Először lesznek nyilvánosan láthatók a piaristák évszázados kincsei

Exkluzív, jubileumi kiállítást rendeznek a piaristák a budai Várpalotában: olyan, esetenként több száz éves tárgyakat mutatnak meg a nagyközönségnek, amelyeket eddig a nyilvánosság nem láthatott. 

Azért jubileumi a kiállítás, mert 400 évvel ezelőtt, 1617-ben hagyta jóvá V. Pál pápa a szegény sorsú gyerekek tanítására, nevelésére vállalkozó piarista szerzetesrend alapítását, és 300 éve alapították Pest legrégebbi középiskoláját, a Piarista Gimnáziumot. Napra pontosan 300 évvel ezelőtt lépett be az első diák a budapesti iskolába. 

A kettős jubileum egyik csúcspontja lesz az a kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumban, ahol több, mint 450 műtárgyat és dokumentumot állítanak ki november 15-től szűk három hónapon keresztül.

Köztük lesznek különleges tárgyak mint reneszánsz csillagászati óra, Erdősi Imre honvédlelkész keresztje, az első kibernetikai gépek, vagy a koraújkori szellemhit egyik különleges emléke, egy „beégetett kéznyomot” viselő könyv. A privigyei rendház lakói a 17. század végén többször is találkozni véltek tisztítótűzből megjelent szellemekkel.

Mint azt Koltai András kurátortól megtudtuk, az elmúlt években a Piarista Múzeumából számos szép és érdekes tárgy került elő, amelyek egy jelentős része most kerül először a nyilvánosság el. Tucatnyi restaurátor dolgozott több hónapon át a kiállított könyveken, iratokon, festményeken, ötvöstárgyakon, órákon, szobrokon, így közel kétszáz tárgy szépült meg. "A piarista rend tagjai érdeklődő, világra nyitott emberek voltak, így a kiállítás anyag is kivételesen sokszínű" - magyarázta az Indexnek Koltai András.

A kiállításra készülve még a tárgyakat, dokumentumokat feldolgozó kutatókat is meglepetések érték. Többek között előkerült két 19. században föltárt és publikált, ám azóta szakmai berkeken belül elveszettnek hitt bronzkori leletegyüttes, a pusztasárkánytói depólelet és a ráksi sírlelet.