Eláruljuk, miről szól valójában a Vissza a jövőbe

A filmek már csak olyanok, hogy maradnak bennük kisebb-nagyobb logikai hibák, elvarratlan szálak, megválaszolatlan kérdések. De hát mire valók a rajongók, ha nem arra, hogy miután rengetegszer láttak egy-egy filmet, továbbgondolják azt, magyarázatot találjanak a rejtélyekre, és felfedezzenek olyan összefüggéseket, amikre valójában a forgatókönyvíró és a rendező sem gondolt? Összeszedtük a legjobb rajongói elméleteket a Vissza a jövőbe-trilógiáról a Reddit közösségének segítségével.

A doki szerelme miatt nincsenek ma repülő autók

Ma van a nap, amikor Marty Mcfly a Vissza a jövőbe 2-ben megérkezik a jövőbe. Nézzen körül alaposan, lát repülő autókat, lebegő gördeszkát vagy legalább egy nyomorult Cápa 19-et? Nem lát. Vajon a mi 2015-ünkben miért nem léteznek ezek?

A Vissza a jövőbe-filmek alapvetése, hogy ha megváltoztatjuk a múltat, azzal megváltozik a jelen és a jövő is. A mi sivár jelenünknek a titkát eszerint valahol a harmadik részben kell keresni, hiszen az akkori történések változtathatják meg a jövőt ahhoz képest, amit a második epizódban láttunk. A trilógia végén két fontos dolog történik, aminek hatása van a jövőre: Marty nem áll ki autóversenyezni (így elkerüli a balesetet), és Brown doki inkább a 19. században marad a szerelmével. Ez a két esemény változtatja meg úgy a jövőt, hogy nem a második filmben látott világ jön el, hanem az, amiben most élünk. A karambol elmaradása aligha térítheti el a globális technikai fejlődést - a zseniális feltaláló eltűnése viszont igen. A következtetés: a repülő autót, a légdeszkát és társaikat a doki találta volna fel, vagy legalábbis inspirálta volna a feltalálásukat, de azzal, hogy ő inkább a Vadnyugaton maradt, másképp alakult a tudomány, és lett helyettük iPhone meg Facebook.

Biff megölte Martyt, csak nem vettük észre. Négyszer.

Megvan az a jelenet a második filmből, amikor Biff kis híján elgázolja Martyt, aki a sportalmanachot próbálja visszaszerezni tőle 1955-ben? Az utolsó pillanatban menti meg a doki a repülő autóval:

Na és amikor az alternatív 1985-ben a szupergazdag Biff akarja Martyt lepuffantani a felhőkarcoló tetején, ő pedig inkább leugrik? A megmentő ismét a doki és a DeLorean:

A kérdés adja magát: vajon honnan tudta a doki mindkétszer, hogy mikor és hol kell lennie ahhoz, hogy megmentse Marty életét? Az egyetlen ésszerű magyarázat, hogy Marty valójában mindkétszer meghalt, a doki utólag találta meg a holttestet (így tudta, hol kell lennie). Visszautazott az időben, megfigyelte a helyet, megvárta, hogy Marty újra meghaljon (így megvolt az időpont is), majd újra visszament, hogy éppen jó időben, jó helyen felbukkanva megmenthesse.

Marty, a mártír

Az első rész végén, amikor Marty visszatér a jelenbe, látja saját magát, ahogy a parkolóban beül a DeLoreanba, és eltűnik. Itt a néző arra gondol, hogy igen, most utazik vissza 1955-be - csakhogy ezzel van egy kis gond. Ez a Marty már nem az a Marty, akit a film elején láttunk, hanem az, aki az új idősíkban született és nőtt fel, nem lúzer szülőkkel, hanem szupermenő gazdagokkal, így valószínűleg egészen más személyiség. A doki sem a régi doki, hanem az, aki már találkozott 1955-ben az időutazó Martyval, és pontosan tudja, milyen kalamajkákkal jár a múlt megpiszkálása - ezért nyilván nem küldi vissza Marty 2.0-t is a múltba, hogy ott további kavarodást okozzon. A jelenben viszont nem tarthatja, mert akkor fennáll a lehetőség, hogy találkozik Marty 1.0-val, azt pedig a második részből tudjuk, hogy egy ilyen találkozás az univerzum pusztulásának kockázatát rejti. A megoldás tehát az, hogy a doki meggyőzi Marty 2.0-t, hogy a világ biztonsága érdekében áldozza fel magát, és utazzon el egy jó távoli időbe, ahonnan sosem tér vissza.

Vagy, hogy még drámaibb legyen a dolog, az is egy lehetőség, hogy nem mond semmit az új Martynak, csak megbütyköli az időgépet, hogy 1955 helyett pár millió évvel korábbra utazzon. Így nem kell azzal vesződnie, hogy meggyőzzön egy tizenéves srácot arról, hogy fel kell áldoznia magát, inkább megöli Marty 2.0-t. Amiről persze Marty 1.0-nak nem szól egy szót sem, így húz le mellette még két filmet.

Marty szülei tudják, hogy a fiuk időutazó

Az első film végén, a happy end után egy csomó kérdés marad a nézőben. George és Lorraine McFlynak nem tűnt fel, hogy a fiuk pontosan úgy néz ki, mint a rejtélyes idegen, aki gimnáziumban annyira megkavarta az életüket? Hogy egy csomó teljesen értelmetlennek tűnő dolog, amiről beszélt, valóra válik, a Calvin Klein ruhamárkától a Star Warson és Star Treken át a cukormentes kóláig, de még az is, hogy a fiuk 8 éves korában felgyújtja a szőnyeget?

McFlyék nem hülyék, George pedig ugye sci-fi író, tehát nem áll távol tőle az ilyen tudományos-fantasztikus gondolatmenet. Előbb-utóbb összerakja, hogy a fia felnőve visszautazik a szalagavató bálra és megváltoztatja az életüket azzal, hogy eléri, hogy George kiüsse a Lorraine-nel erőszakoskodó Biffet. Martyt úgy nevelik fel, hogy mindezt titokban tartják előtte, nehogy véletlenül megakadályozzák, hogy felnőve visszautazzon, és elintézze a család boldog jövőjét. (Pedig valójában nem kell újra visszautaznia ehhez, ahogyan ezt később a doki el is magyarázza.)

A doki öngyilkosságra készül

Brown doki az eredeti idővonal szerint már 1955-ben is egy hóbortos és sikertelen feltaláló, és 1985-ben még mindig az. A film elején, amikor a parkolóban kipróbálják az időgépet, szinte a néző szájába is rágja: még sosem működött egyetlen találmánya sem, az autóba épített időgépet pedig most először teszteli. Ezek után pedig mi történik?

A doki simán beáll a 88 mérföldes sebességgel robogó autó elé. Ilyen vakon bízna abban, hogy 30 évnyi kudarc után végre működni fog egy találmánya? Nem, sokkal valószínűbb, hogy a sikertelensége miatt depressziós, úgy érzi hogy kilátástalan az élete, ráadásul líbiai terroristák üldözik, akiktől ellopott egy atombombát.

Méghozzá stílusos módon, egy minden addiginál látványosabb és eszetlenebb tudományos kísérletben. Az persze kicsit zavarbaejtő, hogy ebbe belerángatja Martyt is, akit beállít a DeLorean útjába, és visszahúzza, amikor félre akar állni - vagyis magával vinné a halálba. Valószínű, hogy emiatt később lelkifurdalása lesz, ezért próbálja később Marty 2015-re félresikló életét rendberakni, és ebből indul ki a második rész sztorija.

Zeusz esete JFK-vel szeptember 11-én

Tessék kapaszkodni, mert most kezdünk rázós terepre érkezni. Egy különösen elvadult rajongó, bizonyos barelyHuman11 sportot űz abból a YouTube-on, hogy a Vissza a jövőbe-trilógia rejtett értelmét keresi. Az ő elmélete szerint a trilógia a görög mitológia egyik történetének analógiája, amikor az olümposzi istenek átveszik az uralmat a titánoktól. A metaforában az óratorony Kronosz, az idő isternének megtestesülése, Brown doki pedig Zeusz, aki a villámaival legyőzi őt. Martynak jut Hádész, Biffnek pedig Poszeidón szerepe, és egészen meglepő szimbólumok felbukkanása támogatja a meglepő teóriát. Íme (és egyben elnézést, de innentől egy picit kell angolul tudni a teljes műélvezethez):

Nem áll össze? Naná hogy nem, hiszen a helyzet az, hogy a Vissza a jövőbe nem is a görög istenek torzsalkodásáról szól. Hanem John. F. Kennedy meggyilkolásáról:

Nem akarjuk nagyon összezavarni, de az előbb sem mondjunk teljesen igazat. A trilógia valójában a Roswellnél lezuhant ufóról, és a titkos amerikai atomkísérletekről szól:

Mindez elég szép teljesítmény egy filmtől, aminek az igazi, rejtett értelme valójában mégiscsak az, hogy több mint egy évtizedre előre megjósolja a World Trade Center elleni terrortámadást, nemde?