Aranyfogaktól Palesztínáig

További Boox cikkek

Hogyan nyírjuk ki gyermekkori barátunkat és családját egy koncentrációs táborban, vegyük fel a nevét, aztán piacoljunk aranyfogakkal, metélkedjünk körül és éljünk háborítatlanul Palesztinában a második világháború hatmillió zsidó áldozatának emlékére telepített erdő közelében? Erre ad választ Hilsenrath groteszk humoros könyvével.

Max Schulz, az árja, akinek teljesen zsidó képe van. Mert az emberekben elképzelések élnek arról, hogy milyen képe kell egy zsidónak legyen. És Maxnak pont olyan a képe. És ráadásul még ütődött is. No, és öt apja volt. És szörnyű gyerekkora.

Edgar Hilsenrath

Itzik Finkelstein, a zsidó, akinek teljesen árja kinézete van. Szőke haj, kék szem, arányos testalkat. Hát ilyen egy árja kinézet. A második világháború utáni német irodalomra oly jellemző - lásd még Günther Grass - groteszk tragikomédiák egyike ez a regény is. A háború előtti és alatti időket képtelen és fájdalmasan mulatságos korként írja le. A bizonytalanság, a határozatlanság, az őrülettől alig elválasztható és abnormális lélekállapot jellemzi az embereket.

Schulz barátunk, annak ellenére, hogy buggyantnak tartja mindenki, kezdetben a legnormálisabbnak tűnik az egész mesében. Barátjával Itzikkel. Kissé ugyan nehéz felfogású, de zsidó barátja mindenben segít neki, ketten, mint az ikrek mindent véghezvisznek. Majd kitanulják a fodrászmesterséget Finkelstein apjának szalonjában.

Aztán jön a megváltó, az a keskeny bajszú Adolf és demagóg dumáját benyalva Maxunk is gyorsan csatlakozik az SA-hoz, jelmondatokat skandál, kommunistákkal verekszik, zsidó üzleteket támad meg. Közben szégyelli magát Itzik Finkelstein előtt, de hát egy árja nem tehet mást ezekben a nehéz időkben. Idővel pedig felismerve azt, hogy hol a hatalom, átpártol az SS kötelékébe. Ott őrmesteri rangig viszi. A második világháborúban egy koncentrációs táborban szolgál. Likvidálást likvidálás követ és Maxunk gyorsan megszerzi magának a tömeggyilkosi rangot. De a háborút elveszíti a Harmadik Birodalom és menekülni, álcázkodni kell. Mi sem természetesebb, hogy zsidó képű árja hősünk barátjának nevét veszi fel.

Az emberi hülyeség lenyomatait már rengeteg könyvben megjelenítették, a nácizmus jelenségét még sehol sem írta le senki ilyen tisztán és érezhetően, mint Hilsenrath. És még mindig nincs vége, mert - hogy közhelyes legyek - a világon még rengeteg hely van most is, ahol emberek egymást ölik és a nagy többségüknek nincs igazi fogalma arról, hogy miért is kell azt a másikat darabokra szaggatni.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Kultúr

A Grund – vígszínházi fiúzenekar ad koncertet a Budapest Parkban

52 perce

Kultúr

Valószínűleg nem így akarták, és ezen már a szuperintelligencia sem segít

És Walton Goggins sem…

március 17., 18:56

Kultúr

Tagadják, hogy megszűnt volna, pedig a valóság mást mutat

Méltatlan állapotok uralkodnak a szegedi Varga Mátyás Kiállítóházban.

március 17., 18:57

Mindeközben

Kovács Patrícia: Negyven felett bennem is megjelent az érzés, hogy az élet véges, azóta sokkal bátrabb és hedonistább vagyok

1 órája

Mindeközben

Felhagyott a színészettel a Barátok közt egykori főszereplője

2 órája

Kultúr

Zebegényben magasabban van az étterem, mint a minőség, de az irány jó

Natura Hill, és ami ott van.

március 17., 06:38

Kultúr

Márkó és Barna Síkideg – Lila fény a szomszédban

Mi a baj a lila fénnyel a szomszédban? Miért a legkínosabb dolog becsekkolni egy szállodába, és miért nem kényszeres mindenki más? Ezekről volt szó a Márkó és Barna Síkideg legújabb adásában.

március 17., 07:01