Év végére megtaláltuk az év krimijét is

Kritika a Félvilág című magyar tévéfilmről

2015.12.16. 09:08 Módosítva: 2015-12-16 11:59:04
Vigyázat, spoilerveszély!

Tavaly februárban A berni követet magasztaltuk az egekbe, idén Szász Attila és Köbli Norbert megint egy kisköltségvetésű tévés drámával, a Félvilággal előzték be magabiztosan a teljes hazai mezőnyt. Mert lám, nem kell 900 millió forintnyi közpénzt eltapsolni ahhoz, hogy jó magyar filmet láthasson végre a mindig mindent csak fikázó magyar néző. Bőven elég ennek a pénznek a töredéke is egy ütős történelmi thrillerhez, ha hangulatos a korrajz, ügyes a helyszínválasztás, profi a dramaturgia, nem csikorognak a párbeszédek, és olyan sztárjaink kezdenek színházi manírok helyett filmes színészi kelléktárat megvillantani, mint „a magyar Gary Oldman”, Kulka János.

11947409 1717698765119823 5894301489494760837 n

Vagy épp Kovács Patrícia, aki Mágnás Elza karakterével végre megmutatja, hogy egy igazi színésznő, és hogy jóval több van benne a szép ruhákban észt osztó zsűritagjánál.

És a fél világ itt most nem a szokásos újságírói túlzás: Szász Attila előző filmje, A berni követ tavaly nemzetközi fesztiválturnéra indult, és díjesővel tért haza, és a Félvilág premierje is Montreálban volt, nem csoda, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghírhedtebb kriminalisztikai esete is megfogta a történelmi thrillerek rajongóit.

Ha van a Félvilágban valami, ami még a profi színészgárdánál is jobb, akkor az a századfordulós hangulat.

Vagyis az 1910-es évek „kávézgatunk a világháború kapujában”-életérzése, amit hajlamosak vagyunk egy békebeli világként emlegetni. Pedig épp elég csatározás volt itt is – dühös, néma háború a tágas szivarszobák és szűk cselédlépcsők félhomályában. A nagyon gazdagok és nagyon szegények közt feszülő társadalmi ellentétet, a törtető mágnások hátán felkapaszkodott prostituáltak és a végsőkig kihasznált, álmodozó cselédek világát Köbli Norbert forgatókönyvíró legalább olyan jó érzékkel ragadta meg, mint Kosztolányi az Édes Annában.

Szász Attila rendező pedig a szűkös tévés költségvetésből is mesterien elevenítette meg a bérházas-macskaköves-lovashintós Budapestet, olyan belvárosi helyszíneket felhasználva, amelyek mellett a fővárosban élők nap mint nap elmennek. A szépiaszerű képek gyönyörűek, a mozipremieren meg nem mondtam volna, hogy ezt a filmet nem is óriásvászonra, hanem a tévéképernyőkre szánták. Nagy kedvencem volt az alulról fényképezett, sejtelmes ködbe burkolózó Lánchíd, aminek a tövében már rögtön a nyitójelenetben megtalálják Mágnás Elza utazókosárba rejtett hulláját.

Na de ki volt Mágnás Elza?

Eredetileg Turcsányi Emília, aki a száz évvel ezelőtti újságok szerint „nevezetes alakja volt az éjszakai világnak” Az orfeumi pályán a szebben hangzó Elza nevet vette föl, és elég hamar sokra vitte: a millennium évében még pincérlány volt az Olimpia mulatóban, később a Casino de Parisba, majd a Fővárosi Orfeumba került. Itt már városszerte ismert kurtizán lett belőle, akit Mágnás Elzának hívott mindenki.

12004936 1723463777876655 2739347540938687560 n

Így írt róla az Esti Újság 1914. január 15-én, amikor megtalálták a holttestét: 

Hat évvel ezelőtt megismerkedett egy igen gazdag butorgyárossal, akinek Bécsben van gyára és Budapesten is van fióktelepe. A gyáros nem engedte meg a leánynak, hogy továbbra is éjjeli mulatóhelyeken tartózkodjék. Lakást bérelt neki és gazdagon ellátta. Ezután Mágnás Elza már mint előkelő nézőközönség jelent meg néha a Fővárosi Orfeumban. Hajdani pályatársnői irigykedve beszélgettek nagy karrierjéről, állítólag százezer koronát érő ékszereiről és huszonötezer korona értékű csipkéiről.

A korabeli lapok szerint Elza egy feltörekvő, buta, írni sem tudó lány volt, aki kegyetlen és lenéző a korábbi barátnőivel és szolgáival, ezért a komornája, Kóbori Róza a szeretőjével, Nick Gusztávval együtt egyik éjjel megölte őt.

Köbli zseniálisan hámozta ki ezekből a száraz rendőri jelentésekből és zaftos bulvárcikkekből azt, ami egy jó forgatókönyvhöz kell. Kidobta például a történetből Nick Gusztávot, és Rózát tette meg gyilkosnak, aki nála már nem nyereségvágyból, a nagyságos asszony ékszereiért öl, hanem bosszúból és féltékenységből, amiért nem belőle lett Mágnás Elza, pedig ő is ugyanúgy elszórakoztatta korábban a bútorgyárost az Orfeumban. Róza ugyanis szintén prostituált volt, akárcsak Elza, azokban az időkben, amikor csak egymásban bízhattak, az egymás után érkező férfiakban nem. Ez szerencsére

nemcsak ürügy a forgatókönyvírónak egy leszbikus szexjelenethez.
11988458 1723463657876667 9191691970914350804 n

Hanem tényleg a jellemrajz része, és nagyon szépen bemutatja az úrnő és szolgája sajátos, se veled se nélküled viszonyát. Kovács Patrícia mellett a Rózát alakító Gryllus Dorka is mindent megtett azért, hogy hitelesen bemutathassa a szeretve gyűlölt komornát.

A házsártos özvegyekre és önmarcangoló apácákra emlékeztető Róza éles ellentétben áll a színésznő eddigi szerepeivel, hiszen korábban mindig ő kapta meg a gátlástalan vamp szerepét, aki kihasználja az ágyába bújó férfiakat - legutóbb például a Víkendben láthattuk ilyennek. Róza a történetben a gyilkosság ellenére is erkölcsi győztes: megszabadította a pesti bohémvilágot egy veszélyes ragadozótól, aki nem egy embert tett már tönkre vagy kergetett a halálba. Bár a gyászhuszár komorna sok szempontból ugyanolyan önző és kapzsi, mint az úrnője, anyatigrisként próbálja megóvni a bajtól (ez esetben: a züllött mulatóktól) a hozzájuk kerülő, fiatal cselédlányt, Katót.

11892252 1712795105610189 7138809447519053988 n

Döbrösi Laura szintén szenzációsat alakít a naivan ártatlan Kató szerepében (neki ráadásul ez idén már a második nagy dobása az Aranyélet mellett). Kató két világ közt őrlődése elejétől végéig mesterien van felépítve. Egyszerre vonzza és taszítja az úrnője ledér életvitele: hol elcsábul a szép ruhák és gyönyörű ruhák láttán, hol halálra rémül a bukott angyal, Róza történetein, hogy milyen árat kell fizetni az efféle fényűzésért.

A három erős női karaktert kitűnően alakító színésznők mellett Kulka János alakítja a bútorkészítő mágnást, pont ugyanolyan döbbenetes magabiztossággal, mint amikor ÁVH-s főkém és kommunista berni követ volt. Idén tehát teljes lett „a Kulka–Köbli-trilógia”, de bízzunk benne, hogy amerikai kollégáikhoz hasonlóan ők sem elégszenek meg ennyivel, és legyártanak még együtt pár előzményfilmet, folytatást és remake-et!

A Félvilágot december 30-án vetíti le a Duna tévé.

Port.hu: 10 csillag
Index-ítélet: 8/10