Meghalt Jókai Anna író

Hosszan tartó betegség után életének 85. évében elhunyt Jókai Anna író. A kormány saját halottjának tekinti az írót, közölte hétfőn este az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az Emmi közleménye szerint Jókai Anna búcsúztatásának időpontjáról később adnak tájékoztatást.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író- és költő 1932-ben született Budapesten. 1943 és 1951 között a Zrínyi Ilona Leánygimnázium tanulója volt, már ekkor elkezdett verseket, novellákat írni. Színész szeretett volna lenni, de a színiakadémiára nem vették fel. Az ötvenes években dolgoznia kellett, hogy el tudja tartani magát, a Budafoki Borpalackozó Vállalatnál volt könyvelő.

1953-tól a XI. kerületi Tanács Népművelési Osztályán volt művészeti előadó, de 1957-ben elbocsájtották, „véleménynyilvánítás miatt”. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–történelem szakát munka mellett végezte el. 1961-ben szerzett diplomát, onnantól 1970-ig a Jázmin utcai Általános Iskola tanára volt.

1966-ban jelent meg első novellája, a Családi kör a Kortársban, 1968-ban pedig első regénye, a  4447. "Az irodalmi életbe szinte berobbant, noha semmilyen irodalmi csoportosuláshoz sem tartozott. A kortárs kritika realizmusként, illetve naturalizmusként értékelte az írásaiban kíméletlen nyíltsággal megjelenített világot" - olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján megjelent életrajzában.  

1989-től az Írók Szakszervezetének tagja volt, 1997-től elnöke. 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 2000-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja is.

1998-ben jelent meg az azóta huszonkét kiadást megért Ne féljetek című regénye, amelyet pszichológusok, terapeuták is felhasználnak munkájukhoz. 2000-től 2006-ig a Nemzeti Kegyeleti Bizottság elnökeként dolgozott.

Bár a Ne féljetek megjelenése után többször úgy nyilatkozott, hogy több regényt már nem ír, 2007-ben megjelent a Samuel Beckett és Madách Imre emberiségdrámáira rájátszó Godot megjött című műve, 2012-ben pedig egy új regény, az Éhes élet.  

Utolsó kötetében, a még meg nem jelent Átvilágítás című önéletrajzi regényében életmérleget készített, mondta az MTI-nek Mezey Katalin költő, író, műfordító. A Széphalom Könyvműhely alapítója 1994 óta volt az írónő műveinek kiadója.

Az Átvilágítás című önéletrajzi regény az Ünnepi Könyvhéten jelenik meg. A kötészet előtt álló kiadványt Jókai Anna még a kezébe vehette, láthatta, milyen lesz. Mezey Katalin szerint az írónő "csodálatosan empatikus, érzékeny és intelligens, távlatokban gondolkodó ember volt, aki tisztában volt állapota komolyságával négy hónapja tartó betegsége idején". 

A Magyar Írószövetség megemlékezésében azt írja: Jókai Anna hőseit soha nem kényezteti, hanem emberi valójukban, esendőségeikben, hétköznapi küzdelmeikben ábrázolja, ezért is jellemezhetőek művei a spirituális realizmus fogalmával. Prózájának kiemelkedő erőssége éppen abban rejlik, hogy gondosan megformált karakterei iránt egyszerre váltja ki az olvasóból a részvétet és a mások sorsa iránti érzékenységet. Ezáltal írásművészetének legfőbb vonása az emberi közönyösség elleni figyelmeztetés, és a szeretet képviselete a világban.

Jókai Anna a legnagyobb prózaíróink és gondolkodóink egyike volt, méltó szellemi örököse Hamvas Bélának, Várkonyi Nándornak, Kodolányi Jánosnak, aki nem csupán műveivel, de előadásaival is számtalan embernek adott hitet a lét súlyát elviselni, sőt, elbírni, olvasható a Magyar Írószövetség közleményében. A Napok, a Szegény Sudár Anna, a Ne féljetek írója nem csupán egy sokat látott nemzedék egyik igazodási pontja volt, de a nála fiatalabbak iránt is töretlen volt a figyelme, ellátta őket tanácsokkal, megosztotta velük tapasztalatait.  

Jókai Annára emlékezve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek azt írta: írói nagyságára, emberi kedvességére mindig nagy tisztelettel tekintett, szellemi öröksége tovább él közöttünk.  

A kultuszminisztérium  méltatása felidézi, hogy Jókai Anna megírta a határon kívül rekedt magyar nő történetét. Megírta a bonyolult világban nehezen eligazodó, a szeretni és magyarnak lenni akaró asszony életét. Jókai Anna a 20. század küzdő, megalkuvást nem tűrő, a magyar sorsot büszkén viselő asszonya volt, a polgári világ fő- és mellékszereplője egyaránt.

A közlemény szerint "amikor nemzetünk szellemi építményének egyik élő oszlopa meginog, összeomlik, akkor az itt maradtaknak haladéktalanul össze kell szedniük erejüket, hogy az élőkre rótt feladatokat teljesítsék. Jókai Anna életét és művét, «spirituális realizmusát» megismertetni a világ azon részével, mely még nem ismeri - elsődleges feladatunk".

"Jókai Anna halálával a magyar irodalom, a polgári-keresztény gondolat pótolhatatlan veszteséget szenvedett. Amikor elveszítette a szeretteit, meg tudott békülni a veszteséggel. Most rajtunk, magyarokon a sor" - olvasható az Emmi közleményében.