Hajnalka
-1 °C
15 °C

Kivert kutya a frontvonalban

2005.04.12. 17:20
Kapcsolódó cikkek (1)
Forgács Péter régi privátfilm-emlékekből és nyilvános archívumok anyagaiból fotókkal, feliratokkal, híradórészletekkel egybegyúrt filmkollázsai különös erővel rendelkeznek: képesek arra, hogy arcot adjanak a történelemnek. A Privát Magyarország-sorozatban kiérlelt filmkészítési formanyelvet a rendező El Perro Negro - A fekete kutya című filmjében most nemzetközi terepre vitte: ezúttal a spanyol polgárháborút láthatjuk emberközelből. A Titanic egyetlen magyar filmjét az európai premierrel egyidőben mutatták be pénteken.

17 éve készíti különleges filmkollázsait Forgács Péter, akinek Privát Magyarország címen összefoglalt eddigi munkái épp kettősségük - a családi filmek békeidős bája, és az azokon szereplőket később könyörtelenül bedaráló történelmi események - révén nyerték különleges feszültségüket és nőttek túl az egyszerű tér- és időbeli összefüggések bemutatásán. A magyar terepet elhagyva a rendező most a spanyol polgárháborút próbálja feltérképezni az ismert módszerrel: végy egy embert, és mutasd be, mit tesz vele a történelem. A módszer itt is működik.

Családi idill az örvényben

El Perro Negro - A fekete kutya
A huszas-harmincas évek Spanyolországa a fokozódó feszültségek terepe: szemben áll egymással a dél szegénysége és észak gazdagsága, a dogmatikusan konzervatív egyház és hadsereg, valamint az újdonságokra rendkívül fogékony, nyitott és liberális szellemi és kulturális élet. Itt él és filmez Forgács két főhőse: Juan Salvans, a gazdag katalán textilgyáros és Ernesto Noriega, madridi egyetemista.

Salvanst és szép feleségét, Mercét családi vacsorákon, kirándulásokon, a kerti asztal körül ülve nevetgélve, felszabadultan és gondtalanul látjuk, míg Noriega Madridban az orosz és német avantgarde filmek hatása alatt lelkesen filmezi a tóban fürdőző lányokat. Eközben a narrátor - maga a rendező, illetve helyenként a zeneszerző, Szemző Tibor - a köztársaság-pártiak, a konzervatív jobboldal, a baloldali anarchisták és az egyre erősödő fasiszta falangisták összecsapásairól, egymást váltó kormányairól, sztrájkokról és azok egyre véresebb megtorlásáról informál. Salvansék birtoka a családi tekercsek szerint egész a háború kitöréséig a béke szigete - a gazdagok érinthetetlensége egy ideig kívül tudja helyezni őket a történelmen -, de a békés, napsütötte családi idill képeihez azért mindig megkapjuk az egyre vésztjóslóbb információkat. Az esküvői mulatság alatt a köztársaságpártiak a királyság megdöntésére készülnek, mire pedig kislányuk négyéves lesz, az országban a fasiszta mozgalom is megerősödik. A ritmikusan vissza-visszatérő képsorok - egy férfi egy matrac alól elővesz és felhúz egy fegyvert; beesett horpaszú fekete kutya kóborol sziklás, sivár hegyoldalban, süldő bikát edzenek bikaviadalra, később még látjuk elbukni - a történet és a történelmi események előrehaladtával egyre fenyegetőbb jelentést kapnak.

A magyar film, ami külföldi
Az El Perro Negro (Fekete kutya) - Történetek a spanyol polgárháborúból című film a Titanic pénteki bemutatójával egyidőben debütált 7 ország (Hollandia, Spanyolország, Franciaország, Németország, Anglia, Ausztria és Szlovákia) mozijaiban. A fesztivál egyetlen magyar filmjeként említett mű azonban finanszírozását tekintve teljesen külföldi: a VPRO, a holland közszolgálati adó támogatásából készült. A csatorna biztosította az anyagi hátteret Forgács Péter rendező és stábja 1999 óta folyó kutatásaihoz és a film elkészítéséhez. Magyar pénz egyáltalán nincs a filmben: Forgács szerint itthon jelenleg nincsenek meg a minőségi dokumentumfilmek készítéséhez szükséges feltételek. Az eddigi életművével világszerte jelentős fesztivál- és közönségsikereket elért rendező például 7 éve nem kapott semmilyen támogatást filmjeihez a Magyar Mozgókép Közalapítványtól. "Igaz, nem is pályáztam minden évben, kétszer kihagytam. Nem szeretek helybe menni a pofonért" - mondja sommásan. A rendező ennek ellenére szinte folyamatosan dolgozik, de csak mert - mint mondja - szerencséje van: állandó alkotótársai - a zeneszerző Szemző Tibor és a vágó Juhász Katalin - mellett ugyanis rendelkezik egy olyan producerrel, aki külföldi források bevonásával lehetővé teszi számukra a filmkészítést.

Miután 1936-ban kitör a polgárháború, már szinte lényegtelenné válik, melyik hónapban épp melyik párt gyilkolja kormánypozícióból, és melyik az ellenzék oldaláról a másik felet. "Egy új világot hordozunk a szívünkben. Ebben a pillanatban is növekszik" - idéz a narrátor egy korabeli lelkesítő beszédből, a képen pedig azt látjuk, ahogy egy holttestet próbálnak a bokájára vetett lasszóval visszahúzni a barikádok mögé bajtársai. A tér két oldalán egymással szemben álló fegyveresek közt egy nyitott, de gazdátlan esernyőt billegtet a szél. "A kivégzés meggyőző módszer tud lenni, ha eszmék ellen harcolunk" - elmélkedik keserűen Noriega, aki eredetileg az anarchisták közé állt be, de ekkor épp a falangisták alatt szolgál, bár különösebb ideológiai meggyőződés nélkül: hiába, túlélni kell. Salvans már nem juthat különösebb következtetésekre: őt vagyona a burzsoá osztályba sorolja, így a háború kitörését követő hatodik napon teljes természetességgel végzi ki őt egy Kegyetlen Pedro nevű anarchista.

A nemtudás ártatlansága

Forgács filmjei többrétegűek: a kopott, régi felvételek és ezek összeillesztése mellett a kimerevített, lassított, negatívba fordított képek, a feliratok, a narrátorszöveg, és az állandó alkotótárs Szemző Tibor zenéje az, ami magyarázza, megerősíti vagy ellenpontozza a filmrészletek eredeti jelentését és új értelmezést ad nekik. A családi filmek többnyire vidám eseményekről, mulatságokról, kirándulásokról, esküvőkről és gyerekek születéséről készülnek, mégis más jelentést hordoz Salvansék boldog, párizsi kirándulása, amikor a néző már tudja, hogy néz majd ki pár évvel később a lebombázott Párizs.

Ezek a filmek nem szigorú értelemben vett dokumentumfilmek: a személyes sorsok megismerése révén a néző óhatatlanul is érintetté válik a történetben. Hiába dolgoz fel Forgács most spanyol történelmi eseményeket, a kész film ugyanazt igazolja, mint eddigi munkássága: a diktatúráknak emberközelből nézve csak áldozatai vannak.

Irány- és arányváltás

El Perro Negro - A fekete kutya
Az eseményeket, az ezekhez vezető folyamatokat nehéz volna a pontos történelmi ismeretek nélkül követni, és míg a magyar néző számára a magyar témájú filmekhez természetes módon adott ez a kontextus, addig a spanyol polgárháborúban kevésbé vagyunk otthon. Forgács ezért - eddigi filmjeitől eltérően - ost más arányban vegyíti az egyéni sorsokat és a hivatalos történelmet. Ezúttal az utóbbi kerül túlsúlyba, ami ezt a filmet eltávolítja a privát történettől: itt a nem spanyol néző sokkal inkább meg kell dolgozzon az élményért.

Új filmjének főhőse, Ernesto Noriega tekercseire a rendező egy koprodukciós filmje forgatásakor talált rá, ez irányította figyelmét a spanyol polgárháború témájára. "Megkerestük az akkor 86 éves Noriegát személyesen, és a ő filmjeiből és visszaemlékezéseiből szinte azonnal összeállt egy történet, ami inspirált. Ahogy folytattuk a kutatást, egyre inkább rájöttünk, hogy a történelmi háttér összetettsége folytán megkerülhetetlen, hogy a polgárháborút megelőző időszakról is beszámoljunk a filmben. Rengeteg anyagot néztünk át: balodali angolok, szovjet dokumentumfilmesek, a francia Pathé, a náci és a spanyol híradósok filmjeit, mert teljes képet kellett kapnunk róla, milyen lenyomatok maradtak abból az időből." Forgács számára ekkor vált nyilvánvalóva az is, hogy az eddigiektől eltérő arányban kell felépíteni a filmet: "Más lett a privát és a hivatalos történet aránya. Itt kényes a történelmi egyensúly: egy polgárháború kirobbanása nem hirtelen történik, komoly előzmények vezetnek el idáig, amiket érzékeltetni kell. A hőseink helyezete sem volna érthető enélkül."

Eddigi, a magyar politika vészkorszakait feldolgozó filmjeire inkább a privát történelem hangsúlya volt jellemző, de a visszajelzésekből úgy gondolja, ez külföldön mégsem ment az érthetőség rovására: "A Bibó István életművét és politikai szerepét bemutató Bibó breviárium például elég speciálisan magyar téma, Franciaországban mégis óriási sikert ért el. A Dusi és Jenőt viszont tudtam, hogy mindenütt érteni fogják, ahol van házaspár és kutya, és ahol tudják, hogyan rombolta le a II. világháború a polgári világot. Ha egy filmben kevesebb a történelmi referencia, de kirajzolódik a családregény, akkor átlép a kulturális határokon és nézőre talál."

Egzotikus körutazások!

Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.