Sufnituninggal készül az új Rejtő-film

"Három ív légiós regényt adok egy tisztességes western fináléért, fél regényhez készpénzzel társulok!"

Többek között ez a mondat fogta meg Madarász Isti rendezőt Rejtő Jenő Detektív, a cowboy és a légió című kisregényében annyira, hogy már gimnazista korában eldöntötte, ebből egyszer filmet készít. A terv mostanra valósult meg, A fekete múmia átka című tévéfilmet több mint egy hete forgatják egy csodaszép budai épületben, ami egykor szanatórium volt. A kalandregényírókról szóló kávéházi történetben többek között Schmied Zoltán, Radnay Csilla, Haumann Péter, Molnár Gusztáv, Szervét Tibor, Józsa Imre, Kovács Lajos és Hegedűs D. Géza szerepelnek.

Amikor kint jártunk a forgatáson, sokan közülük éppen körülültek egy kávéházi asztalt, vitatkoztak, nevetgéltek, szellemeskedtek. Éppen egy jelenet próbája zajlott, amiben látszólag nem sok minden történt, de az apró részletek kidolgozása megizzasztotta a rendezőt. Nemcsak egy látványos akciójelenet előkészítése lehet ugyanis bonyolult feladat.

"Miskolci gyerek vagyok, nagyon messze nőttem fel a filmezéstől, de mindig is hollywoodi filmeket akartam csinálni, meg Oscart nyerni. Ebben a történetben az tetszett, hogy nem olyan óriási volumenű, egy kávéházban játszódik, gimnazistaként azt gondoltam, hogy majd a haverokkal leforgatjuk. Tehát nem volt túl sok realitásérzékem" - mesél a kezdetekről Madarász Isti. Nem járt filmes iskolába, werkfilmekből tanulta a szakmát, ő csinálta a legnépszerűbb Budapest és Magyarország imidzsfilmeket, és készített egy tévéfilmet A legyőzhetetlenek címmel. Azt mondja, hogy ebben a sztoriban az érdekelte, hogy mint egy werkfilmből, kiderül belőle, hogy írnak a ponyvaírók, hogyan írt Rejtő Jenő.

A Médiahatóság tévéfilmpályázatának kihirdetésekor ugrott be neki, hogy ez a történet tulajdonképpen tévébe való, mert egy helyszínen játszódik, nincsenek benne bonyolult dolgok. "Aztán persze kiderült, hogy dehogy nincsenek, de akkor már késő volt visszafordulni". Hegedűs Bálint forgatókönyvével nyertek a pályázaton 85 millió forintot, így kerülhetett sor a forgatásra. Madarász a gimnazista jegyzeteit ugyan elővette, de azt mondja, hogy túl sok hasznosat nem tudott kihámozni belőlük.

Lövöldözés és harcsabajusz

A film nagy kérdése, hogyan kerülhetik el, hogy végig emberek üljenek egy asztalnál és csak beszélgessenek, Rejtő regényében ugyanis ez történik. "Az nem érdekes, hogy ők arról beszélgetnek, hogy képzeld, írok egy westernt. De ha abban a pillanatban átalakulunk egy westenkocsmává és a szereplők lövöldöznének egymásra nagy harcsabajuszt viselve, az már tök érdekes lenne. Ha az egyik azt mondja, hogy képzed, írok egy légiós regényt, és máris itt a sivatag, kiugrunk tehát egyrészt a kávéházi térből, másrészt végig itt maradunk, mert minden díszlet a westerntől a sivatagig itt van berendezve. A szereplők is ugyanazok, az írókból lesznek a cowboyok, a légiósok, az arab hercegek. Emiatt lett egy játékos, az álom és a valóság között ugráló jellege".

Madarász Isti szerint A fekete múmia átkának szándékosan van egy kis sufnitunning jellege, már csak azért is, mert szerinte ezek az írók is sufnitunning regényeket írtak. Hat óráig be kell fejezniük a regényeiket, mert akkor zár a kiadó, és ha nem adják le, nem kapnak fizetést. Így aztán öt körül már beindult a tőzsde, adták-vették az ötleteket, befejezéseket, poénokat egymás között.

A főszereplőt, Plockot Schmied Zoltán játssza, aki előbb olvasott a készülő film híréről, mint ahogy kiderült, hogy szerepelni fog benne. Még gondolt is rá, hogy milyen jó, hogy újra Rejtő-film készül, aztán nem sokkal később behívták a castingra. "Plock regényíró, ő gyorsasági rekorder ebben, egyszer 18 perc alatt írta meg A kalifa bosszúja című könyvét. Házasodni készül, pénzre van szüksége, kiad egy verses kötetet, ami viszont nem sül el jól. Adósságokba keveredik, hogy sikerül-e kimásznia a slamasztikából, az kiderül a filmből".

Mindenkiben van egy kis Rejtő

A történet részben önéletrajzi, de Schmied Zoltán azt mondja, hogy tudatosan nem idézi fel az alakításában az írót. "Maguk a helyzetek, ez az egész miliő viszont valahogy beleviszi őt. Ez a többi figuráról is elmondható, nemcsak Plockról, talán mindegyikükben van egy kicsi Rejtő." Ősszel egyébkét két mozifilmben is láthatjuk: A Liza, a rókatündérben és Pálfi György Szabadesésében.

A női főszerep Radnay Csilláé, ő a főhős szerelme, Evelin. "Ő egy felszolgálólány, akinek az a legfontosabb az életében, hogy szerelmes, hogy menyasszony. Egy nagyon bájos lány, aki nagyon szeret, és minden követ megmozgat, hogy ez a kapcsolat működjön". Radnay Csilla komoly, nagy szerepeket játszott az Alföldi Róbert vezette Nemzetiben, de filmes tapasztalata kevés van. Éppen ezért nagyon izgult a forgatás előtt.

"A fiatal színészek nem nagyon kapnak filmes oktatást az egyetemen, minden ilyen lehetőség sokkal inkább szól a tanulásról, mint a már megszerzett tudás kamatoztatásáról. Hipertempóban kell behozni a lemaradást, úgyhogy mindig van nem is kicsi izgalom. De itt olyan társaság jött össze, ahol ez fel tud oldódni hamar, és az ember elfelejti, hogy ez csak a második vagy harmadik film az életében, és örömmel tud dolgozni".

Már harmadik éve, hogy a Médiatanácsnál lehet egész estés tévéfilmekre pályázni, minden évben hét film készült, tavaly többek között a rendkívül sikeres A berni követ Kulka Jánossal. Madarász szerint ha a hét filmből csak 3-4 jól sikerül, az már hatalmas nyereség, mert visszakerül a köztudatba a tévéfilm, mint műfaj. Ha pedig ennél is több, 20-30 készülhetne, akkor a magyar színészek folyamatosan tudnának forgatni, kinőnének színészsztárok, népszerűvé válnának rendezők, dolgozna a szakma. Ő nemsoká nagyjátékfilmet is készít, egy időutazós thrillert Hurok címmel, amit remélhetőleg októberben kezdenek forgatni, a Filmalaptól kaptak már gyártáselőkészítési támogatást.