Kiszállnak a VOLT Fesztivál és a Balaton Sound mögül az alapítók, búcsút intenek a Szigetnek

Ilyenkor, amikor az alapítók és szervezők búcsút intenek annak, amihez évek, évtizedek óta a nevüket kapcsolják, mindenki azt találgatja,

• mi történhetett,
• milyen folyamatok húzódnak a háttérben,
• miért éppen most,

pedig az is lehet, a válasz sokkal egyszerűbb, mint azt elsőre gondolnánk. Persze az is igaz, hogy ok nélkül semmi nem történik, és egy történetnek lehetnek érzelmi, személyes és gazdasági szálai, előzményei is. Hogy ebben az esetben miről is van szó, az kiderül az Index Kibeszélő Különkiadásából, amelyben Lobenwein Norbert így fogalmaz: 

Fontosnak érezzük, hogy ott legyünk a fesztiválok életében, de a döntésünk pont arról szól, hogy ebben az új rendszerben, ahol a tulajdonosi szerepet már nem mi töltjük be, azt éreztük, hogy bölcsebb döntés, ha hátrébb lépünk, és azt mondjuk, hogy átadjuk annak a profi csapatnak – akár az itthoni kollégákról beszélünk, akár az amerikai tulajdonosokról, aki világszerte ötvenegynehány fesztivált tulajdonolnak – azt a fajta irányítást, amely a Sziget Fesztivál mellett a Voltot és a Balaton Soundot érinti.

Együtt kezdték, így meneteltek

Két soproni diák, Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert tizenkilenc éves korában úgy döntött, hogy megrendezik életük első komoly fesztiválját. Éppen abban az évben, amikor a Sziget is elindult fesztiválhódító útjára. Kinézték maguknak a városi Sportcsarnok kistermét, és öt zenekarral, valamint vendéggel útjára indították a VOLT Fesztivált.

Ők úgy mondják, hogy azokra időkre leginkább a self-made-man attitűd volt a jellemző, ami pontosan azt jelenti, amit takar: plakátot ragasztottak, jegyet szedtek, pultoztak, programot szerveztek. S bármennyire furcsának tűnhet, ez a hozzáállás rájuk ma is jellemző.

A fesztivál hamar kinőtte magát, 2001-ben már a Lővér kempingben tartották, értékét pedig az mutatja, hogy a Sziget Kft. tulajdonosai 50 százalékban be is szálltak a VOLT-ba. Amikor pedig 2007-ben útjára indult a másik projektjük, a Balaton Sound, a Sziget ott már eleve feles tulajdonosként volt jelent.

Ezek a tulajdonosi hányadok azt is jelzik, hogy sokan láttak fantáziát abban, hogy a legnagyobb magyar fesztiválok jó ütemben és ritmusban fejlődjenek, és az egységes irányítás életképességét mutatja az is, hogy 2010-ben Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert mintegy 24 százalakos hányaddal a Sziget Kft.-be szállt be, igaz, a cég ezzel a Sziget, a Gyerek Sziget és a Gourmet mellett a VOLT és a Balaton Sound 100 százalékos tulajdonosa lett.

Hét év múlva pedig megjelentek az amerikaiak. A zártkörűen működő részvénytársasággá formálódó Sziget Kft. 70 százalékos tulajdonrészét az amerikai Providence Equity Partners globális befektetési alap vásárolta meg azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy globális fesztiválportfóliót. A Superstruct Entertainment ma már mintegy félszáz fesztivált tulajdonol világszerte.

Együtt vitték, így búcsúznak

A fentiek ugyan csupán a cég változásainak hátteréről szólnak, mégis pontosan kirajzolnak egy folyamatot a magyar fesztiválok születésének hőskorából. Fülöp Zoltán a búcsúval, vagyis azzal kapcsolatban, hogy 2023-től már nem lesznek a legjelentősebb magyar fesztiválok alakítói, így fogalmaz: 

Részünkről ez teljesen tudatos döntés volt. A viszonyunk harmonikus és jó az új tulajdonostársainkkal is. Az itthon dolgozó stábtagokhoz is barátság fűz minket, vagyis úgy búcsúzunk el, hogy valójában nem csukjuk be az ajtót.

Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert felajánlotta segítségét a stábnak, vagyis ha szükség lesz rájuk, a jövőben is számíthatnak tanácsaikra. A beszélgetésben mindezek mellett szó esik még arról is, 

• hogy ez azért olyan búcsú, ami érzelmileg is érinti őket, hiszen ezek a fesztiválok olyanok, mintha a gyermekeik volnának;
• hogy szükség van-e ennyi zenei fesztiválra, mennyit bír el Magyarország;
• hogy a közízlés is alakította azt, milyen legyen egy fesztivál zenei kínálata;
• hány éves korig lehet fesztiválokat rendezni, idővel hogyan és milyen irányba változik egy programszervező ízlése;
• mennyi állami támogatásra van szüksége egy zenei fesztiválnak, és miért van erre egyáltalán szükség;
• mitől volt könnyebb összerakni az idei fesztiválok programját;
• s mihez kezd most Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert, vagyis milyen az élet a fesztiválok után.

A beszélgetésben azt is bejelentik, hogy folytatják a VOLT történetéhez kapcsolódó Csillagok városa projektet. Ennek lényege az, hogy a fesztivál fellépői közül évente öten Sopronban egy szobrot kapnak, pontosabban egy-egy egyedi kialakítású széket – ef Zámbó István alkotása –,  valamint egy alapítványon keresztül arra érdemes magyar zenekarokat támogatnak abban a törekvésükben, hogy felléphessenek a VOLT Fesztiválon, a nagyszínpadon.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép:  Lobenwein Norbert,  F. Tóth Benedek és  Fülöp Zoltán.  Fotó:  Karip Tímea / Index)