Fábryvá változtak a vén Monty Python-tagok

452437774
2014.08.07. 17:38 Módosítva: 2014-08-08 11:48:34

Tavaly még azt hittük, valami olcsó médiahekkről van szó, de tényleg megtörtént a dolog: egy O2 arénás, élő színpadi show erejéig újra összeállt a mozgókép-történelem legjobb humorbrigádja, a Monty Python repülő cirkusza a még élő tagokkal, Michael Palinnel, John Cleese-zel, Eric Idle-lel, Terry Gilliammel és Terry Jonesszal.

Sőt, az 1989-ben elhunyt Graham Chapman is velük volt. A focivébére utalva elrúgták a fejét az animációs intróban, kivetítőn mutatták be a legjobb régi szkeccseit, a halott papagájos jelenetben pedig Palin és Cleese még fel is integetett neki, hátha épp egy felhő szélén ücsörögve röhög rajtuk, amiért vén fejjel már sokkal többet káromkodnak a színpadon, mint a BBC-n a '70-es években.

A londoni O2 arénába szervezett, nyári Monty Python-haknira egyébként olyan gyorsan elkeltek a jegyek, hogy végül kilenc másikat kellett szervezni. Az utolsó, július 20-i előadás összevágott verzióját pedig a tévék után a világ több mozija is levetíti – így néztük meg mi is. A rajongók megnyugodhatnak:

a nyugdíjas Pythonok múltidéző show-ja fergeteges,

bár tény, hogy a londoni közönség akkor is állva tapsolta volna őket, ha semmi mást nem csinálnak, csak  2 és fél órán keresztül pipázgatva beszélgetnek a színpadon a szeszélyes londoni időjárásról.

Na de miért vicces az, hogy John Cleese ezredszerre is hülyén jár, Terry Jones pedig sokadszorra ordítja üveghangon, hogy spam, spam, egg and spam?

Pont azért, mert az összes kívülről fújt jelenetüket olyan lendülettel és frissességgel adták elő a színpadon, mintha tegnap írták volna meg a kanapén fekve.

A két és fél órás (oldszkúl módon szünettel megszakított) show az első másodperctől az utolsóig maximális fordulatszámon pörgött. A legváratlanabb helyzetekben betoppanó Michael Palin még 70 felett is hihetetlenül mókás a spanyol inkvizíció hülye főnökeként, Eric Idle hadarós Nudge, nudge, wink, wink jelenete sem lett naftalinszagú a hosszú évtizedek alatt.

A csapat mesterien porciózta ki, melyik jelenetet játsszák el újra, mit rakjanak be archív felvételekről, amíg jelmezt cserélnek, és milyen szkeccseket lehet operaparódiaként elsütni olyan színpadi látványelemekkel, amikre a BBC-s időkben sosem lett volna pénzük. A végig profin éneklő tánckarral például vérbeli musicalt faragtak egy rakás jól ismert jelenetükből:

Jó volt, jó, volt, de...

Nem ez volt minden idők legjobb Best of Monty Python-válogatása. Mindjárt sorolom is, miért:

  • Eric Idle túltolta. Érdemtelenül sokat szerepelt a musicalbetétekben és a szkeccsekben is (ami persze érthető, hiszen ő volt az O2 show rendezője).
  • John Cleese viszont túl keveset szerepelt, és akkor is olyan fejet vágott, mint akit órák óta hascsikarás kínoz.
  • Akármilyen zseniálisak is a még élő Pythonok, Graham Chapmant egyszerűen nem tudták meggyőzően pótolni például a tévé helyett pingvint bámuló nyuggerek jelenetében.
  • Terry Gilliam botrányosan rossz színész, nem véletlenül tevékenykedik évtizedek óta animátorként és filmrendezőként.
  • Az új poénok sokszor tragikusan avíttak voltak, vagy erőlködve próbáltak reagálni a jelenre – nekem különösen fájt a Dávid-szobor péniszének helyére montírozott Putyin-fej.

De ami a leginkább elszomorított, az a mérhetetlen aránytévesztés. A show ugyanis 90 százalékban a szexről, a travikról és a melegekről szólt, a maradék időben elsütött fingós-hányós poénok pedig alulról súrolták a legrosszabb Adam Sandler-filmek színvonalát.

A Monty Python-tagok vénségükre olyanok lettek, mint Fábry

Minden családban van szerintem egy kötött mellényes, „spicces nagybácsi”, egy távoli, ciki rokon, akivel csak húsvétkor és karácsonykor találkozik az ember, de akkor újra és újra meg kell hallgatnia az ebédnél a szarós-dugós disznóvicceit, amik már tavaly is unalmasak voltak. Fábry ebből itthon egy egész tévéműsort képes volt felépíteni, és sajnos a Monty Python-tagokra sem szólt rá egy erős jellemű szerkesztő, hogy oké, fiúk, most már kicsit sok lesz a csöcs meg a pöcs.

És akkor az Élet értelme felturbózott spermadala alatt színpadra tolt, habot lövellő falloszágyúkat még nem is említettem!

Persze, értem én, hogy ez metapoén. A konzervatív brit öregurak médiakritikája, ami azt hivatott bemutatni, hogy mennyire elbulvárosodott és elkurvult a szórakoztatóipar azóta, hogy ők, a maroknyi hülye angol a '70-es években hallal püfölték egymást a BBC-n. Ezt Palin és Cleese nyíltan ki is mondja a papagájos jelenetben:

– Olvastad, mit írt a Daily Mail?
– Daily Mail? Az régen egy hírlap volt, nem?

Oké, a pöcs és a csöcs mindig is része volt a Monty Python-vicceknek. Terry Gilliam rajzolt nőalakjai mindig bimbót villantottak, Carol Cleveland folyton segget riszált és vetkőzött, Chapman, Jones és Idle örökké női ruhában illegette magát, sőt, igazából bármelyik szkeccsben előugorhatott valahonnan egy ledér nő vagy egy tök pucér férfi, abszolút belefért a Repülő Cirkusz humorába.

Csak sajnos azt felejtették el öregkorukra a tagok, hogy azért minden ilyen szexcentrikus szkeccsre jutott egy fergeteges biciklijavító ember-filozófusfoci-vitaklinika kaliberű, felejthetetlen klasszikus. A béna magyar akcentusról szóló jelenetről nem is beszélve. De bárcsak minden színész ilyen csapnivaló élő show-t nyomna 70 év felett! (Index-ítélet: 7/10)

A londoni O2 Aréna Monty Python Élőben (nagyrészt) show-ját augusztus 7-én, 9-én és 15-én lehet megnézni a Cinema City mozikban.

Az angol humor magyar keresztes lovagjának köszöntője

A Monty Python show mozis sajtóvetítését a magyar felirat készítője, Galla Miklós konferálta fel, természetesen hozva a szokásos formáját:

Kérem az újságírókat, hogy a Monty Python csoport nevében a Montyt h nélkül szíveskedjenek írni. Ezért küzdök már 22 éve, több-kevesebb sikerrel. Ez a Montgomery név becézése. Engem sem hívnak Mikhinek.

A humorista szerint egyébként a neki elküldött szöveg és a tényleges O2-előadás nem volt ugyanaz, mivel kimaradt a végleges változatból egy nagyon fontos poén:

– Hogy hívják azt a kis fölösleges bőrdarabot a pénisz végén?

– Férfi.