Az Argo szeretne a poénjaival sokkolni

2015.05.04. 18:08
Árpa Attila filmje, az Argo 2 az elmúlt öt év legjobb magyar filmes nyitóhétvégéjét produkálta: több mint 40 ezren nézték meg a suttyó Balog Tibi legújabb kalandjait. A rendező viszont még nem számolta ki, hogy pontosan mennyi pénzt is fog keresni ezzel, de azt már biztosan tudja, a következő filmje nem az Argo 3 lesz, hanem a 90-es évek szövevényes alvilágát bemutató, olajszőkítős regényének adaptációja, a Holtomiglan. Interjú.

Miközben az Argo folyatásán dolgoztatok, nem féltél attól, hogy eltelt tíz év az első rész óta, és egyszerűen lesz egy olyan generáció, akiknek az Argo nem mond semmit, vagy már egészen másra vágyik?

Szerencsére a filmben, a zenében és a divatban is működik a retró, hogy ami egykor divat volt, az néha újra menő lesz. Nem azt akarom mondani, hogy az Argo hozza újra divatba a 90-es évek retrót, de mindenképpen meglovagolja ezt a hullámot.

Legyen világos: én ezt a filmet meg tudtam volna másképp is csinálni, az első öt percből világosan látszik, hogy milyen lett volna, ha a mai akciófilmek szabályai szerint készült volna.

De nem akartam, mert az Argo-rajongók nem biztos, hogy szerették volna úgy. A védelmezőben sincs semmi új vagy olyan, amit ne láttál volna korábban, mégis imádom és szívesen nézem végig. Szerintem nem létezik olyan, hogy egy trend elmúlik a moziban, ezek párhuzamosan működnek egymás mellett.

Tudsz valamit arról, hogy nézik a filmet?

Követem a mozifoglalásokat, azok szerint elég jól állunk. A visszajelzésekre is figyelek, legyen az a díszbemutató utáni szakmabéli vagy a Facebookon egy random bejegyzés. De ha az ember végignézni a foglalásokat és azt látja, hogy Budapesten a négy legnagyobb mozi teltházas, az persze jól esik. A legjobb érzés az lenne, ha a film elérné az 50 ezret az első hétvégén, mert azzal megdöntenénk minden rekordot. Az utolsó két legerősebben nyitó film az Üvegtigris 3. és a Valami Amerika 2. volt. De a reális tippem 35 ezer néző - tisztában vagyunk azzal, hogy a mozibajárási szokások és a, mondjuk úgy, gazdasági helyzet is változott az elmúlt tíz évben, picit nehezebb helyzetből is indulunk.  (Az Argo 2-t végül 40 287-en nézték meg az első hétvégéjén, ezzel az elmúlt öt év legjobb magyar filmes nyitóhétvégéjét produkálta - a szerk.)

Követed valahogyan a közönség reakcióit, beülsz titokban vetítésekre? 

Persze, hiszen a sajtóvetítés és a díszbemutató sem az a közönség, akinek ez a film készült. Szerdán már voltak premier előtti vetítések abszolút civil nézőknek és rajongóknak, akik négy éve megvették a jegyet, amikor még úgy tűnt, hogy közösségi finanszírozással létrejöhet a film. Nagyon érdekelt az ő visszajelzésük, mert a film nekik készült. Ez nem azt jelenti, hogy csak nekik, de elsősorban ők azok, akik a poénokat és a visszautalásokat értik. Nekik jelent valamit az, ha a főszereplő visszaöltözik egy széldzsekibe. Aki nem látta az elsőt, az nem fogja érteni, hogy miért olyan nagy szám egy narancssárga futódzseki. Meg is nyugodtam, mert a közönség tökéletesen úgy reagált, sőt, még vehemensebben, mint azt szerettem volna. Egy mozifilmnél a nézettség a minden:

sem a forgalmazó, sem a Vajna bácsi nem arra fog emlékezni, hogy melyik poén milyen jól jött be az embereknek, hanem hogy mi volt a nézőszám a nap végén.

Az Argo első részénél azt mondtad, hogy 100 ezer nézőnek nagyon fogsz örülni, nagyon szeretnéd elérni a 200 ezret, de a 300-at már nem fogjátok megcsinálni. Végül 132 ezernél állt meg a film. 

Az első részt olyan sokan látták úgy, hogy nem is tudunk róla. Tévében, letöltve, másolt DVD-n. Nehéz megmondani, hogy az Argót ténylegesen hányan látták, mert egyik szám sem tökéletesen pontos. Háromszor ment a tévében és háromszor nézték félmillióan, az még nem azt jelenti, hogy másfélmillióan nézték, mert valaki háromszor nézte meg. Most iszonyúan optimista leszek és azt mondom, hogy mióta kijött az első rész, az elmúlt 11 évben, szerintem látták félmillióan, akik szerették is. Ha annak a fele be is megy a moziba, akkor beállítunk egy új rekordot. 

Sokszor félreértelmezik, főleg a rosszindulatú újságírók, amikor azt mondom, hogy a nézőnek készült ez a film, pedig én szórakoztatni akarok. Minél nagyobb a közönség, annál sikeresebbnek gondolom a filmem. Ezt lehet úgy is mondani, hogy engem csak a mozipénztár érdekel, de ez egy borzalmas nagy félreértés.

Dehát sok pénzt fogsz keresni ezzel a filmmel. 

Elmondom neked, hogy három éve, amióta ezen a filmen dolgozunk, egyszer sem ültem le egy kockáspapírral és egy ceruzával, hogy kiszámoljam, hány nézővel mennyit fogok keresni. A Filmalap már biztos kiszámolta, ugyanis ne felejtsük el, hogy a mozijegy árának elég nagy részét a mozi tartja meg, aztán jön a forgalmazó részesedése, majd a Filmalap, aki a befektetésének egy bizonyos százalékát rögtön vissza is kéri. Ami az alkotóknál marad a nap végén az több százezres nézettségnél tényleg iszonyatosan sok pénz, de egy 50-100 ezres nézettségnél pedig nagyjából ki lett fizetve a munkánk. Ha egyszer kiszámolnám, hogy mennyit dolgoztam a filmen és mennyit kapok érte, és leosztanám órabérben...

Szabó Simon erre azt mondta nekünk, hogy a CBA-s órabér sem jönne ki

Főleg, hogy én a csúszás miatt mínuszban vagyok, és nem akarok senkit sem olyan dolgokkal untatni, hogy előre meg kell finanszírozni az áfát meg a 20 százalékos közvetett támogatást. De nem nyafogok, mert látom, hogy a végén azért pluszban fogok kijönni.

Neked milyen élmény volt a Filmalappal dolgozni?

Nem tudok rájuk semmi rosszat mondani, Divinyi Réka fejlesztette velünk a könyvet, akivel már az első részben is együttdolgoztunk, így nem azt éreztem, hogy egy állami szerv felül akarna bírálni minket, hanem mint egy találkozás egy régi munkatárssal. Az utómunkánál néha-néha beleszóltak, de csak technikai dolgokba, mert az utómunka legnagyobb rákfenéje a VFX volt. Amikor elakadtunk különböző cégekkel, akkor kaptunk a Filmalaptól tanácsokat. 

Andy Vajna mikor látta a filmet?

A végleges verziót a díszbemutatón.

Korábban nem voltak vetítések a végső vágásról, ahol előállt javaslatokkal? 

Látott egy nyersvágatot, amire azt mondta, hogy szerinte ebből 20 percet ki kell vágni, mire mi azt mondtuk, hogy tudjuk, hiszen ez egy nyersvágat.

Hajdu Szabolcs és Pálfi György látványosan összecsapott a Filmalappal, és a többieknek sem volt ellentmondásoktól mentes a kapcsolata. 

Ma a Filmalap az egyetlen pénzforrás filmkészítésre Magyarországon, ha egy átlagköltségvetésről beszélünk. Egy Van valami furcsa és megmagyarázhatatlant meg lehet csinálni nélkülük, és egy 50-100 milliós költségvetésű filmre talán össze lehet szedni a pénzt szponzorokból...

...ahogyan az első Argo készült, nem?

… vagy ahogy a Fekete leves vagy a Drága Elza. De ha valaki egy 300-400 milliós filmben gondolkodik, márpedig egy átlag magyar film ennyibe kerül, a Hajnal Tímea, a Coming Out, a Swing és a Liza is ennyi volt, akkor nem lehet megkerülni a Filmalapot. De amennyire ezeket a vitákat követtem, azt vettem észre, hogy itt nem megalapozott szakmai nézeteltérésekről volt szó, hanem egók csaptak össze. 

Veled azért is lehetett gördülékenyebb a munka, mert nagyon vágynak már egy igazi nagy közönségsikerre, amit az Argo 2 adhat meg nekik. 

Ha megnézzük a Filmalap eddigi eredményeit, akkor láthatjuk, hogy komoly eséllyel indultunk az Oscarért A nagy füzet és a Fehér isten esetében is. Én azt látom, hogy a művészfilmek ugyanannyi pénzt és esélyt kapnak, mint a közönségfilmek. Az, hogy a közönségfilmből eddig kevesebb készült és ezért szomjaznak többre, vagy nagyobb sikerre, az leginkább azon múlik, hogy a pályázatokban a művészfilmek aránya dominál. Nem gondolom azt, hogy itt bármilyen műfaj vagy filmkészítő ki lenne rekesztve. Itt a minőség és a teljesítmény számít. A következő filmem forgatókönyvét már be is fogadták, az éppen a Holtomiglan lesz, ami a kilencvenes évek olajszőkítéséről fog szólni, és éppen azért írtam meg regényben, mert biztos voltam benne, hogy Magyarországon még egy nagyon jó ideig nem fognak pénzt adni egy ilyen filmre. 

Igen, akkor azt is nyilatkoztad, hogy ebből a sztoriból nem lehet filmet csinálni. 

Várom, hogy mikor jön az a telefon, hogy bocs, mégsem, és jobb lenne, ha vennél egy golyóálló autót.

A Filmalap viszont csak azt nézte, hogy ez egy nagyon jó könyv, és azonnal megszavazták. 

Az Argo 2 esetében a döntő tehát a forgatókönyv volt, amiben szép sorban tisztelegsz a régi nagy akciófilmek előtt. Volt egy lista, amin mentetek végig, hogy mit hogyan lehetne beleírni még?

Huszár Péterrel és Trunkó Bencével írtuk közösen a forgatókönyvet, és nagyjából hasonló ízlésünk van a filmeket illetően: a kilencvenes és a kétezres évek filmjeit nagyon szeretjük. Ha volt egy lehetőség, akkor bedobtuk, hogy miért nem csináljuk meg úgy, mint az egyik kedvenc filmünkben. Sok nagy mester és nagy film előtt tisztelgünk. Ha csak egyszer láttad, egy csomó mindent nem is vettél észre benne, számtalan easter egget rejtettünk el benne.

Melyik volt a kedvenced ezek közül? 

Oszter Sándor belépője, amivel Sean Connery és a Szikla előtt tisztelgünk. A másik kedvenc elrejtett dolog, amikor a nyitójelenetben, a Miami felhőkarcolóban a lány egy kampót dob az egyik őrbe, és a zenében elhangzik, hogy „Get over here!” - ez egy kilencvenes évekbeli videojátékra tett utalás. Aki ismeri, az rögtön felhördül, aki meg nem ismeri, az azt nézi, hogy hű, de brutális.

Volt valami rád akkora hatással, mint a 90-es évek?

Ha különbséget teszünk az Argo 2 és a kilencvenes évek akciófilmjei iránti rajongás között, illetve aközött, hogy én magánemberként mit szeretek, vagy mint jövőbeli filmes mit szeretnék elérni, akkor a Whiplash és a Birdman. Majdnem az összes idei Oscarra jelölt filmtől teljesen odavoltam. Amiről tudom, hogy teljesen más világ. Azt is tudom, hogy mi nem volt hatással rám, amiket nem bírtam végignézni: a Tűzgyűrű, a Transformers, a Bosszúállók. A szemem egy idő után megunta ezt a sok CGI-cunamit és ezekkel nem tudtam mit kezdeni. Holott az ember azt gondolná, hogy a kilencvenes évek után pont ezeket fogja megszeretni. Nekem nem sikerült. 

De a következő filmed is a kilencvenes években játszódik. 

De az egy más irány. A Holtomiglan a kilencvenes években játszódik, de annak a filmnek a stílusát illetően, és már most tudom, hogy meg fogom kapni, hogy Coppolát és Scorsese-t koppintom.

Az olajszőkítős filmet abszolút gengsztereposzként akarom feldolgozni, úgy ahogy a Casino, a Nagymenők, A keresztapa vagy a Volt egyszer egy Amerika készült.

Hol tart ez a film jelenleg? 

A forgatókönyv fejlesztését befejeztük és a Filmalap befogadta a végső verziót. Most pályázunk gyártás-előkészítésére, és ősszel nekiállunk. Ha nem, akkor jövőre. Hacsak nem jön az a hosszú kéz valahonnan és elkapja hátulról a nyakamat.

Argo 3 akkor nem lesz? Kovács Lajos azt mondta nekünk, hogy Bicskey Lukács nélkül nem lenne értelme. 

Egyetértek, nem az Argo 3 lesz a következő filmem és nem is fogunk nekiállni egy jó darabig forgatókönyvnek. Lukács nélkül én sem tudom elképzelni, viszont soha nem mondanám azt, hogy soha, ki tudja, hogy pár év múlva valamelyik írónak milyen elvadult ötlet pattan ki a fejéből. 

A film végén van egy disclaimer, amiben a film politikailag inkorrekt humora miatt kértek elnézést. Miért volt erre szükség?

Én nem gondolom, hogy bárkitől is bocsánatot kellene kérnem, ez a jogi képviselő tanácsa volt, hogy elejét vegyük az esetleges jogi problémáknak. Ez olyan, mint amikor a film végén ki van írva, hogy nem sérültek állatok. 

Szerinted melyik a legmeredekebb poén a filmben?

Valahol cél is volt, hogy a lehető legtöbb politikailag inkorrekt poént beépítsük a sztoriba, mert az Argo nézője ezt el is várja, az Argo szeretne a poénjaival sokkolni. A korona, a kutya, a kisgyerek, az öregember, a romák, a szlovákok, mindenki megkapja a magáét. A legmeredekebb szerintem a kutyás jelenet. Ha szereted az Argo humorát, akkor a folytatás is tetszeni fog, de ha nem, akkor nem kell erőltetni. Az egyetlen karakter a filmtörténetben, aki soha nem fejlődik sehova, az Balog Tibi.

A korona miatt nem találtak még meg?

Az utolsó két hónapos csúszást éppen az okozta, hogy beadtak egy olyan törvénymódosítás-javaslatot, hogy a szent korona és annak másolatának meggyalázása egy év börtönbüntetéssel is járhat, ezért meg kellett várni a jogi állásfoglalást, hiszen ez mégiscsak egy film, ami állami pénzből készült, de szerencsére véd minket, hogy ez még korábban lett leforgatva.  

A filmben van egy kis epizódszereped is, észrevették ezt a nézők egyáltalán?

Ez is a sok rejtett utalás egyike a filmben.

Egyszer pont az Index csinált egy videót arról, hogy én vagyok a magyar Sean Bean, mert mindig meghalok a filmekben, úgyhogy ha úgy vesszük, akkor ez egy nektek szóló jelenet, amit bele lehet vágni abba a videóba.

A Die Hardban is meghalsz, erről a forgatásról azt mesélte Ganxsta Zoli nekünk, hogy egész nap csak Xboxoztatok.

Hiszen 22 forgatási napom volt, ennek ellenére látszom összen 10 másodpercet a filmben. Mégis óriási élmény volt a forgatás.

De akkor miért fontos, hogy ott legyél? Hogy tanuljál?

Abszolút. A hollywoodi filmipar teljesen más eszközparkkal dolgozik, azért azokat megnézni közelről már eleve élmény. Egészen közelről, hogy tudjam, hogy mire nem lesz pénzem a következő filmemben. 

Van, amit onnan tanultál el?

A VFX-ben igen. A Borgiáknál jött egy VFX-es és hozott egy ezüstgömböt és elkezdte forgatni mindenhova, és fogalmam sem volt, hogy mi az. Kiderült, hogy egy olyan gömb, ami segíti a fénybeeséseket utólag összeállítani. Amikor az Argónál jött az utómunka csapat, az első kérdésem az volt, hogy na hol van a gömbötök? De komolyra fordítva: technikát, munkafolyamatot meg egyáltalán, rendezést. Van olyan rendező, aki csak a képpel, a kamerával és a berendezéssel foglalkozik, és a színészekhez egy szót sem szól. De ilyenkor Jean-Claude Van Damme is megjegyezte, hogy: “I don't like this guy" azaz Nem bírom ezt a fickót. 

Hogyan kerülsz bele ezekbe a filmekbe?

Van Magyarországon három olyan ügynök, aki közvetíti az itt forgó filmekbe a magyar színészeket, és természetesen azok, akik jól tudnak angolul, előnyben vannak, és ezért van, hogy jóformán mindig ugyanazzal a 15 magyar színésszel találkozunk ezeken a válogatásokon. Most is forog egy elég nagy rendező elég nagy filmje itthon, amiben kaptam lehetőséget, önmagában már kezet fogni ezzel a rendezővel óriási dolog volt, hát még amikor jött a telefon, hogy megkaptam a szerepet. 

Volt már olyan, hogy egy szerepet nem vállaltál el?

2013-ban két nagy amerikai film is forgott Magyarországon, és mindkettőben elég szép szerepem lehetett volna, de az Argo 2 forgatása miatt nem tudtam elvállalni. Inkább magyar filmeknél fordul elő, hogy kapok felkérést és nemet mondok, mert szerepeltem néhány olyan magyar vígjátékban, amikben nem tetszettem magamnak. 

A Víkendet miért vállaltad el? Mi győzött meg?

Mátyássy Áron munkásságát nagyon bírom, az Utolsó időket és az Átok című sorozatot is. Na abban is lesz egy jelenet a Sean Bean-showreelembe! Nem egy óriási színészi teljesítmény, egy csendes, misztikus ügyintéző vagyok. 

A szintén Magyarországon forgatott Kém című filmnél viszont még az előzetesben is benne vagy!

Két mondatom van a filmben, és az a kettő be is került a trailerbe. Adorjáni Bálinttal egy Ferrariban ülünk, és a csajok után füttyögünk - állítólag hatalmas elismerés, ha veled vagy a jeleneteddel reklámozzák a filmet. Az élmény itt is eléggé kárpótolt - egy Ferrariból beszólni Melissa McCarthynak, azért elég szép emlék lesz. 

A Rossmann reklámot miért vállaltad el?

Utoljára a Chivas Regal arca voltam, azóta azért nem vállaltam mást, mert nem akartam magam eladni. Itt ebben az esetben ismertem a rendezőt, és mivel a lányommal együtt szerepelhettem, arra jutottunk, hogy ez olyan dolog, amire 10-20 év múlva is jó szívvel fogunk visszagondolni. 

Most egyébként reklámokból élsz?

Apámmal van egy szervizcégünk, a Filmhouse, és a Magyarországon forgó filmeknek kínálunk szerviz megoldásokat, az egyik munkánk nemrég ment a Viasaton Gyilkos középkor címmel. És igen, reklámokat rendezek. 

Édesapád az Argoban is producer volt.

Jó érzés tudni, hogy van valaki az irodában, akiben száz százalékig megbízom, így oda fognak kerülni a pénzek, ahova kell. A Holtomiglan producere Pusztai Ferenc lesz éppen azért, mert ő az egyetlen ember ma Magyarországon, akiben megbízom az apám mellett. 

Tévés múltaddal hogy állsz lelkiekben?

Nem vagyok rá büszke, hiszen ez egy kitérő volt számomra. Az egész valóságshow-műfaj egy úttörőnek számított akkoriban, de mi nem vettük komolyan, míg ma már sokkal komolyabb tényezőnek tekintik magukat ezek a műsorok. Ezen viszont csak mosolyogni tudok.

Pedig a Czukor Shownak éppen az a vége, hogy a karaktered kitalál egy elég meredek új műsort. 

Ezért is imádtam azt az egész szerepet és filmet, hiszen egy nagyon jó duplacsavar volt benne, hogy el kellett játszanom azt a karaktert, amilyennek engem gondolnak az emberek. Egyben méltó lezárása volt annak a korszaknak. 

Én abban a filmben láttalak először színésznek. Hozott neked további szerepeket az az alakítás? 

Színházba hívtak ezután, Mészáros Mártánál játszottam, de inkább az is csak egy izgalmas kirándulás volt, nem tervezek több ilyet. Ennek egy technikai oka van, hogy ha van egy szereped, akkor fél évre előre be vagy táblázva, és ha jön egy amerikai film ide forgatni, és lenne benne egy négy napos forgatás, de pont azokon a napokon játszom, akkor buktam és kész. Márpedig én azt mondom:

inkább négy nap egy amerikai filmben, mint 500 este egy színpadon.

Nem is fogsz visszatérni a tévébe?

Várom, hogy eljöjjön az a korszak, amikor a heti, jó minőségű, fikciós sorozatot fogja jelenteni a televíziózás. Akkor megint érdekelni fog. 

Az HBO most pont ezen dolgozik, ők nem kerestek?

Én pályáztam hozzájuk, többek között a Holtomiglan sorozatverziójával, de nem fogadtak be. Oda 8 részes minisorozatnak írtuk meg, most a Filmalap támogatásával nagyjátékfilm lesz belőle. 

Milyen jó filmet vársz most nagyon?

A Mad Maxet, a Mignonokat és az Agymanókat.