kiadó

Egy különösen intim újabb strandon fekvős kép. Ugyanebben az évben Radnóti Baumgarten-díjából Párizsba is eljutnak, átmenetileg elfeledkezve az állandó anyagi gondokról. Radnótinak főleg csak keveset fizető értelmiségi részmunkái vannak, felesége jövedelmére elemi szükségük van: ő gyorsírást tanít apja iskolájában.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni a Svábhegyen, az 1930-as évek második felében. A felvételt Gyarmati Fanni unokahúga, Milch Hermina (Hermi) készítette.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni a Svábhegyen, az 1930-as évek második felében. A felvételt Gyarmati Fanni unokahúga, Milch Hermina (Hermi) készítette.
Fotó: Jaffa Kiadó

A Svábhegyen, annak a bérelt villának a kertjében, ahol Gyarmati Fanni szülei minden nyarukat töltötték. Az ekkor már asszonnyá lett lány végig szoros kapcsolatban maradt szüleivel. Bár a bizonytalan egzisztenciájú irodalmárral való kapcsolatot eleinte gyanakvással nézték, idővel megbékéltek a helyzettel, és Radnóti is rendszeresen feljárt hozzájuk a Diana utcába.

Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni Szentendrén 1940. június 30-án. Elől baloldalt Beck Judit, mellette Gyarmati Fanni, hátul takarásban Radnóti, mellette Vas István.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni Szentendrén 1940. június 30-án. Elől baloldalt Beck Judit, mellette Gyarmati Fanni, hátul takarásban Radnóti, mellette Vas István.
Fotó: Jaffa Kiadó

Radnóti takarásban, mellette Vas István, de a szentendrei stégen készült képnek a nők adnak jelentésgellert. Gyarmati Fanni mellett Beck Judit festőnő áll. Ő Fanni barátnője volt eredetileg, de hamarosan a férjéé lett – még ha az irodalomtörténet szeret is róla eufemisztikusan múzsaként megemlékezni. Az 1941-ben kiteljesedő kapcsolatról Gyarmati Fanni is tudott, azt szenvedései ellenére is jóváhagyta. A Harmadik ecloga, a Zápor, illetve Beck Judit állítása szerint a Két karodban valójában nem a feleségnek, hanem a szeretőnek íródott.

(A cikk korábbi verziója a Két karodban kapcsán tévesen hivatkozott Ferencz Győző Radnóti-életrajzára, elnézést kérünk érte. A vers címzettjének problémájáról itt írt részletesen az irodalomtörténész.)

Beck Judit akkor szakított véglegesen a költővel, amikor ő már munkaszolgálatban volt. Radnóti egy levelében még innen is azt írta neki, úgy érzi, valójában nem is a feleségét, hanem őt hagyta el – mire az ekkor már Major Tamás feleségeként élő nő inkább kilépett a kapcsolatból, mert úgy vélte, hogy „minél messzebb van az ember, annál inkább csak egy pontra szabad visszagondolni”. A párhuzamos kapcsolat közben Radnóti, ha nem is konfliktusmentes, de érzelmileg végig szoros kapcsolatban maradt Gyarmati Fannival.

Az utolsó időszakból, a munkaszolgálatos évekből nem maradt fenn Radnóti Miklósról fénykép. A költő, aki éppen egy Shakespeare-fordítással lett volna elfoglalva, 1944 májusában kapta meg utolsó behívóját. A bori táborból még három lapot írhatott feleségének, ezeket a cenzúra miatt Gyarmati Fanni már csak késve kaphatta meg – és közben neki is menekülnie kellett, álnéven, apácaként bujdosott. Férje Razglednicákat és az Erőltetett menetet is tartalmazó jegyzetfüzetét egy barátja hozta haza.

A legutolsó versek már csak az Abda melletti tömegsír 1946-os exhumálásakor kerülnek elő. Gyarmati Fanni ekkor fejezi be a naplóját, és itt ér véget a családi fotóalbum is.

Radnóti Miklós abdai tömegsírjánál készült kép. Gyarmati Fanni 1946. augusztus 12-én felkereste Abdánál a Rábca árterét, ahol a tömegsírt feltárták, de fényképet nem készített. Egy kórót tépett a gödörről, melyet megszárítva egész életében őrzött.
Radnóti Miklós abdai tömegsírjánál készült kép. Gyarmati Fanni 1946. augusztus 12-én felkereste Abdánál a Rábca árterét, ahol a tömegsírt feltárták, de fényképet nem készített. Egy kórót tépett a gödörről, melyet megszárítva egész életében őrzött.
Fotó: Jaffa Kiadó