Nem lett Oscar-jelölt A nagy füzet

A nagy füzet a következő filmekkel volt versenyben a legjobb ötbe kerülésért: az Alabama és Monroe (Felix Van Groeningen) Belgiumból, Epizód egy vasgyűjtő életéből (Danis Tanovic) Bosznia-Hercegovinából, A vadászat (Thomas Vinterberg) Dániából, A nagymester (Wong Kar Wai) Hongkongból, a The Missing Picture (Rithy Panh) Kambodzsából, a Zwei Leben (Georg Maas és Judith Kaufmann) Németországból, A nagy szépség (Paolo Sorrentino) Olaszországból és az Omar (Hany Abu-Assad) Palesztinából. Ez a rendszer viszonylag új, hét éve működik így, korábban csak az öt jelölt filmet nevezték meg, nem volt szűkített lista. A vadászat, A nagy szépség és az Alabama és Monroe biztos befutó volt, a fennmaradó két helyre a palesztin és a kambodzsai film került.

Utoljára 1989-ben jelöltek magyar nagyjátékfilmet Oscarra, Szabó István Hanussen című filmjét. Szintén Szabó István nevéhez fűződik az egyetlen magyar nagyjátékfilmes győzelem, 1982-ben nyert a Mephistóval. Szabót szereti az Oscar, 1986-ban is jelölt volt, akkor a Redl ezredessel, 1981-ben pedig a Bizalommal. Rajta kívül még Rofusz Ferenc tudott Oscart nyerni, ő 1981-ben A légy című rövidfilmjével nyert. Magyar jelöltért 2007-ben izgulhattunk legutóbb, akkor M. Tóth Géza Maestro című rövidfilmjét jelölték.

Magyar származású, de nem magyar filmmel nyerő Oscar-díjas viszont több is akad, Zsigmond Vilmos például 1978-ban nyerte el a legjobb operatőrnek járó szobrot Steven Spielberg A harmadik típusú találkozások című filmjének fényképezéséért. Rózsa Miklós zeneszerző háromszor is nyert, Kertész Mihály pedig a Casablanca rendezőjeként diadalmaskodott.

A forgatási szünetekben sem volt kedvesség

A nagy füzet a magyar származású svájci írónő, Agota Kristof regényéből készült, amit negyven nyelvre fordítottak le. A film több szempontból is különleges: egyrészt ez az első film, ami az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt, az új támogatási rendszerben készült el (európai koprodukcióban, a filmalap 180 milliót adott a 900 milliós költségvetésbe), másrészt rögtön egy nagy sikerrel indult a története, elnyerte a júliusi Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíját, a Kristály Glóbuszt. Magyar filmnek évtizedek óta nem volt ekkora fesztiválsikere.

A nagy füzet

Fotó: Ránki Dániel

Bár a könyvben nincs megnevezve, hogy pontosan hol és mikor játszódik a történet, a film a második világháború utolsó éveibe, egy határ menti faluba helyezi az ikrek sztoriját. A tízéves fiúk (Gyémánt László és Gyémánt András) boldog életének akkor lesz vége, amikor szüleik úgy döntenek, hogy nagyobb biztonságban lesznek a soha nem látott nagymamánál (Molnár Piroska) a kis faluban, mint velük a nagyvárosban. Hamar kiderül, hogy édesanyjuk nem véletlenül nem nézett húsz évig a nagymama felé: az asszony finoman szólva sem kedves, az, hogy szukafattyaknak hívja és üti-veri a fiúkat, még a legenyhébb jellemzője. De a fiúk megtanulnak alkalmazkodni, elkezdik edzeni a testüket és a lelküket, hogy elég kemények legyenek az ütések és a szidalmak elviseléséhez, a munkához és annak kibírásához, hogy már senki nem szereti őket. (Kritikánkat a filmről itt olvashatják, a forgatáson készült riportunkat pedig itt.)

A filmben nem csak magyar színészek szerepeltek, a fiúk apját Ulrich Matthes játszotta, aki Goebbels volt A bukásban, a náci tisztet pedig a skandináv filmek sztárja, Ulrich Thomsen (Születésnap, Testvéred feleségét, Ópium) alakította. Molnár Piroska, aki a fiúk mellett a film főszereplője volt, nem sokkal a Karlovy Vary-i fesztiválsiker után adott interjút az Indexnek. A gyerekszereplőkről azt mondta, hogy a film nagy szerencséje volt, hogy nem gyerekszínészekkel, hanem amatőrökkel dolgoztak. „Hála a jó Istennek, hogy nem gyerekszínészek! A rendező olyan helyzetekbe hozta őket, hogy úgy tudjanak reagálni, ahogy azt a film megkívánja. A gyerekszínészek persze föl tudnak idézni, el tudnak játszani valamit, de az általában olyan hamiskás. Ha viszont egy érzékeny gyereket olyan helyzetbe hoznak megközelítőleg, ami aztán a filmben látszik, akkor ő reagál, és csak egyféleképpen reagálhat, mert meg van neki adva az út.”

Fotó: Plyi Zsfia

Ennek viszont a színésznő szerint az volt az ára, hogy a forgatási szünetekben sem lehetett kedves velük. „Ha én kibújva a jelenetből azt mondom nekik, hogy „jaj, ugye nem fájt, jaj, ugye tudod, hogy én nem ilyen vagyok”, akkor a következő jelenetben már elnevetik magukat. És az nagyon nagy baj." (A teljes interjút itt olvashatják el.)

Kemény meccsek Vajnával

A rendező, Szász János korábban olyan filmeket készített, mint a Woycek, a Witman fiúk vagy az Ópium: Egy elmebeteg nő naplója. A Woycekkel 1994-ben megnyerte az Európa Filmdíj év felfedezettje díját és az akkor még létező Magyar Filmszemle megosztott fődíját is. Utóbbit 2007-ben újra elnyerte az Ópiumért. Szász nem csak filmrendező, a Pesti Színházban nemrég mutatták be Az álomkommandó című rendezését.

„Ez nem egy kurzus, egy alap első filmje. Ez nekem egy filmem, a hatodik a sorban. Soha nem tekintettem másnak” – mondta az Indexnek a film díszbemutatóján. Hozzátette, hogy Andrew Vajna kormánybiztos nehézsúlyú öklöző, aki szemébe néz az ellenfélnek, nem hátulról üti le. Nagyon sok, kemény meccsük volt egymással A nagy füzet kapcsán, de hálás neki és Szőcs Géza, korábbi kultúráért felelős államtitkárnak, amiért támogatták a filmet. „Én egy liberális, zsidó gyerek vagyok. Ez nem egy politikai cucc.” Vajna összesen 30 ezer nézőt várt, de a film elég gyengén, csak 2300 nézővel nyitott bemutatásának hetében a magyar mozikban, és azóta sem érte el a 30 ezres nézőszámot.

"Nagy csalódást jelent, de annak kell örülni, amit elért ez a film" - mondta az MTI-nek Szász azután, hogy kihirdették a jelölteket. "Most is azt gondolom, hogy nagyon sok minden történt már ezzel a filmmel. Természetesen most csalódott, szomorú vagyok, de igyekszem arra gondolni, ami jó volt eddig és arra, ami ezután fog a filmmel történni". Elmondta: két forgatókönyv létezett A nagy füzet amerikai bemutatójára. Így, hogy nem került a legjobb öt közé a produkció, várhatóan csak májusban kerülhet az amerikai közönség elé.

A rendező korábban nem tekintett versenyként az Oscar-jelölésre, de az utolsó órákban rajta is eluralkodott a versenyláz. "Van bennem szomorúság, de azért ezt bőven túl fogom élni. Eljutottunk a legjobb kilenc filmig, én erre nagyon-nagyon büszke vagyok. Megyek tovább azon az úton, amelyen elindultam".

A nagy füzetnek nem volt könnyű dolga, vetélytársai között nagyon jó filmek voltak. A dán A vadászat BAFTA-t nyert, főszereplője, Mads Mikkelsen Cannes-ban a legjobb színész díját kapta, és Aranyglóbusz-jelölt is volt. (Arról nem is beszélve, hogy ez lett az Index kedvenc tavalyi filmje.) Az olasz A nagy szépség nemrég nyerte el a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Aranyglóbuszt, és idén ezé a filmé lett az Európa Filmdíj is.

Az Oscar-díjakat március 2-án adják át.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!