Tolja a lavórt a tévé alá!

A Valentin-napot még a szilveszternél is többen és ádázabban gyűlölik. Az utálkozók a virágárusok, az édességgyárak és az éttermek globális összeesküvésének tartják, amiről húsz éve ugye még csak nem is hallottunk. De ha már úgyis eljött az évi rendes kényszerromantikázás ideje, akkor miért ne nézhetnék jó filmeket? Az Igazából szerelmen és a Titanicon túl is vannak szerelmes filmek, össze is szedtünk párat. Akik meg kitartóan Valentin-ellenesek, azoknak itt van néhány belezős Valentin-napi horror. 

Álmatlanságaim hercege (1996)

A borzasztó magyar cím ne tévesszen meg senkit. Ez a film amellett, hogy a ruháktól a zenéken át a szereplők minden megnyilvánulásáig tipikus kilencvenes évek, egy tök aranyos szerelmi történet. A helyszín egy San Franciscó-i kávézó, ahol rokonok, barátok dolgoznak együtt. És a Jóbarátok-érzésnek ezzel nincs vége, mert az egyik szereplő Jennifer Aniston, még az orrplasztika és a világhír előtt.

A főhős, Frankie (Ione Skye) árva, nagybátyja nevelte fel, ráadásul súlyos álmatlanságban szenved. Egy nap belép az életébe a szőke herceg, David. Mindketten pincérkednek, bár művészek szeretnének lenni (naná), és ahogy Frankie képtelen elaludni, úgy David képtelen írni. Segíthetnének egymásnak, csak egy szépséghiba van: David együtt él egy másik lánnyal, Molly Mondayjel (tényleg így hívják). Frankie irtózatos nyomulásba kezd, lehet találgatni, hogy kikerül-e Molly a képből.     

Nyálerősség: 10/7

Rozsda és csont (2012)

A francia Rozsda és csont egy egészen más fajta szerelmes film. Adva van egy nagyon menő csaj, Stéphanie, aki egyrészt gyönyörű, másrészt orkákat idomít, szóval veszélyes és izgalmas munkája van. És egy pasi, Ali, aki kidobóember, egyedülálló szülő és egy suttyó. Soha nem kezdenének egymással, ha Stéphanie-t nem érné baleset, és nem amputálnák a lábait. Így viszont nem sok választása marad, összejön Alival.    

Innen indul a nem szokványos szerelmi történet két nehéz természetű emberrel. Minimális szépelgés és maximális realizmus, legyen szó szexről, verekedésről vagy egy sima családi strandolásról. A Rozsda és csontot állva ünnepelték Cannes-ban, Magyarországon mégis kevesekhez jutott el, pedig megéri megnézni.

Nyálerősség: 10/6

Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004)

Ezt a filmet mindenkinek látnia kellene, mielőtt bárkivel kapcsolatba kezd, mielőtt szerelmes lesz. Sőt, kötelező néznivalónak kellene lennie a középiskolákban. Joel (Jim Carrey) és Clementine (Kate Winslet) imádták egymást, de néhány év alatt eljutottak oda, hogy már előre tudják, mit akar mondani a másik, hogy már egymás látványa is idegesíti őket. Féltékenység és unalom mérgezi a kapcsolatot, szakítanak, sőt, Clementine egyszerűen kitörölteti az egészet az emlékezetéből. Joel is ezt az utat választja, de persze, hogy nem ilyen egyszerű az egész.

Michel Gondry filmje csodás kiállás a szerelem és hosszú kapcsolatok mellett úgy, hogy egy percig sem kerget illúziókat, csak kimondja: minden rossz ellenére szükségünk van egymásra.

Nyálerősség: 10/5

Szerelemre hangolva (2001)

Vong Kar-vaj filmje végig a giccshatáron egyensúlyoz, de olyan elegánsan, szívfacsaróan, hogy nem lehet rá haragudni. Hongkongban járunk a hatvanas évek elején, a férfi (Tony Leung Chiu-wai) és a nő (Maggie Cheung) szomszédok. Egymás mellett élnek, nagyon hasonló életet. Mindketten házasok, de a feleség és a férj sokat van távol, mindketten rengeteget dolgoznak, és magányosan vacsoráznak. A nő már régóta tudja, ami a férfinek csak később lesz nyilvánvaló: házastársaik megcsalják őket, méghozzá egymással. 

Kézenfekvő lenne a megoldás, főleg, hogy hőseink egyre jobban vágynak egymásra, de ők mégsem lehetnek olyanok, mint a csalók. Helyette tipródnak, vágyakoznak, tépelődnek, álmatlanul, étvágytalanul. Legszívesebben megráznánk ezt a két szép és jó embert, de nézőként csak arra van módunk, hogy drukkoljunk nekik. Lassú film nem volt még ilyen izgalmas.

Nyálerősség: 10/8

Redvás Amal (1998)

A sok elsőszerelem-film közül több szempontból is kilóg a Redvás Amal. Egyrészt sokkal jobb, mint a legtöbb kamaszfilm, másrészt itt két lány szeret egymásba. A helyszín egy svéd kisváros, Amal, ahol soha nem történik semmi, aminél lehangolóbb porfészek nem is létezik egy 15 éves lány számára. Nem csoda, hogy Elin, aki a legszebb és legmenőbb lány az iskolában, minél előbb le akar lépni innen. Pedig mindenki szereti, az összes fiú vele akar járni, mennek utána, mint a birkák.

De Elin csak egyvalakit lát izgalmasnak a városban, az új lányt, Agnest. És ők ketten szépen megmutatják, hogy hogyan kell nagy ívben tojni mások véleményére.

Nyálerősség: 10/5

Anyegin (1999)

Anyegin történetét ezerszer feldolgozták már, de a Finnes testvérek verziója az egyik legjobb mind közül. A főszerepet a leghíresebb Finnes, Ralph alakítja, a filmet nővére, Martha rendezte, a zeneszerző pedig öccsük, Magnus Finnes. Igen, ők egy ilyen család, összeülnek, és azon agyalnak, hogy mit jelent Puskin az ezredfordulón.

Ez az Anyegin az első perctől az utolsóig ízléses és iszonyú hatásos. Képtelenség kiverni a fejünkből, ahogy Anyegin Tatjánát bámulja a jégpályán, ahol a lány korcsolyázik, vagy a koncerten, ahol mögötte ül, vagy a bálban, ahol újra találkoznak. Martha Finnes szabadon bánt az eredeti művel, kidobott, hozzáírt részeket, megváltoztatta a karakterek bizonyos tulajdonságait. És mégis, ha valakivel meg akarjuk értetni, hogy mitől olyan nagy szám az Anyegin, ezt a filmet kell megmutatni. (Már ha semmi szín alatt nem hajlandó olvasni.) A Tatjánát alakító Liv Tyler pedig azóta sem volt ennyire jó semmiben.

Nyálerősség: 10/9

Őrült, dilis, szerelem (2011)

Ryan Gosling ugyan nem a főszereplője a negyvenesek újrakezdését taglaló vígjátéknak, de nélküle ez a film semmit nem érne. Adott egy családapa (Steve Carell), akit megcsal a felesége (Julianne Moore) egy bájgúnár kollégával (Kevin Bacon). A szakítás után emberünk csajozni próbál, amiben profi segítséget kap Jacobtól (Gosling), aki tulajdonképpen máshoz nem ért, csak a nők felszedéséhez. Jacob egyáltalán nem önző: ugyan a kockás hasat és a csodás arcot nem lehet, de a trükkjeit készséggel megosztja.

És igen, ők ketten sokat tanulnak egymástól, sok kalandon és félreértésen keresztül visz az útjuk, míg mindketten kikötnek valakinél. Az Őrült, dilis, szerelem után senki nem fog kétségbeesve zsebkendő után kapkodni, ami semmit nem von le az értékéből, ez egy nagyon vicces romantikus film, amin a cinikusabb alkatok sem lesznek rosszul. (Annyira.)

Nyálerősség: 10/7

500 nap nyár (2009)

Elsőre kicsit zavarónak tűnhet, hogy a címbéli „nyár” valójában a Summer nevű főhősnőre (Zooey Deschanel) utal, a történetvezetés pedig folyamatosan előre-hátra ugrál a kicsit lúzer főhős (Joseph Gordon-Levitt) legboldogabb és legszomorúbb párkapcsolatban töltött napjai között. Van olyan kollégánk, aki szerint ez az egyik legjobb romkom „a szemét nőkről és a hiábavaló szerelemről”! Ebből is látszik, hogy nemcsak a csajoknak fog bejönni, hanem a fiúknak is – persze csak ha úgy gondolnak a főszereplőre, mint egy szuperhősre, aki A Nő nevű gonosz mutáns ellen harcolva küzd a világ megmentéséért.

Nyálerősség: 10/7