Megnyílt az idei World Press Photo kiállítás, lehet látni a magyar fődíjas felvételét is
További Kultúr cikkek
Tűz és jég. Ágyútűz és vízágyú. Veszélyeztetett madarak és katasztrófát szenvedett gépmadarak. Miközben mi, a hírek napszámosaiként folyamatosan ontjuk írásos anyagainkat, a fotósok ugyanezt teszik, szavak nélkül. És bármily ékesszólóan legyen is megírva egy-egy cikkünk, egyik sem vetekedhet egy jól elkapott kép drámai erejével.
Most a világ legjobb fotói érkeztek el hozzánk a World Press Photo utazó kiállítása keretében. A világszerte 120 városban bemutatott kiállítás idehaza október 25-ig tekinthető meg. Ez már a harmadik év, hogy a Nemzeti Múzeum ad otthont a tárlatnak, amely az elmúlt két évben világviszonylatban a második leglátogatottabb volt.
Idén csaknem 74 ezer beérkezett képből válogatta ki a nemzetközi zsűri azt a 151 felvételt, amely megtekinthető a kiállításon. Köztük
az első magyar nőét, aki fődíjat kapott a versenyen.
Horváth Eszter a környezet kategóriában lett első Egy jegesmedve és bocsa című munkájával. A német sarkkutató intézet munkatársaként Esther Horvath néven publikáló fotográfust németországi otthonában hívtuk fel, ahova néhány napja ért haza egy sarkvidéki kutatóútról.
2015 óta dolgozom a sarkvidéken, tavaly például több mint fél évet töltöttem távol. Most a Spitzbergákról tértem vissza, de a díjnyertes fotót a Polarstern expedíción készítettem, amelyet kifejezetten a szélsőséges hidegre és a vastag jég áttörésére terveztek. Ez volt az első alkalom, hogy a kutatóknak sikerült behatolniuk a területre a hat hónapig tartó téli sarki éjszaka idején.
Négy hónapig élt az északi-sarki jég fogságában, és élvezte
Egy magyar fotósnő egy klímakutató expedíció tagjaként fagyasztotta be magát egy jégtáblába. Az Indexnek elmondta, miért van éles fegyver a hajón, milyen a 24 órás sötétség, mit akar a jegesmedve, és mi az, ami már biztosan nem lesz az Északi-sarkon.
A jégmezők lovagja – vagy ha létezne ilyen szó, lovagnője – eljegyezte magát a sarkköri világgal, így ő már azelőtt arcmaszkot hordott, hogy annak a koronavírus miatt másutt is divatja lett. Mínusz 30 fok alatt ugyanis képtelenség másképp kimenni a szabadba, a fényképezés pedig még nagyobb erőpróbát jelent, mivel a kesztyűben lévő melegítő sem sokat segít.
Révész Tamás, a kiállítás koordinátora szerint látható tendencia, hogy a természetvédelem ügye egyre nagyobb teret kap a World Press Photón.
Az utóbbi években mind nagyobb teret kapnak a klímaváltozás problémájának helyes és helytelen kezelési módjairól szóló alkotások.
A tárlatot idén több kísérő kiállítás is kiegészíti. Az egyre népszerűbb online médiát a Digital Storytelling verseny filmjei és multimédiái képviselik, amelyek folyamatos moziélményt nyújtanak dokumentarista filmekkel a kiállítótérből nyíló moziteremben. Tóth József (Füles) PÉLDA-képeim című kiállításán magyar fotográfusokról szóló portrék láthatók. A Next-Image Mobilfotó kiállítás az idei év legjobb, mobillal készült magyar fotóit mutatja be hat meghívott fotóművész alkotásaival együtt.
Trubek Zsuzsa fővédnök két érdekes adatra hívta fel a figyelmet: az amerikai KeyPoint Intelligence kutatása szerint tavaly 1,4 ezer milliárd mobilos fotó készült. Hogy ez milyen hatalmas mennyiség, azt jól érzékelteti, hogy ha mostantól minden másodpercben készítenénk egy képet, több mint 45 ezer évig kattintgathatnánk, hogy ennyi fotónk legyen.
Egy régi fotós mondás szerint mindig az a legjobb eszköz, ami éppen nálunk van. Márpedig a mobiltelefonunk szinte mindig kéznél van
– emlékeztetett a Huawei Technologies Hungary PR-menedzsere.
A vírushelyzet miatt csak korlátozott számú látogató tartózkodhat egyszerre a kiállításon, a jegyek a rajtuk feltüntetett időpontra érvényesek. Az idősávos beosztásban egy órán belül folyamatos haladással maximum 150-en léphetnek be.
(Borítókép: Horváth Eszter)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
