Felháborodott kommentek miatt magyarázza a művészetet a Nemzeti Galéria

Amilyen sikeres volt a Magyar Nemzeti Galéria Frida Kahlo-kiállítása (220 ezer ember négy hónap alatt, az épület előtt többórás sorok kígyóztak a hétfői nyitvatartás ellenére is, az utolsó hétvégén pedig éjfélig tartottak nyitva), annyira zavarba ejtik a látogatókat a Bacon, Freud és a Londoni Iskola festészete című kiállítás képei.

Valószínűleg sokat elmond az emberek modern művészetek iránti fogékonyságáról, hogy az MNG-nek közleményben kellett reagálnia az intézmény számára kellemetlen kommentekre és a kiállítás vendégkönyvébe írt negatív megjegyzésekre.

Sokan vélik úgy, hogy a sok ruhátlan test ábrázolása visszataszító, egyesek úgy gondolják, hogy maguk a modellek is csúnyák, s érthetetlen számukra, hogy minek ennyi csúnya embert ruhátlanul ábrázolni. Nem kívánunk sem a látogatók ízlésével, sem a kommentek nyelvi színvonalával vitatkozni. Megértjük, ha sok látogató kényelmetlenül érzi magát bizonyos képek társaságában. Mégis meg kell jegyeznünk, hogy a képzőművészeti igazságok sokszor olyasmikkel szembesítenek minket, amikkel magunktól nincs erőnk szembesülni. Gyengeséggel, fájdalommal, a test romlandóságával, a szenvedély erejével és sok minden mással

– írja a Facebookon közzétett posztban az MNG.

A Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása a 20. századi brit festészet legnagyobb sztárjainak közel kilencven képét hozta el Magyarországra, olyan művészek alkotásait, mint Francis Bacon, Lucian Freud, Frank Auerbach és Leon Kossoff.

"A súlyos dollármilliókat érő képek nem szépítenek meg semmit, itt minden kegyetlenül őszintén látszik: a ráncok, a háj, a megereszkedett bőr és izmok, az erek a bőr alatt. (...) A Bacon, Freud és a londoni iskola festészete egyértelműen az egyik legizgalmasabb dolog, ami idén a képzőművészetben történt, tényleg kár kihagyni" – írta az Index is a kiállítás megnyitója után.

A látogatók egy része azonban a jelek szerint máshogy látta ezt, ezért az MNG végül úgy döntött, hogy szájbarágósan, de egyáltalán nem lekezelően megmagyarázza, miért olyan nagyszerűek ezek a festmények. "Az élet természetesen szép. De ez nem jelenti azt, hogy az élet mindig, minden percében szép" – hangsúlyozzák a bejegyzésben.

Az MNG a posztot végül azzal zárja: "Inkább arra kellene figyelni, hogy vegyük végre észre: az ábrázolás nem azonos az ábrázolt dologgal. A művészet nem azonos a valósággal. A művészi szépség nem azonos a valóság szépségével." A teljes bejegyzést itt lehet elolvasni, a kiállítást 2019. január 13-ig lehet megnézni.