Mozivásznon is dübörög a magyar pop

2015.04.03. 21:59
Nemrég került mozikba Szimler Bálint és Rév Marcell közös zenés filmje, a közösségileg finanszírozott Balaton Method. A megjelenés kapcsán összeszedtük a legjobb magyar zenés mozikat a Kopaszkutyától, a Dübörög a nemzeti rockon át, egészen a Fluor Filmig. A bakancsos Edda, a vidékre száműzött Illés és a csirkét gyilkoló CPg mellett feltűnik például a Magyarországra szinte hazajáró Dub FX és a beatköltészet megkerülhetetlen alakja, Allen Ginsberg is.

Szimler Bálint, az Itt vagyok rendezője, és Rév Marcell, a Viharsarok, valamint a Fehér Isten operatőre, már a Kodály Method klipsorozata óta dolgozik együtt fiatal – vagy ahogy mondani szokás: feltörekvő – magyar zenekarokkal, akiknek izgalmas helyszíneken játszódó, egysnittes videókat készítettek. A Balaton Method ugyanezzel a koncepcióval dolgozik, azzal a különbséggel, hogy a jellegzetes fővárosi helyszínek helyett a csendes balatoni idillben helyezte el szereplőit, és nagyfilmes egésszé állította össze a kreatív klipeket.

Az Index ott járt a forgatások egyikén is: akkor épp Harcsa Veronika és a Bin-Jip adta elő Heavy című dalát egy kompon, hátuk mögött a lemenő nappal. A filmben szerepel még többek között a Quimby, a Punnany Massif, Jónás Vera, a Subscribe, a Bajdázó, a tavalyi dalversenyünket megnyerő Middlemist Red, valamint az alkalmanként nálunk is publikáló Hó Márton és zenekara, a Jégkorszak is.

A moziba kerülés apropóján az Index most összeszedte tíz kedvenc magyar zenés filmjét, a Rocktérítőtől a Vakondok 3-ig. Írásunkban nemcsak olvashat a filmekről, hanem akár teljes hosszában végig is nézheti azokat – így kiművelheti magát beatből, punkból, mizuból vagy épp a nemzeti rockból.

Rocktérítő (1988)

"Csak Jézus az egyetlen lehetőség arra, hogy megmeneküljön a világ" – énekli Xantus János Rocktérítőjének végén a váratlanul megtért Pajor Tamás. Zenekara, a Neurotic a budapesti underground egyik legizgalmasabb csapata volt: punkzenekarként indult, majd rövidesen felfedezte magának a funkot és az akkoriban induló rapet is. Pajor szédületes szójátékai ("Szorítalak, szorítalak, szorít a lakkcipô!" stb.) későb nagy hatással voltak például Geszti Péterre és a tankcsapdás Lukács Lászlóra is.

A féktelen és önpusztító életet élő énekes az ital és a drogok rabjává vált, vagy ahogy ő fogalmazott, élete tulajdonképpen egy véget nem érő házibuli volt, mialatt mámortól botrányos viselkedésével sokakat magára haragított. Xantus ebben az időben kezdett el forgatni a zenekarral, ám a rendelkezésre álló pénz rövidesen elfogyott, aminek köszönhetően közel fél évet állt a forgatás. Ez idő alatt történt az a változás, ami aztán a történet ívét adta a Rocktérítőben. Pajor már a Biblia tanításaitól feltöltődve hangoztatta, hogy "a drog helyére beült a Szentlélek", csatlakozott az akkor még illegalitásban működő Hit Gyülekezetéhez, Ámen néven pedig új zenekart alapított, ami tavaly ünnepelte fennállásának huszonötödik évét.

Extázis 10-től 7-ig (2002)

Palotai Zsolt élete legjobb mixének a saját lányát tartja. Ez kiderül Czabán György Kolbász róla szóló filmjéből is, ami a lemezlovas legemberibb arcát mutatja: ahogy beáll focizni a falusi gyerekek közé, ahogy kislányával a nyakában lófrál az állatkertben, ahogy lemezeket vásárol, és ahogy olimpiai bajnok labdarúgó, illetve futballbíró édesapjáról mesél. Palotai közben teltházas bulikat csinált, a film megjelnése után majdnem tíz évvel pedig ott volt a három halálos áldozatot követelő, westbalkános diszkótragédiánál is. Akkor az elmúlt évtizedek legkártékonyabb bulibirgádjának nevezte a szervezőket. És a veterán lemezlovas csakugyan pozitív példát mutatott. "Kossuth-díjat Palotai Zsoltnak!" – követelte a közönség már 1997-ben is, a Sziget Tilos Rádió sátra elõtt.

A film címe egyébként egyértelmű utalás Kovács András 1969-es, Extázis 7-től 10-ig című rendkívül szórakoztató filmjére, amelyben a beatzene fiatal rajongói és a műfajt hevesen ellenző nyugdíjasok csapnak össze.

Kopaszkutya (1981)

"Légy a kutyák királya! Ne királyok kutyája!" – énekli Hobo Szomjas György Kopaszkutya című filmjében, amely a Kőbánya blues (mint műfaj) megszületését ábrázolja. A filmben bemutatott zenekart Hobo és zenekara jeleníti meg, valójában azonban a P. Mobil küzdelmes évei inspirálták a fiktív együttes történetét. Nem véletlen tehát, hogy a sztori központi alakját, a Kopaszkutya lump menedzserét épp a mobilos Schuster Lóri alakítja, aki mostanság egyébként a rákkal küzd. A Főnök legjobb húzása, hogy beveszi a csapatba Kőbánya legjobb formáját, Bill királyt – aki ekkoriban állítólag kolbászt tartott a táskájában –, majd a zenekarral "lemennek kutyába", ami meghozza a csapat sikereit is.

A film egyik érdekessége, hogy feltűnik benne a beatnemzedék legnagyobb hatású költője, Allen Ginsberg is, aki Hobóval elmélkedve önmagát alakítja a filmben. Harminc évvel később elkészült a Kopaszkutya Kettő is, de az Index nem igazán szerette. "Még egy tévéműsornak is érdektelen lenne, nemhogy mozifilmnek" – írtuk róla.

Fluor Film (2012)

"Nem vagyok egy nagyon magamutogató figura. Lelkileg iszonyatosan nyomasztó volt az az időszak, amikor az utcán lépten-nyomon megállítottak az emberek, és semmit nem tudtam csinálni a rám tapadó tekintetek nélkül" – nyilatkozta nekünk Fluor Tomi, azaz Karácson Tamás egy évvel ezelőtt. Fluor mindössze 16 évesen, az Animal Cannibals tehetségkutatóján tűnt fel, majd jutott el a Gecigránáttól Petőfi Szeptember végénjének újraértelmezéséig. Diazzal közös duója, a Wellhello pedig még egy szimpla lyricvideóval is megnyerte nálunk a legjobb magyar klipek versenyét.

A filmet az a Miki357 rendezte, akit fotósként, operatőrként és reklámkészítőként is ismerhetünk, emellett pedig szinte hiperaktív kliprendező – amiért klipversenyünkben különdíjjal jutalmaztuk. A dokuban feltűnik a rajongóból lett barát, SP, a Fluort Budapestre csábító Pixa, valamint Hajós András, Papp 'Supernem' Szabi, de még Nagy Feró, a nemzet csótánya is.

Dübörög a nemzeti rock (2007)

Hiába gyűjtött négy év alatt negyvenezer rajongót a Romantikus Erőszak, a Kuruc.info egyik cikke miatt a Facebook nemrég mégis törölte a nemzetirock-együttes profilját. Kriza Bori dokumentumfilmje Sziva Balázs zenekarát és leghűbb rajongóit kíséri el turnéján 2005 decemberétől 2006 őszéig. A stáb ennél szerencsésebb időszakra aligha időzíthette volna a forgatást, hiszen a film még az énekes-frontember békés otthonában indul, de már a 2006-os zavargások legfőbb helyszínén, a Szabadság téren ér véget.

A radikális hazaszeretet mellett természetesen megjelennek a barátság kötelékei, a balhék, na és népiesített rockdalok is. Felcsendül a vesszen Trianon, a ria-ria-Hungária, na meg a Fradi-induló és a fegyverbe-fegyverbe is. Hogy mennyire erős Kriza Bori dokuja, azt jól jelzi, hogy a filmet egyaránt kedvelik a zenekar nemzeti radikális szimpatizánsai, valamint az eltökélt balosok is, hiszen mindkét tábor fellelheti benne a maga ideológiájának megfelelő olvasatot.

Vakondok 3 – Út a Felszínre (2014)

Csépai Gábor, azaz Mc Fantom és Matusik Szilárd Vakondok 3 című, underground zenészekről szóló videónaplója több díjat is bezsebelt a Los Angeles-i Action On Film fesztiválon, 2014-ben: a Legjobb Vágás díját érdemelte ki a dokumentumfilmek között, valamint Runner Up, vagyis kiemelt 2. helyezett lett a Legjobb Dokumentumfilm kategóriában. A Vakondok első, streetartos, és a második, demoscene-t bemutató része után, a harmadik rész azt mutatja meg, hogyan alakult át a zeneipar a digitális forradalom és az internet térnyerésével.

A Vakondok 3 azt a tendenciát örökíti meg, ahogy a zenészeknek a hatalmas stúdiók és egyéb költségek helyett hirtelen elég lett akár egy laptop is az érévnyesüléshez és a sikerhez. Szelfbrending, Youtube, Random Trip, DubFX, Karányi, és a többiek, akik az underground sötétjéből, a mainstream megkerülésével, törtek fel a felszínre. Nagyjából mint a film készítői is.

Szép lányok, ne sírjatok! (1970)

Mészáros Márta, Jancsó Miklós egyik felesége eredetileg az Illéssel forgatta volna filmjét, ám a zenekar Small Facesszel közös londoni koncertje után adott BBC-s interjú nem tetszett az itthoni vezetésnek, ezért a forgatást leállították, az Illést pedig majd' egy évre vidékre száműzték. A magyar kultúrpolitika szerint Illésék "meggondolatlanul, szabadszájúan fecsegtek, és ezzel az ellenséges propaganda számára szolgáltattak anyagot". A nyugati feministák által is kedvelt rendezőnő filmje végül elkészült, igaz az Illés nélkül, dalaik azonban felcsendülnek benne. Helyettük olyanok szerepelnek, mint a Metro, a Syrius, a Kex, Zalatnay Sarolta és Tolcsvay László.

A film egy beatrajongó galeri történetét meséli, ennek egyik tagja Savanyú is, aki menyasszonyával, Julival a sok buli ellenére sem talál megfelelő alkalmat a szexre – hiába foglalnak el barátaikkal egy romos pesti lakást is. A lány végül megismerkedik Gézával, aki zenekarával vidéki turnéra viszi Julit, aztán a többit már talán sejtik is. De hogy mi lesz Savanyúval és kedvesével, az már csak a filmből derül ki. További érdekesség, hogy Julit egy Csehszlovákiából importált fiatal színésznő alakítja, aki később feltűnt még például Jancsó Miklós Égi bárányában és Fábri Zoltán Hangyabolyában is. (A Szép lányokban pedig még a cicijét is megmutatja, pedig még alig volt 14 éves!)

Kölyköd voltam (1983)

1983 tragikus év volt az Edda-rajongók számára, hiszen a miskolci zenekar klasszikus, "bakancsos" felállása feloszlott. Már Patakyék utolsó pesti koncertje is előrevetítette, mire lehet majd számítani a borsodi megyeszékhelyen tartott búcsúkoncerten: a rajongók bánatukban székeket törtek, céltalanul vandálkodtak, vécék dugultak el, és bokáig állt a víz. A "bakancsos" Edda legutolsó fellépéséről és a feloszlás körülményeiről Almási Tamás készített filmet, amelyet aztán Pataky mindenáron le is akart tiltatni, amiért túlságosan anyagiasnak láttatja őt. Nem csoda: a manapság űrlényekkel kávézó frontember már a nyitójelenetben az anyagiakról vitázik telefonon, miközben egy női hang egy depressziós Edda-rajongó levelét olvassa fel.

Az Edda végül a rajongók imádata ellenére is feloszlott, a gitáros, Slamovits 'Slamó' István és Pataky viszonya túlságosan is elmérgesedett – hiába mondja azt Pataky, hogy szereti Slamót. Pedig, ahogy a filmből is kiderül, a világból kiábrándult tinédzserek levelek százaiban könyörögtek nekik, hogy mentsék meg a zenekart, a koncerten pedig az eddások zokogva és egymásba kapaszkodva üvöltözték, hogy "maradjatok együtt!". A filmet végül két évvel a megjelenése után mutatta be a tévé, eljutott külföldre is, mozipremierjét viszont csak majdnem harminc évvel később, 2012-ben tartották a Toldiban.

Moziklip (1987)

"Milyen zenéket hallgattunk a nyolcvanas években? Éppen olyanokat, amilyen az életünk volt. Nyomasztót és vidámat, de a vidám is nyomasztó volt" – írja honlapján Tímár Péter, aki első nagyjátékfilmje, az Egészséges erotika után, Moziklip címmel készített zenés filmet. Sztorira azért ne számítson senki, igazából csak egymást követő, nem összefüggő klipek sorozata az egész alkotás. A közel húsz újhullámos popelőadó között ott van például a Napoleon Boulevard, a Sziámi, Laár András, Komár László és Dolák-Saly Róbert is.

Az izgalmas látványvilágú klipek nem csupán felerősítik a dalok mondandóját, hanem egyúttal a rendszerváltást megelőző évek Magyarországát is remekül ábrázolják – a sparhelten hagyott teával, Icával, a munkásszállás ünnepelt királynőjével, az utolsó piros hetes busszal, vagy épp a temetések hamisan játszó zenészeivel. "A Moziklip azért volt különösen nehéz munka a számomra, mert nagyrészt én fényképeztem. Nem is álltam többé a kamera mögé, holott a film nyert egy operatőri díjat. Én csodálkoztam a legjobban" – mesélt a Moziklipről a rendező a Filmtettnek. (Bizonyára keveseknek tűnik fel, de Menyhárt János, a V’Moto-Rock alapító-gitárosa a stáblistán tévesen Menyhárt Sándorként van feltüntetve.)

Ha esetleg gyűjtésünk nem lett volna elég, nézzen szét a fesztiválfilmekről szóló cikkünk magyar szekciójában is!