Kis varázsló, nagy varázsló

2000.11.11. 11:11
Neki kellett ugranom ennek a könyvnek, ha már sokmillióan elolvasták előttem. Mert úgy gondoltam, hogy nagyon jónak kell lennie - vö. ,,a sokmillió légy nem tévedhet"-axiómával. Hát, éppenséggel tévedhet. És könyvajánló helyett itt inkább valami szocio-pszichológiai vizsgálatnak kellene állnia, hogy választ adjon a Harry Potter jelenségre. Mert a nemzetközi bestseller-listákon a felnőtt és általános kategóriában is az első helyen állt minden frissen megjelenő Rowling kötet.
A nemzetközi bestseller-listákon az első helyen állt
Szétnéztem a kishúgom könyvespolcán, és ott volt természetesen a Harry Potter. A kiscsaj elkezdte nekem dicsérgetni, de gyorsan kiderült, hogy ő nem olvasta. Úgy, hogy gyorsan el is kértem. Első olvasatra teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy a mű abszolút pc (politically correct). Nem káromkodnak, nem szidnak senkit. Teljesen ártatlan gyerekmese. Persze csak addig, míg valami amerikai Harry Potter Fan Club tag ki nem ugrik az Empire State tetejéről egy seprűvel. Mert Harry Potter egy varázslótanonc. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolába jár, és igencsak olyan, mint a szegény ember, akit az ág is húz, mert ő viszont a gonoszt vonzza, de ellenállhatatlanul ám. És míg az eddigi regényekben nagyon softban ment a cselekmény, az írónő egy interjújából kiderül, hogy a következőkben már elhajlik majd a dark hard core felé, és gyilkosságok is történnek majd.

Kedves kis történet ez a második könyv. Valószínűleg az első is az, és a további két regény is. De semmit nem tanulnak belőle a gyerekek. Kivéve egy pár egyszerű morális tanulságot, mint: a jó az jó, a rossz az rossz, sokan tetűként viselkednek, a barátok barátok maradnak, ne piszkáld az orrod, etc. Az Egri Csillagok, a Pál Utcai Fiúk, a Légy jó mindhalálig sokkal jobb könyvek, még gondolkodásra is késztethetik a csemetéket. Nem csak olyan nagyon fontos dolgokról, mint a HP-ben: hogyan próbáljanak meg egyesből legalább hármast varázsolni, hogy elkerüljék a muter haragját, és mi van akkor, ha a lépcsőfordulóban összefutunk egy félig lefejezett szellemmel. És a tanulság: az igazság odaát van. Ezt persze már régóta tudtuk, de hogy még a gyerekek igazsága is odaát van, az már kétségbeejtő. Mert mi marad nekünk ideát? Harry Potter történetek, amikért megőrülnek a fejlett Nyugat felnőttei (is)? Keressük meg inkább a Kis Herceget, ő talán még itt van. És az is van olyan fordulatos és szellemes, mint a HP.

És hát az sem nagy újdonság, hogy máris film készül belőle. A regényben ugyan nem szerepel fekete bőrű varázslóivadék, de a filmben, hogy még pc-bb legyen, biztos lesz az is.

Ami az ajánlást illeti, azt javaslom, hogy aki eddig nem vette meg, az inkább kérjen egyet kölcsön, olvassa el, és csak azután rohanjon a boltba, ha tetszik neki.