Lenyomják a magyarok Berlint

2014.02.07. 11:54
Noha az elmúlt években többször is sikerült magyar filmeknek elhozni az Ezüst Medvét (A torinói ló, Csak a szél), ez idén biztosan kimarad, hiszen nincs magyar versenyző a hivatalos versenyprogramban, Wes Anderson filmje is csak címében utal Budapestre.

A február 6-án induló 64. Berlinale filmes programjában magyarok is részt vesznek szép számban. Császi Ádám rendezése a Panorama szekcióba kapott meghívást, de így is esélyes díjra, mivel a Viharsarok első film, sőt, a meleg témájú filmeket külön is díjazzák, tehát lesz miért izgulnunk majd a fesztivált lezáró díjátadón.

Bucsi Rékának is szurkolhatunk, Symphony 42 című animációs rövidfilmje a Berlinale Shorts versenyprogramjában szerepel, ahol szintén külön zsűri dönt a fesztivál végi elismerésekről. Ferge Roland El című diplomafilmje a Generationben szerepel, itt ifjúsági és gyermekfilmeket mutatnak be. Bucsi Réka, mint a Berlinale Short minden résztvevője, rajzolt is a magyar kisfilmes cég, a Daazo által kiadott World of Shorts magazinba, sőt interjút is olvashatnak vele.

A fesztivállal párhuzamosan zajló filmvásár, a European Film Market kísérőrendezvénye a Coproduction Market, itt Fliegauf Bence prezentálja majd az űrlényes filmtervét, Rohonyi Gábor pedig az ír gázolóról készülő filmjéhez keres majd partnereket. A berlini Magyar Intézet, a Collegium Hungaricum szervezésében megvalósuló Cinema Total rendezvényre pedig Felméri Cecília, Zomborácz Virág és Szimler Bálint utazik majd. 

Császi Ádám elsősorban nem díjat remél a Berlinalétól, hanem hogy szélesebb közönséghez is eljuthat a Viharsarok. "A magyar piac nagyon kicsi, muszáj minden lehetőséget megragadni, hogy felhívjuk a filmre a figyelmet. Nekem már az is óriási megtiszteltetés, hogy Dieter Kosslick fesztiváligazgató a sajtótájékoztatón kiemelt." (A Berlinale 32 éve küzd a szexuális kisebbségek megbélyegzése ellen, és az idei Panorama szekcióban egy

"nagyon szép meleg szerelmes filmet"

mutatnak be - beszélt a Viharsarokról Kosslick.) Berlinben kitüntetett figyelmet kapnak a meleg témájú filmek: a Teddy külön díjazásban részesíti a meleg témájú filmeket, és az első filmesek versenyében is jó esélyekkel indul a magyar nagyjátékfilm. A Viharsarok világforgalmazója, M-Appeal még Cannes-ban csapott le a magyar filmre, ők ragaszkodtak a berlini bemutatóhoz, és a rendezőt is sikerült meggyőzni, jó helye lesz a filmnek a Berlini Filmfesztiválon. Ezután következik majd a hazai premier, amitől Császi egyáltalán nem tart, pedig az első magyar melegfilm, a Coming out elég nagy botrányt kavart. "Teljesen más a két film: a Coming out egy vígjáték, és a humorral hozza közel a dolgot, míg a Viharsarok egy dráma. Ugyanakkor a Coming Out-ot rengetegen megnézték, tehát érdekli az embereket a téma. Nem gondolkoztunk botrányban: a film egy olyan szerelemi háromszögről szól, amelyben történetesen három fiú van. Persze szerzői film, nagyon vizuális, de ugyanakkor teljesen nézőbarát, nagyon egyszerűen fogalmaz, eszköztelen, spontán az egész. A másságról beszélnünk kell, fontos róla dialógust folytatni a nézővel. De nem az motivált, hogy provokatív filmet készítsek, egyszerűen csak egy olyan témát kerestem, amiről van mondanivalóm, aminek van érzelmi ereje, ami hatással tud lenni a nézőre." A Viharsarok bemutatója február 8-án szombaton lesz a Berlinalén, a német forgalmazó még egy hatalmas bulit is szervezett a film tiszteletére.

"Szerintem nem nagyon lehet általános profilról beszélni a Berlinale Shorts esetében, én úgy vettem észre hogy minden évben kicsit másra fókuszál a fesztivál." Bucsi Rékának szerencséje volt, idén sok experimentális film van a válogatásban és összesen négy animáció, köztük az ő Symphony 42 című, elég rendhagyó animációja: 47 lazán kapcsolódó, furcsa és szürreális jelenetből áll, ezek némelyike szórakoztató, némelyike meghökkentő. "Számomra jelentős kérdéseket vet fel a film, de szerintem

komoly dolgokról nem igazán érdemes komolyan beszélni.

Igyekszem valahol középen billegni, félmosolyra törekszem." És hogy miért pont 47? "Erre nincs okos válaszom. Azért 47, mert ez az a jelenetszám, amin keresztül úgy éreztem, hogy ki tud bontakozni a film univerzuma és mondanivalója. 47 megfigyelés ember és környezetének irracionális kapcsolatáról." 

Symphony no. 42 goes Berlin from Réka Bucsi on Vimeo.

Bucsi Réka még egy Berlinalés szpotot is készített, annak örömére, hogy bekerült a válogatásba. "Szeretek a filmhez kapcsolódó mini tartalmakat gyártani kisfilmek, vagy illusztrációk formájában. Fontosnak tartom, hogy a film fesztivál élete alatt folyamatosan kicsit bővüljön tartalommal a film weboldala, hogy az arra tévedő érdeklődők tudjanak a vetítési időpontokról, a film utóéletéről." A Berlinale után mindenképpen szeretnék bemutatni a filmet a magyar közönségnek is.

Bucsi egyébként jelenleg szabadúszóként dolgozik, leginkább grafikai és illusztrációs munkái vannak. "Berlin is leginkább azért izgalmas, mert bővülhet a nemzetközi ismerettségi köröm és ebből könnyen adódhatnak külföldi munkalehetőségek is. Nem azért vágyom kis időre külföldre, mert nem szeretek itthon lenni, hanem azért mert jó tapasztalatnak tartom" Sok jó film, sok kedves ember, és sok jó sör - ezeket várja Bucsi Réka Berlintől, ahová Lukács Péterrel, a film hangmesterével, Gelley Bálinttal a film kompozitorával, Fülöp Józseffel, a MOME Anim tanszékvezetőjével illetve a film témavezetőjével és Holló Krisztina Leleszivel, a film gyártásvezetőjével utazik. 

Szintén diplomafilm Ferge Roland rendezése, az El, amely a kivándorlás aktuális témáját gyerekszereplőkkel dolgozza fel. Ferge a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán végzett, a diplomafilmjének konzulense Salamon András volt, az ő segítségével dolgozták ki a film koncepcióját. Az elvándorlás témája adott volt, de szerették volna felhívni a figyelmet arra is, hogy

egyre fiatalabb generációk hagyják el az országot.

A fekete-fehér filmben 8-12 éves gyerekek csomagolnak össze és búcsúznak el a környezetüktől. "Nem láttam magam előtt ezt a történetet színesben, egyértelmű volt, hogy fekete-fehérben fogunk dolgozni, párbeszédek nélkül pedig még időtlenebb a közeg. A gyerekszereplőkről sokan próbáltak lebeszélni, de végül az egykori hódmezővásárhelyi iskolám segítségével ez sem okozott problémát, a szülők és a gyerekek is szívesen vettek részt a forgatásban."

Ferge nem is hallott korábban a Berlinale Generation programjáról, ahova kifejezetten ifjúsági filmeket keresnek: a film utóéletével kapcsolatban a Magyar Nemzeti Filmalapot keresték meg, ők nevezték a filmet a fesztiválra, sikerrel. A rendező operatőrével, Kovács Ákossal vesz részt a fesztiválon, és igyekeznek minél jobban kihasználni ezt a Berlinben töltött hetet. Ferge a továbbiakban is szeretne társadalmi problémákkal foglalkozó kisfilmeket készíteni. "Az Alföldön nőttem fel én is, ez az én világom, a falusi környezet, az egyszerű emberek világa áll közel hozzám"

A Cinema Total keretében érkezik Szimler Bálint a német fővárosba, hogy első nagyjátékfilmtervét elpiccselje. A Bad habit, azaz Rossz szokás munkacímet viselő filmtervet Szimler jegyzi forgatókönyvíróként is, és hamarosan megszületik a döntés a Filmalapnál, hogy támogatják-e a film forgatókönyv-fejlesztését. A történet alapvetően nagyon budapesti. Az összetett szerkezetű film nyomokban emlékeztet a nagysikerű Itt vagyokra, amennyiben városi fiatalokról szól, de inkább már a harminc körüli férfi életút kereséséről,

a másnapos magány és működésképtelen kapcsolatok,

házasságok közti vívódásról szól. A történetmesélés szabálytalanságát inkább a Doboz nevű szórakozóhelynek készült videójához hasonlította a rendező, annak asszociációs folyamatát követi majd, egymásba kapcsolódnak majd a történetek, bizonyos szálak összekapcsolódnak, bizonyos szálak csak érintőlegesen jelennek meg. A Cinema Total ugyan nem ad akkreditációt a filmfesztiválra, de Szimler nem aggódik: "Elleszünk Berlinben." 

A Viharsarok bemutatóján és Bucsi Réka filmjének vetítésén mindenképpen szeretne ott lenni, és közben Wahorn Simonnal is tárgyalnak egy esetleges újabb Rotfront videóklipről is. Közben pedig nem állt le a pénzgyűjtés: továbbra is támogatókat keresnek a Balaton Method címmel készülő zenés roadmoviejukhoz. 

A kolozsvári Felméri Cecília az Index-olvasók kedvenc kisfilmrendezője, ő csinálta ugyanis a meztelen Lass Beát megmutató Végtelen percek című kisfilmet. Most éppen Berlinből Berlinbe megy: előbb a Robert Bosch Stiftung alapítvány segítségével fejlesztett egy kisjátékfilmtervet Marian Crisan román filmrendezővel közösen, most a Cinema Totalon pedig a Spirál című nagyjátékfilm projektjét mutatja be Mécs Mónika producerrel. "Lehetőségünk lesz nemzetközi szakemberekkel beszélni a filmtervről, visszajelzéseket kapni, illetve lesz egy 7 perces pitch, ahol bemutatjuk a filmtervet a meghívott nemzetközi producereknek, akik esetleg beszállhatnak, ha érdekesnek találják." A Spirál arról szól, hogy gyakran ugyanazokat a dolgokat ismételjük,

észrevétlenül visszasodródunk ahhoz hasonló elrontott kapcsolatokba,

visszás helyzetekbe, amilyenekből egyszer már elmenekültünk. Kisköltségvetésű, kevés szereplős filmnek tervezik, a forgatókönyv magyar nyelven készült ugyan, de az univerzális történet bármilyen nyelven megáll. "Mivel az anyanyelvem magyar, a filmjeim döntő többsége magyar nyelven készült, állampolgárságomból adódóan viszont a román filmes rendszerhez (is) tartozom. Kolozsvár, ahol lakom, földrajzilag is és kulturálisan is a két filmes központ között helyezkedik el. Ezért ez a kettősség számomra természetes, és tulajdonképpen az identitásomnak is a része. Nyilván, próbálom ennek az előnyeit is kihasználni: például dolgoztam már magyarországi és román nyelvű színészekkel is – és érdekes volt megtapasztalni a különbségeket a két színjátszás között, vagy tulajdonképpen mind a két pályázati rendszerhez van hozzáférésem – a kérdés csak az, hogy hol, mennyi eséllyel pályázhatok. A mindennapokban ez persze sok utazással jár: ha bármilyen szakmai ügyet személyesen kell intéznem, akkor Budapestre vagy Bukarestbe kell utaznom."

Az ír gázolóról készülő filmjéhez keres társproducereket Rohonyi Gábor filmrendező és Mécs Mónika társrendező a Berlinaléval párhuzamosan zajló Coproduction Marketen. A Ginkgo című film forgatókönyvét egy éve fejlesztik a Filmalap vezetésével, az alkotók reménykednek, hogy a sikeresen végződő berlini tárgyalások után a forgatás még idén elkezdődhet. A történetben a szörnyű balesettel

két család kálváriája veszi kezdetét,

az ő párhuzamos történetükből épül fel a cselekmény. Fontos szerepe lesz a hosszú éveken át tartó jogi és médiaháborúnak, a gyermekeit elvesztő apa igazságszolgáltatásért folytatott harcának. Értelemszerűen ír helyszíneken, ír szereplőkkel is dolgoznak majd, így elsősorban írországi érdeklődőkkel találkoznak majd a Berlinben töltött szűk négy napban. Az ír gázolónak, Francis Ciarán Tobinnak hazájában is elég nagy az ismertsége, ráadásul eléggé megosztott a közvélemény, így a filmterv ötletét is jól fogadták. "Mi középen állunk, nem ítélkezünk, a két szál egyenlő súllyal jelenik meg, nem bűnös-ártatlan felosztásban gondolkodunk, mindkét oldal drámája megjelenik a Ginkgoban." A film ugyanakkor nem lesz dokumentarista, már csak azért sem, mert Tobin a kezdetektől fogva nem volt nyitott a kommunikációra, 14 év utáni bocsánatkéréséről is az Indexen értesült a rendező. "Mindez nem befolyásolja a mi befejezésünket, ami nem pont ugyanígy néz ki, de úgy tűnik a valóság elindult abba az irányba, amit mi is megálmodtunk."

Egy Földre keveredő szerelmes alien a főszereplője Fliegauf Bence következő filmjének, a jelenleg még csak forgatókönyv formában létező Isaura házának. A történetet a szintén a Berlinaléhoz kapcsolódó Residency program keretében írta a rendező, így kapott meghívást a Coproduction Marketre. A fekete, gyémántszerűen ragyogó bőrű főszereplő figurát valószínűleg CGI segítségével fogják életre kelteni.

Főként Latin-Amerikából keresnek partnereket, a költségvetést 1,9 millió euróra lőtték be. "Régóta kötődöm Latin-Amerikához, de eddig csak a személyes életemben jelent meg, és mostanában a filmterveimbe is elkezdett beszivárogni ez a vonzalom. Az Isaura háza jelen esetben úgy néz ki, hogy legszívesebben Amazóniában forgatnám le." Az Isaura egy korábbi, Parázsló féreglyuk címen futó változatát a Filmalap már látta, de ezt a filmet ma Magyarországon nem lehet finanszírozni. "Sajnos úgy néz ki, hogy non-narratív filmet Európában nagyon nehéz, Magyarországon lehetlen finanszírozni, ami azért különösen szomorú, mert a magyar film tradícionálisan nem történet központú." A rendező egyben saját filmjének producere is Mesterházi Ernővel közösen. "Irvine Kerscner mondta nekem egyszer, én

bármilyen forgatókönyvet írok, az mindig science fiction lesz.

Az Isaura háza abban lesz más, hogy nem allegorikusan mesél a földönkívüliségről, hanem sokkal direktebb módon. " Fliegauf ahogyan eddig a Womb kivételével mindig, ezúttal is amatőr szereplőkkel szeretne dolgozni. Következő magyar nyelvű filmterve a Hímpor munkacímet viseli, az Isaura házához képest dialógusokra épülő film lesz, immáron a Filmalap támogatásával.