Robotseggfejek irányítják Hollywoodot

Gondolta volna a '81-es disszidálásakor, hogy 33 évvel később mégis magyar helyszíneken fog forgatni a magyar származású Houdiniről?

Nem gondolkodtam én akkor semmin. Egyszerűen csak el akartam menni innen, mert producer akartam lenni. Viszont már évek óta azt vallom, hogy érdemes Magyarországon nagy filmeket forgatni, mert itt kialakult egy professzionális filmipar, ahol a munka emberi és a finanszírozási oldala is nagyon kedvező egy producernek.

"Kurva jól kell megcsinálni a filmeket, ennyi a lényeg." (Hámori András, producer)

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Amikor a Houdini végső forgatókönyvét elolvastam, azonnal eldöntöttem, hogy Budapesten kell leforgatni, mert a város ugyanúgy tökéletes Londonnak és Washingtonnak, mint Párizsnak, Moszkvának és Berlinnek. A Houdiniban tényleg szinte minden magyar: egy 98 százalékban magyar stáb forgatta Magyarországon tévésorozatot egy magyar származású bűvészről. Egyetlen dolog hiányzott ahhoz, hogy „magyar filmnek” nevezzék: egy magyar rendező.

Antal Nimród neve nem került szóba? Hiszen ő jól ismeri a magyarországi és a hollywoodi filmgyártást is.

Nimróddal szoktunk filmekről és tervekről beszélgetni, de a Houdini megrendezése pont nem került köztünk szóba. A Predátorral a háta mögött Nimród már egy sokkal maszkulinabb filmrendező, mint a német Uli Edel, akit végül az Oscar-díjra jelölt A Baader-Meinhof csoport miatt választottunk ki a Houdini rendezőjének.

Nimród egyébként jóban van Adrien Brodyval, a Houdini forgatására is kijött. Sőt, nemrég Los Angelesben is találkoztunk, és jól kibeszéltük, hogy valamiért az Amerikában dolgozó magyar filmesek mind identitászavarba kerülnek, és idő kell nekik, mire eldöntik: művészfilmesek vagy felkapott iparosok akarnak-e lenni, vagy esetleg megpróbálják egyszerre a kettőt.

Ön például művészfilmes vagy iparos?

Nem érzem úgy, hogy nekem, mint producernek választanom kellene.

Kurva jól kell megcsinálni a filmeket, ennyi a lényeg.

A '80-as években a szintén magyar származású Robert Lantosnál tanulta ki a producerkedést, de végül elváltak útjaik. Ma már azért jóban vannak?

Sokáig egyfajta mester-tanítvány kapcsolat volt köztünk, de aztán úgy éreztem, eleget tanultam, otthagytam a cégét, és saját céget alapítottam. Ezen aztán jól összevesztünk, és jött öt olyan év, amikor egyáltalán nem beszéltünk egymással, még az állófogadásokon is direkt hátat fordítottunk egymásnak. Aztán végül pont itt, Budapesten békültünk ki.

Lantos mellett David Cronenberg is nagyon jó barátja. Igaz, hogy ön javasolta neki: az eXistenZ címében emelje ki az Isten szót, így adva többletjelentést az amúgy is összetett filmnek?

Nem igaz, de ez baromira tetszik, majd elmondom neki, hogy micsoda legendák keringenek róla. Cronenberg egyébként most épp egy regényt ír, ami Magyarországon fog játszódni.

Hámori András David Cronenberg nagy rajongója és személyes jóbarátja

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

És mikor forgatják le az évekkel ezelőtt beígért újabb közös filmjüket?

Valamikor biztosan. Az a jó a filmes szakmában, hogy nincsenek határidők. Amikor tényleg kész egy jó forgatókönyv, belevágunk. Imádok Cronenberggel dolgozni, mert mindig többrétegű, okos filmeket csinál. Az eXistenZ-t például úgy adtuk el a Miramaxnak, hogy ez lesz az intelligens Mátrix. Emellett emberileg is jól kijövünk egymással.

Tudom, nehéz elhinni Cronenbergről, hogy ő is rendes, mindennapi családi életet él, mert amikor esténként megvacsorázik a feleségével, és beszélget egy kicsit a gyerekeivel, utána másnap elmegy biohorrort forgatni. Viszont ha jobban belegondolunk, mindegyik filmje egy-egy furcsa, szerelmi történet. Ez Cronenberg mániája: legyen a filmben két ember, aki nagyon szereti egymást. Ilyen volt a Paraziták, a Légy, az eXistenZ és a Karambol is.

Cronenberg biohorrorjai mellett más kultikus horrorfilmekben is részt vett producerként. Többek között A kapu 1-2-ben, amiket szintén egy Hollywoodba emigrált magyar, Takács Tibor rendezett.

Sőt, az operatőr Vámos Tomi volt, a producertársam pedig Kemény János, azaz John Kemény.

A Kapu-filmek ezek szerint az amerikai magyarok frappáns válasza volt a '80-as évek Halloween-, Péntek 13- és Elm utca-dömpingjére?

Egyáltalán nem, egyszerűen így alakult. Ha beesik egy jó forgatókönyv, akkor nekem teljesen mindegy, hogy magyar írta-e vagy valaki más. Ha látok egy jó rendezőt, ott is mindegy a nemzetisége, a stílusa a fontos. Takács Tibor sem azért kapta meg a Kaput, mert magyar volt, hanem mert John látta az egyik korábbi kisfilmjét, amit a Fox akkoriban a mozikban vetített, és eldöntötte, hogy kell nekünk ez a fickó.

De ugyanígy a balett-táncos Ladányi Andrea sem azért bújt bele a szörnyjelmezbe a Kapu 2-ben, mert magyar volt. Hanem mert profi a szakmájában, és amikor kint járt a torontói forgatáson, azt mondta: bénán mozognak a gumiszörnyek, ő jobban meg tudná csinálni.

Divat lett a '80-as évek kultfilmjeihez harmadik részt ígérni: évek óta tervezik a Szellemirtók 3-at és a Szörnyecskék 3-at. Lesz Kapu 3 is?

A második filmet igyekszem kitörölni a memóriámból, de egy harmadik részbe belevágnék, ami folytatás helyett az első rész remake-je lenne, 3D-ben. Nem is a 3D-divat miatt, hanem mert ennek a filmnek a dramaturgiájához is illik, hogy a kapuból szörnyek ugrálnak a nézőkre. Ezek a gumi minionok ma már kultikus figurák, nekem is van egy otthon. Őket még tényleg megcsinálták igazából is a kellékesek, nem volt akkoriban semmi komputeranimáció.

Guillermo del Toro egyszer azt mondta nekem, ha nincsenek a Kapu stop motion minionjai, talán sosem lesz belőle horrorrendező.

Az új Kapu forgatókönyve egyébként majdnem kész van, egy jó rendező, Alex Winter is része a projektnek. Takács Tiborral azóta is jóban vagyok, lehet, hogy ebben a remake-ben ő is egy producer lesz.

Az ön életútja igencsak hasonlít Andy Vajnáéhoz: egy nagyobb hollywoodi kitérő után mindketten visszajöttek Magyarországra filmeket forgatni. Mi a vélemény róla?

Bár nem hasonlítanám magam Andyhez, csináltunk egy pár filmet Andy egyik korábbi vállalatával, a Carolcóval. A pénzügyi szemlélete tetszik, jól hasznosítja itthon a hollywoodi stúdiórendszerben megtanultakat.

Tervezi, hogy pályázik a Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalaphoz?

Ha lesz megfelelő projektem, akkor elképzelhető.

Mennyire követte figyelemmel a magyar filmfinanszírozás helyzetét, az MMKA összeomlását, a Filmalap felállását? 

Nem igazán.

Most nagy viták zajlanak a felállítandó Filmakadémiáról. Mi a véleménye erről? Szükség van Filmakadémiára?

Most hallok erről először. Ha többet tudok róla, visszatérhetünk rá.

A Filmakadémia lenne hivatott érvényesíteni a magyar filmes szakma érdekeit, a filmipar hosszú távú fejlődését és a megfelelő munkakörülményeket. Ön tagja hasonló érdekképviseleti szervnek? Mire jó egy ilyen intézmény?

Tagja vagyok az amerikai és a kanadai Filmakadémiának, az Európai Filmakadémiának és a British Academy of Film and Television Artsnak is.

Mi a véleménye a jelenlegi magyar filmfinanszírozásról és a Vajna-féle Filmalap munkájáról?

Elég keveset tudok róla, de ha lesz filmtervem, akkor részletesen tájékozódni fogok.

Mit szól a Toldi mozifilm körüli huzavonához és az Andy Vajna-Pálfi György vitához?

Olyannyira nem hallottam róla, hogy előszor úgy értettem a kérdését, hogy a Toldi Moziról van szó. Amire eléggé ráfér a renoválás.

Mi a véleménye a magyar film helyzetéről? Kit tart tehetséges magyar rendezőnek a mostaniak közül (Antal Nimródot nem számítva)?

Nem hiszem, hogy a megoldás abban lenne, hogy a magyar filmrendezőket arra buzdítsuk, hogy egy jól bevált amerikai zsánert leutánozzanak, bár abból is lehet jó film. Inkább arra kellene törekedni, hogy a filmeknek eredeti nyelvezete és eredeti képi világa legyen, eredeti magyar történeteket elmesélve. Ettől nem kell, hogy a filmek provinciálisak legyenek, csak jól kell őket megcsinálni. Sajnos elég kévés ilyen filmet láttam. Pedig megnéztem néhány magyar filmet, mert magyar rendezőt keresek az egyik filmötletemhez.

Talált megfelelő jelöltet?

Van egy-két olyan magyar film, amit valóban elveztem, mert minden szinten működött. Ilyen Bergendy Péter A Vizsga című filmje és Herczeg Attila Hajnal Tímeája.

Nem igaz hogy kis ország, kis filmiparral nem csinálhat jó filmeket.

Mindenki a dánokat hozza fel elcsépelt példának, de náluk ez tényleg működik. De ott van Michael R. Roskam Bikanyak című filmje is, amit imádok. Pedig Belgium ugyanolyan kis ország, mint Magyarország, mégis sikerült saját történettel, helyi rendezővel nemzetközi sikerfilmet csinálni. Vagy ott van Kanada: 35 millió emberrel teljesen az amerikai film hatása alatt állt, és pár évtized munkájával mégis sikerült saját filmipart teremteni. Nálunk is működhet ugyanez.

Hámori András 1990-ben az Arris Goes To Parist forgatta Budapesten Angela Lansbury-vel és Omar Shariffal

Fotó: H2O Pictures / Hámori András

A külföldi produkcióknak most tényleg Budapest a legjobb hely, mert itt a legolcsóbban megoldható a filmgyártás a legjobb szakemberekkel. Ezt a formulát persze nem Andy Vajna vagy én találtuk ki, más magyar származású producerek is voltak, akik Hollywoodból visszajártak ide forgatni a '80-as és a '90-es években.

Ön például ekkor hozta Magyarországra a kedvenc horrorrendezőmet, Stuart Gordont, aki a Psycho főhősével, Anthony Perkinsszel forgatta le Budapesten A sötétség lányát.  Milyen volt vele dolgozni? 

Furcsa. Stuart Gordon keveset beszel, nem nagyon kommunikál. Nagyon-nagyon érdekes figura. Sokkal tehetségesebb, mint ahogy azt az ember először gondolná róla, számomra ő egyfajta „Cronenberg Light”. Emlékszem, a Kiscelli Múzeumban forgattunk, a díszletben már ott lógott egy vámpír, fölötte meg egy másik, amit a forgatás napján láttunk először. Nem értettük, hogy miért vannak ketten, ha egyszer csak egyről volt szó, mire Stuart lelkesen elmagyarázta, hogy az egyik épp eteti a másikat. Mondom: nem volt könnyű vele dolgozni, mindig meglepett valami őrült ötlettel.

Cronenbergen, Stuart Gordonon és Adrien Brodyn túl, forgatott Samuel Jacksonnal, Michelle Pfeifferrel, Jude Law-val, Willem Dafoe-val, Ian Holmmal és egy seregnyi más hollywoodi sztárral. Van kívánságlistája, hogy kikkel szeretne még?

Persze, nincs is annyi hely a noteszomban, mint ahány filmtervem van. Ezek persze nem nyilvánosak, de egy nevet elmondok: nagyon jó lenne Costa-Gavrasszal forgatni, imádom őt mint embert, és a filmjeit is. És van egy másik feladatom is: a 11 éves kislányom azt akarja, hogy vágjam ki a 18 éven felüli jeleneteket az eddigi filmjeimből, hogy végre ő is megnézhesse azokat.

Csinálna újabb tévésorozatokat is? Csak mert évekkel ezelőtt kijelentette, hogy örökre szakított a tévés műfajjal, aztán mégis itt a Houdini.

Mert rájöttem, hogy érdemes visszatérni a tévére, és minisorozatokat forgatni. Ebben a műfajban jól el lehet mondani azokat a hosszabb történeteket, amik nem férnek bele egy filmbe, mert olyanok, mint egy nagy, 600 oldalas orosz regény. Két tervem is van, ami eredetileg film lett volna, de végül úgy döntöttem, kétszer két órás minisorozat lesz belőle.

Megváltozott a világ: a kreatív filmesek átmenekültek a televízióhoz, mert a nagy stúdiók már csak az ismert címek folytatásaira adnak pénzt. Egy londoni ismerősöm egyszer azt mondta,

android robotseggfejek irányítják most Hollywoodot,

akik csak a bevált formulákat ismételgetik, és előre tudják, hogy a harmadik-negyedik részek mennyi pénzt fognak termelni.

De ott van Ben Affleck Argója is, ami nagy siker volt, pedig semmiben sem követte a megszokott hollywoodi formulákat. Affleck is sokkal jobb színész azóta, hogy rendezni kezdett, jó lenne vele is közös filmet forgatni.

Képes egyáltalán egy producer úgy filmet nézni, hogy az kikapcsolja, és ne a következő filmtervet jutassa eszébe?

Imádok délután moziba menni, és belefeledkezni egy filmbe, ami teljesen elvarázsol. De sajnos többnyire inkább azon bosszankodom, hogy hogyan tudták ezt a vacakot összehozni. Az utóbbi időben csak a Lego-film és a Jégvarázs tetszett, de van egy listám, hogy miket kellene megnézni: kíváncsi vagyok például Cronenberg új filmjére, a Térkép a csillagokhoz-ra, Ben Affleck Holtodiglanjára és Pawel Pawlikowski Idájára is.

Mit csinál a szabadidejében?

Kérek egy kávét a stewardesstől és megpróbálok olvasni egy kicsit. Nem nagyon van ugyanis szabadidőm, csak a hosszabb repülőutakon. Most itt vagyok Budapesten, de amúgy Londonban élek két gyermekemmel - az egyik 2 és fél éves, a másik pár hónapja született - és a barátnőmmel. Igazából viszont mindig ott lakom, ahol a 11 éves kislányom, aki pár hónapja Isztambulba költözött a mamájával. Amikor Los Angelesből New Yorkba költöztek, én is oda mentem, aztán New Yorkból Európába is.

Az a jó, hogy ma már bárhol le lehet telepedni, pont most álmodozom arról, hogy egy olaszországi vidéki házba kéne költözni, ahol egy laptoppal és egy telefonnal intézhetném a filmes ügyeket. Csak az az egy tart vissza, hogy a produceri szakma azért még mindig egy személyes találkozókat megkövetelő, utazgatós munka.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!