Büszke vagyok a szőrszimulációimra

2013.11.22. 18:00
Török Attila még csak 24 éves, de már elmondhatja magáról, hogy a világ egyik leghiresebb vizuális effekteket gyártó stúdiójanak, a londoni székhelyű Double Negative-nak dolgozik. Három éve még csak szőrszimulációkat gyártott a John Carter űrlényeihez, Az éhezők viadala 2-ben viszont már neki jutott a gyilkos köd leprogramozása. Kifaggattuk mindenről, élete első effektjétől kezdve a következő nagy mozifilmes munkájáig.

Milyen feladatod volt az Éhezők viadala: Futótűz című filmben? 

A ködjeleneten dolgoztam hat hónapig. Katniss és a társai ez elől a halálos veszély elől menekülnek, miközben a köd egyre jobban bekeríti őket. Ez volt az első olyan filmes munkám, ami már tényleg élesben ment. Nyolcan dolgoztunk a jeleneten, és rögtön az elején az én feladatom volt megírni a különböző programokat, aminek a segítségével formálni tudtuk a ködöt, és oda helyezhettük a dzsungelben, ahova csak akartuk.

A munkám legemlékezetesebb része az volt, amikor Katnissék a jelenet végén legurulnak a dombon, és azt látják, hogy a köd feléjük kúszik, majd egy láthatatlan határvonalnak ütközve falat képez és elpárolog a levegőben. Ez volt a legnagyobb kihívás számomra, mivel ezt a részt két héttel a végső leadási határidő előtt kaptam meg, és sokat kellett éjszakáznom, hogy időben elkészüljön.

Olvastad Az Éhezők viadala regényeket? Vagy ezeket nem kell feltétlenül ismerni ahhoz, hogy jó munkát végezz a filmváltozatban?

Csak rövidített változatokat olvastam a neten, hogy tudjam mi fog történni a regényekben. De ez csak személyes kíváncsiság volt. Ahhoz, hogy jó munkát végezzünk, nem kell feltétlenül elolvasnunk a könyveket. Nekünk inkább azt kell pontosan tudnunk, hogy mi az, amit a rendező és a supervisorok elvárnak az adott jelenettől, hogyan szeretnék, hogy kinézzen. Aztán ezt a lehető legjobban meg kell csinálnunk.

Azért Jennifer Lawrence bejön, nem?

Persze.

Mit csinálsz pontosan a Double Negativ-nál?

FX TD-ként dolgozom. Ami azt jelenti, hogy olyan effekteket hozok létre egy filmhez, amiket valamilyen oknál fogva nem vettek fel a forgatáskor. Például egy árvizet, ami elönti a dzsungelt, szinte lehetetlen leforgatni. Ez egy elég szerteágazó munkakör, és mindegyik FX TD-nek megvan a saját beosztása. A vízözönös jelenetnél maradva: van, aki a víz szimulációján dolgozik, míg egy másik effect artist addig a fák törzsének meghajlásával, a levelek mozgatásával van elfoglalva. De vannak olyanok is, akik a különböző robbanásokért, a tűz vagy a füst elkészítéséért felelősek. Ezeknek az elkészítése elég hosszú időt vesz igénybe, egy-egy ilyen effekt akár több hónapig is készülhet.

Hányan dolgoztok a cégnél?

Úgy tudom, 1200-an vagyunk, hat szinten elosztva 12-es szobákba. Lehetőség szerint az azonos filmen hasonló feladatokon dolgozókat próbálják egy szobában elhelyezni, de azért az emberek egy idő után szobáról szobára cserélődnek. Így folyamatosan ismerek meg új embereket. Közvetlen kollégáimnak azokat mondanám, akikkel éppen egy szobában dolgozok, még ha sokszor nem is függ a munkánk egymástól. Azért persze szoktunk egymásnak segíteni, tanácsot adni.

Hogyan kerültél ide?

2011 nyarán, 22-évesen. Ekkor fejeztem be a második egyetemi évemet Bournemouth-ban, ahol Európa egyik leghíresebb az animációs képzése folyik. Azon a nyáron az addigi egyetemi munkáimmal megnyertem egy európai animációs versenyt, ahol a Double Negative két hónap diákmunkát ajánlott fel díjként. Nagyon megörültem, hogy már ilyen fiatalon ide kerülhettem, mert ez a cég olyan filmeket készített, mint a Batman vagy az Eredet. A két hónapom alatt a John Carteren dolgoztam: ruha- és szőr szimulációkat csináltam a filmben szereplő négykezű, zöld marslakókra.

Utána viszont nem fogadtam el a munkaszerződés meghosszabbítását, mivel még be akartam fejezni az utolsó egyetemi évemet. Tavaly ősszel egy torontói 3D szoftverfejlesztő céghez mentem ki, ez szintén diákmunka volt. Ezután voltam állásinterjún a Pixarnál és a Blizzardnál is, de a legkedvezőbb ajánlatot a Double Negative-től kaptam, és úgy döntöttem márciusban, hogy újra visszatérek Angliába.

Mikor döntötted el, hogy vizuális effektgyáros leszel?

Szeretek filmeket nézni. Sok kedvencem van, a régi klasszikusoktól kezdve a mostani effektekkel teli filmekig, de azért nem nevezném magamat hardcore filmrajongónak és sosem érdekelt a színészi pálya. Viszont már Pannonhalmán, a gimnázium harmadik évében elkezdetem érdeklődni a filmkészítés iránt, bár akkor még csak hobbi szinten. Van egy hagyomány a suliban, amikor a végzősök egy hosszabb, tanárokat parodizáló színdarabot adnak elő az egész iskola előtt.

Én viszont bevállaltam, hogy készítek egy ötperces paródiafilmet a színdarab elejére. Lecseréltem benne a tanárom fél arcát a Terminátoréra, a sulit pedig egy Star Wars-űrhajó emeli fel és viszi el a végén. Amikor 300 ember előtt a suli mozitermében levetítettük, mindenki dőlt a röhögéstől Nagyon jó érzés volt látni, hogy mindenkinek tetszik a filmem, és olyat tudtam csinálni, amit eddig még soha senki az iskolában. Ezután döntöttem úgy, hogy filmes utómunkával szeretnék foglalkozni.

A mostani, látványos CGI-effekteken nem fog nagyon meglátszani az idő 20 év múlva? A Star Wars felújított változat digitális Jabbája vagy a komplett Baljós árnyak ma már azért elég megmosolyogtató. Miközben a birodalmi lépegetők makettjei most is látványosak.

Biztos vagyok benne, hogy nagyon meg fognak látszani a különbségek. Már a 4-5 évvel ezelőtti CGI-n is észre lehet venni ezeket, mert a mi szakmánk folyamatosan fejlődik, megállás nélkül. Amikor 14 éve a Baljós árnyak ment a mozikban, akkor az volt a filmes technológia csúcsa, és az emberek szeme ahhoz a képi világhoz volt hozzászokva. De ahogy a gépek és a szoftverek fejlődnek, egyre jobb minőségű képeket lehet készíteni, egyre több részlettel. És most, hogy már olyan filmek mennek a mozikban, mint a Hobbit vagy a Pacific Rim, természetes, hogy mindenkinek feltűnik: a régi filmek már nem néznek ki olyan jól, mint akkor.

Mi volt a legutolsó moziélményed? És mennyire voltál megelégedve a film effektjeivel?

A legutolsó film, amit moziban láttam, a Thor: Sötét világ volt. Szerintem egész jól sikerült. De a film nagy részét a Double Negative csinálta, úgyhogy nekem inkább az volt a jó benne, hogy nagy vásznon láthattam a többiek munkáját. Különösen amiatt, hogy egy magyar kollégám, Menyhei Szabolcs is dolgozott a filmen.

És neked mi lesz a következő filmed?

Most épp az új Godzillán dolgozok, ami jövő nyáron kerül a mozikba. Vízszimulációt készítek a filmbe, de ennél többet már nem árulhatok el.