Földrengés+Cunami+Halál < The Rock

2015.06.07. 10:56

Tegyük fel, hogy egyszer tényleg eljön a (vég)ítélet napja. Nem a terminátoros-öntudatra ébredt számítógépes cucc, hanem a hardcore Megmázsálás, amikor elválik a szar a májtól, és kiderül ki megy fel és ki marad itt, na akkor én azt szeretném, ha az én dolgomban Dwayne The Rock Johnson járna el, mert olyan nincs, hogy ő ne tudjon valamit elintézni, angyalok, harsonák, apokalipszis négy lovasa, ugyan már, az ember, akit A SZIKLÁNAK hívnak csak megfeszíti a csuklyás izmokat, nagyon szigorúan néz, és elindul a jóisten felé, az meg összeszarja magát, és hagyja az egészet a francba. És ha ehhez egy vizes atlétát kell húznom, hát legyen, ennyit bevállalok az ügy érdekében.

A Törésvonal, (leánykori nevén San Andreas) legnagyobb baja, hogy nem egy olyan évben vagy időszakban került mozikba, amikor nincs mellette egy Bosszúállók és egy Mad Max. Az előbbi azt mutatja meg, hogy lehet nagyjából elfogadhatóan ábrázolni a törészúzást, azt, hogy a leszakadó betondaraboknak tömegük van, hogy van fizika a dologban, és elhiszem, hogy ha egy hatméteres, idegbeteg zöld csávó bezúzza egy busz oldalát, az úgy horpad be, mint Joss Whedon filmjében. Az utóbbiban egy hetvenéves ausztrál rendező meg úgy mozgat 150 statisztát és olyan jeleneteket koreografál meg, hogy legszívesebben üvöltenénk a gyönyörtől, mert látjuk, ahogy a fehérre festett pali az egyik hatvannal robogó autóról átugrik a másikra, és nem hal bele.

San-Andreas-The-Rock

Ennyit ér

IMDb: 6,7/10

Rotten: 48%

Metacritic: 43%

Index: 3/10

Port.hu: 6,7/10

Ebben a filmben is vannak statiszták és kaszkadőrök is, de tulajdonképpen teljesen feleslegesen, mert pár jelenettől eltekintve a filmet zöld háttér előtt vették fel, odavetített rombolással, ami csak a számítógépekben létezik, bithegyek főlnek össze, süllyednek el, lesznek az enyészet martalékává, és még mielőtt: igen, tudom, hogy egy film kedvéért nem fogják a földdel egyenlővé tenni Los Angelest és San Franciscót. A Törésvonal ugyanis egy katasztrófafilm (minden tekintetben), aminek a történetét enyhén eufemizálva úgy jellemezhetnénk, hogy a műfaj klasszikus ökölszabályainak megfelelően raktak össze, kevésbé kedvesen meg úgy, hogy összelopták a nagy elődöktől. 

A Szikla nevű ember a klasszikus főhőst hozza, egy megingathatatlan erkölcsű helikopterpilótát, aki habozás nélkül sutba dobja a melóját, ha a családjáról van szó, és tökön-paszulyon átrohan, hogy a válófélben levő feleségét (Carla Gugino) és imádott lányát (Alexandra Daddario) megmenthesse földrengéstől, cunamitól, haláltól, mindentől. És ki hibáztatja érte, ugye, a család az első. 

Miközben A Szikla a családegyesítési projekten dolgozik, (és közben Kalifornia kis híján leszakad a kontinensről egy bazinagy földrengés-sorozatnak köszönhetően) előkerül minden, a katasztrófafilmekben kötelező elem és alak, kezdve a tudóssal, akinek nem hisz senki, illetve amikor már igen, akkor késő, és a rohadék milliomossal, aki csak a saját bőrét menti, folytatva a kedves, a halált közösen, nagy nyugalommal váró idős párral, a halálos veszélybe kerülő kotnyeles gyerekkel, a sérülten is macsósan kemény hősszerelmessel és az ostobán ide-oda rohangáló statisztákkal, akikre ráomlanak a CGI-épületek, és tulajdonképpen el is meséltük az egész történetet, ha valaki ennek alapján nem tudja, hogy kik állnak majd a naplementében a film végén, feltétlen menjen el, és nézze meg a filmet.

A főszereplők közül mindenki azt hozza, amit egy ilyen film megkíván: a komikusan kis, tojásfejű Szikla nagyon szigorúan, de magabiztosan néz, és egy percig nem adja fel, a felesége néha párás szemekkel mered maga elé, mert tépődik, hogy melyik fickót válassza, a lányuk, a True Detective-ből ismert Daddario meg nagy kék szemeket mereszt a hulló vakolattól a kicsike szikláig és hasas bankóig mindenre, közben a cunamiban pont annyira lesz vizes, hogy a 13 éves kiskamaszok befizessenek még egy körre, de már 3D-ben. És amikor a film végén egy lassított felvételben kibomlik az amerikai zászló, az ember már azt sem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. Én inkább sírtam.