A Sziget Kft. hetven százaléka több, mint 8,5 milliárd forintért kelt el

2017.04.07. 09:42
A Napi.hu nagyinterjújából kiderül, hogy Gerendai Károly nem azért adta el a Sziget Kft. 70 százalékát, mert kénytelen volt, hanem mert meglehetősen jó üzletet csinált vele. A legnagyobb hazai fesztivált szervező cég nagy részét több mint 8,5 milliárd forintért vitte egy befektető cég. Ja, és a Stones-bulit ő sem tartja megvalósíthatónak Budapesten.

A Napi.hu-n megjelent interjú központi témája a Sziget Kft. eladása, amihez, a pletykák ellenére, semmi köze nem volt kormányköröknek, a tulajdonosokon nem volt nyomás, sőt, tulajdonképpen kényszer sem volt az eladásra.

Mi egyáltalán nem is kerestünk befektetőt. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a Sziget, mint fesztiválszervező cég számára a magyar piacon lezárult a növekedési periódus, hiszen tavaly már minden fesztiválunk telt házzal ment. Ténylegesen nem jött semmilyen, az államhoz vagy a hatalomban lévőkhöz köthető befektetőjelölt. Szerintem nem is tudtak a tárgyalásainkról. De miért is kellet volna tudniuk, hiszen az esetünkben egy magánvállalkozásról és annak a tulajdonosi szerkezetében történt változásról van szó. Nem volt semmi ilyen típusú nyomás rajtunk.

Az üzletben a cég 70 százaléka került át a Providence Equity Partners globális tőkealaphoz, akik az európai fesztiválpiacra akartak belépni, és ehhez kerestek megfelelő céget. Az üzlet értékéről a 8,5 milliárdos összeg forgott közszájon, Gerendai azonban a Napi.hu-nak azt mondta, ennél többről volt szó.

Olyan cég szerzett tulajdont, amely több évre tervez a fesztiválpiacon pénzügyi befektetőként. szeretne felépíteni egy komoly nemzetközi portfóliót. Sokszor kerestek meg minket az elmúlt években,  nem akarunk olyan befektetőt, amely csak azért száll be, hogy részesedjen a nyereségből. csak olyannal érdemes megállapodni, aki a Sziget további fejlődésében és nem csak a mielőbbi megtérülésben gondolkodik.

A budapesti vízes vb nyitóünnepségére tervezett (vizionált?) Rollind Stones koncertről azt mondta, nem tartja elképzelhetőnek, mert egy ingyenes koncertre sok százezer ember menne el, és a Duna-parton olyan hely nincs, ahol el lehetne helyezni őket. A Sziget kapott megkeresést a vb szervezőitől, de de végül konkrét esemény rendezésébe, szervezésébe nem szálltak be - érthetően, hiszen a nyár a fesztiválszervezők csúcsszezonja, és nem is nagyon lett volna rá kapacitásuk.

Az is felmerült, el tudnánk-e hozni egy sztárfellépőt, de ebből sem lett semmi konkrét együttműködés. Olyan gyakorlati kérdés is megfogalmazódott, honnan lehet például konténereket szerezni, tudunk-e kontaktokat mondani? Ebben persze segítettünk.

A Stones-koncert költségeit az ötlet megvalósíthatatlanságáról szóló cikkünkben igyekeztünk mi is megtippelni, Gerendai becslései egybevágtak a mi számításainkkal:

A világ egyik legdrágább zenekaráról beszélünk, körülbelül 4-5 millió dollárért vállalnak most koncerteket. Ha nincsenek turnéban, akkor egy úgynevezett one off bulit, azaz egy egyedi alkalomra szerveződő koncertet általában jelentős felárért vállalnak csak a művészek, hiszen ilyenkor erre az alkalomra kell a zenekart összeszedni, a produkciót összepróbálni.

Jobban járna a kormány, ha a Guns N’ Rosesben vagy Beyoncéban gondolkodna, ők már 2-3 millió dollárért is megszerezhetők. A Napi.hu azt is megkérdezte, hogy ezek a gigasztárok tudnak-e valós hasznot hozni a szervezőknek, amire Gerendai annyit felelt, hogy nem nagyon, hiszen egy Stones-bulira 100 dollár körüli átlagjegyárral lehet számolni, azaz 50 000 néző esetén is még csak nullszaldóról beszélünk.

A költségoldal meg korántsem csak a zenekar gázsijából áll. Ott van még a színpadtechnika, a reklám, a biztonság, a bérleti díj és még sorolhatnám. Ha a kitermelhető bevételeknél többet kérne egy zenekar, akkor joggal mondhatják a szervezők, hogy bocs, de bukni nem szeretnék azon, hogy eljössz. Persze az ingyenes koncertek más lapra tartoznak, ott még feljebb is mehet az ár. Ott csak a vendéglátó pénztárcájától függ a buli.

Geredai a Sziget eladásától függetlenül döntött úgy, hogy 25 év után az operatív munkából is kiszáll (az eladás feltétele volt. hogy a menedzsmentjogok náluk maradjanak), mert csak így lesz ideje a többi befektetési ötletével és érdekeltségével, elsősorban pedig a családjával foglalkozni.

Sok minden érdekel, ezért sokféle dologgal foglalkozom, ugyanakkor attól nagyon szenvedek, hogy rendszeresen túlvállalom magam. Egyre jobban megvisel, hogy nem tudom úgy, olyan minőségben elvégezni a dolgom, ahogy szeretném. Egyszerűen fizikailag nem fér bele 24 órába több.

A hazai kultúra helyzetéről azt mondta, hogy a kínálattal nincs különösebb baj, Magyarország méreteinek és gazdasági lehetőségeinek megfelelően teljesít, a problémák inkább a hangsúlyokkal vannak:

Egyrészt nem értem miért kell ideológiai vagy akár politikai lojalitást elváró akadémiai rendszert erőltetni a kultúra finanszírozásába. Vannak kiváló, sokszor minimális pénzből megvalósított produkciók, projektek, amelyek akár nemzetközileg is sikeresek. Miközben vannak horribilis büdzséből finanszírozott közintézmények, amelyek sokszor pont a magas támogatások miatt nem kényszerülnek rá arra, hogy kiemelkedő színvonalat produkáljanak.