Különleges magángyűjteményt vásárolt a Néprajzi Múzeum

Történetének egyik legnagyobb egyidejű műtárgygyarapodását zárta le a Néprajzi Múzeum. Az intézmény közleményében az olvasható, hogy 1361 darab kiemelkedő kvalitású műtárgy került hozzájuk, a gyarapodás – a tárgyak sokfélesége miatt – érinti az állattartás-, bútor-, egyházi, kerámia-, mesterség-, táplálkozás-, valamint a textil- és viseletgyűjteményt is.

A Néprajzi Múzeumba került gyűjtemény a benne található tárgysorozattokkal, egyedi díszítésű, évszámos és feliratos darabokkal magas színvonalon képviseli a népi kultúra különböző korszakait

– derül ki dr. Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesének, a múzeum gyűjteményi bizottságának vezetője szavaiból.

A kollekció egy értelmiségi család a hagyományos kultúra iránti érdeklődését tükrözi. A múzeumot Román József özvegye kereste meg; a vásárláshoz szükséges tárgylisták, műtárgyleírások, fotók elkészítésén hat szakember mintegy egy hónapon át dolgozott; a tárgyak értékének, eredetiségének, származásának meghatározásához pedig külső szakértőket kértek fel.

A Román házaspár 1969-től a rendszerváltozásig erdélyi és különböző magyarországi tájakon végzett helyszíni gyűjtésekkel, valamint vásárlásokkal (régiségkereskedések) hozta létre különleges gyűjteményét. Ebben megtalálható XVII. századi céhláda, számos XVIII–XIX. századi szakrális tárgy, bútor és kerámia, de még a XX. század végén használt ballagási tarisznya is. A gyűjtemény darabjai tájegységeket, korszakokat és készítési technikákat reprezentálnak.

A Néprajzi Múzeum a fazekastermékek közül egy dunántúli csizmadiacéh koronás magyar címerrel díszített kancsójára hívja fel a figyelmet 1780-ból. De a gyűjteményben vannak polgárias jellegű emberfejes dohánytartók, késő habán ónmázas, fajanszedények, úgynevezett hutaüvegek zempléni, bakonyi és erdélyi műhelyekből, német és osztrák fürdő- és egyéb díszpoharak. Kiemelkedő darab az az 1864-ben Falusi Zsófi részére készített Balaton környéki mángorló, amelynek színes rajza Malonyay Dezső: A magyar nép művészete könyvének harmadik kötetében megtalálható. Az intézmény textilgyűjteménye számára hiánypótlók a békéscsabai szövés hatását mutató tótkomlósi abroszok és a Fogarasi-havasok vidékéről származó textíliák.

A múzeum egyházi gyűjteményébe kerülnek a többnyire orosz műhelyekből származó ikonok, egy ráckevei szerb mester műhelyében készült XVII. századi ikon, valamint balkáni darabok is.

A műtárgyakat tematikus időszaki kiállításokon a múzeum új városligeti épületében lehet majd megtekinteni.