Cecília
4 °C
12 °C

Sárosdi Lilla: Kiírom magamból, mert belehalok

2017.10.26. 07:20

„Addig nem lehet feldolgozni, amíg nem lehet nyilvánosan kimondani, és az áldozatot ne fogadja be, az elkövetőt nem veti ki magából a közösség” – mondta a Magyar Narancsnak Sárosdi Lilla, aki egy Facebook-bejegyzésével indított el nagy lavinát, amelyben egyre többen állnak ki azzal, szexuálisan zaklatta őket Marton László, a Vígszínház egykori igazgatója, a színház főrendezője.

A színésznő először nem nevezte meg azt, aki 18 éves korában, a színművészeti egyetem kezdetén zaklatta őt, nem sokkal később azonban meg is nevezte a most 74 éves színházi szakembert.

Név nélkül ez csak egy sejtetés, amit nem érzünk át eléggé, olyanokat is hírbe keverünk, akik ártatlanok,

ráadásul nincs következmény. Név nélkül nincs katarzis, az az igazság” – vallotta meg Sárosdi.

Elmondása szerint amikor véletlenül meglátta Martont nemrég az utcán, akkor kavarodott fel benne a múlt, amiről az elmúlt húsz évben sok barátjának beszélt ugyan, de a széles nyilvánosság előtt elhallgatta azt, ami érte. „Aztán, amikor a Weinstein-botrány kirobbant, úgy döntöttem, hogy kiírom magamból, mert belehalok.”

Addig sem felejtette el a történteket: „Benne volt egész lényemben, a bizalmatlanságomban, a haragomban, az indokolatlannak tűnő kitöréseimben. Igyekeztem felejteni, megszabadulni a dologtól, elmondtam, amikor csak tudtam.”

Hogy ezt a szélesebb nyilvánosság előtt is megtette, nem bánta meg, már csak azért sem, mert tapasztalata szerint rengeteg szörnyű történet van más emberek életében is, de óvakodnak attól, hogy elmondják, mert a társadalom egyelőre nem áll egyértelműen az áldozatok mellé.

„Ugye az nem oké senkinek, hogy egy férfi bármikor belógassa a nemi szervét egy 18 éves lány arca elé, ha az nem adott erre engedélyt? Ha így van, akkor az jó, mert már megértettünk valamit.” Sárosdi bízik abban, hogy a története, amely másokat is felbátorít arra, hogy ne tartsák magukban a megaláztatást, talán elvezet oda, hogy „nem lesz menő lányokat vagy fiúkat kikocsikáztatni. Hogy nem hagyják magukra a fiatalokat... hogy nem késünk a szolidaritással...hogy sokkal kevesebb lesz az áldozat.”

A Magyar Narancs részletes cikkben elemzi a jogi lehetőségeket is. Eszerint Sárosdinak nemcsak az elévülés miatt nincs jogi lépésekre lehetősége, de azért sem, mert a történtek csak a jelenleg hatályos Btk. szerint minősülhetnének szexuális kényszerítés kísérletének, húsz évvel ezelőtt nem.

Jogi lehetősége inkább Martonnak van, aki rágalmazásért perelhetné be a színésznőt. Ekkor azonban az alperes is lehetőséget kap, hogy bizonyítsa állításának valóságá,t és ebben szerepet játszhatnak más áldozatok és tanúk, a konkrét esetben az a férfi, aki Martonnal együtt volt az autóban, amelybe Sárosdit invitálták.

Sárosdi nem bánná a rágalmazási pert, mert ezzel „mindenki számára világossá válna, hogy a bűnökért felelni kell”. „Ha Marton nem perel, akkor azzal ugyan bevallja tettét, de megússza a büntetést. Ebben az esetben legalább a bocsánatkérésig el kellene jutnia, mielőtt végleg elmenekül a világ elől.”