Meg is van az év legértelmetlenebb filmje
További Cinematrix cikkek
Gengszterek fogadója, Zöld hentesek, Ádám almái, Esküvő után, Wilbur öngyilkos akar lenni, Testvéred feleségét, Egy jobb világ. Ezt a címsor meglátva valószínűleg senki nem fog vitatkozni azon hogy Anders Thomas Jensen a legnagyobb forgatókönyvírók és rendezők egyike, és itt nem csak a dán rendezőkre gondolok. Kevés ennyire termékeny és ennyire erős rendezőt tud felmutatni a filmvilág. Ha mindehhez csatlakozik a már rég hatalmas sztár Mads Mikkelsen, akkor az a film már nem csak a művészmozik ingerküszöbét lépi át, hanem mindenkiét, - így a Férfiak és csirkék című filmmel tele van plakátolva a város, annak ellenére, hogy jó egyéves csúszással érkezett meg a magyar mozikba.
Persze ne legyünk igazságtalanok, nem csak Mads Mikkelsen neve itt a húzóerő, hiszen a film a legnagyobb dán sztárokat sorakoztatja föl: Nicolaj Lie Kaas, Soren Malling, Nicolas Bros és David Dencik. Jenssennel a háttérben tehát egy néző, - nem beszélve egy rajongóról, - nyilván maradandó élményt vár. Én is azt vártam, és nagyon rég estem már ennyire pofára.
Már az eseményeket felidézni is kész kínszenvedés, de nagyjából arról van szó, hogy két testvér apja halálakor szembesül azzal, hogy nem az az apjuk, akit annak hittek, mivel örökbe fogadták őket, és nem igazi testvérek, csak félig azok. Ekkor az idősebb és értelmesebb testvér, Gabriel (David Dencik) elhatározza, hogy megkeresi igazi apját, aki híres tudós, és egy kis szigeten él elzárva. A keresésre végül magával viszi kissé retardált, és úton-útfélen maszturbáló testvérét is, Eliast (Mads Mikkelsen) annak ellenére, hogy csak púp a hátán és sose szerette igazán. A helyszínre érkezve azonban kiderül, hogy Elias észkombájn, a szigeten élő többi három öccséhez képest, akik még beszélni sem nagyon tudnak, viszont azonnal szilánkosra verik a látogatók fejét különböző kitömött állatokkal és egy rézüsttel.
Van, akinek tetszik!
IMDB: 6,8/10
Port.hu: 9,7/10
Index: 4/10
Gabriel és Elias rajzfilmfigurákat meghazudtoló módon túlélik a verést, majd úgy döntenek, itt maradnak, hogy kiderítsék, miért dugdossák a száz éves apjukat egy szobában, elvárva a világtól, illetve miért bolyonganak különféle mutáns állatok a kertben, és az elhagyatott kórházhoz hasonlító épületben. Az álladó verekedés és erőszak mellett a film fő motívuma a több egyed keresztezésével létrehozott mutáns állatok, meg hatlábú csirkék, akiket a kedves testvérek néha meg is dugnak. Rendes nő ugyanis sem jut nekik, anyira bűn rondák. Mindez egy alig 40 fős, pusztulófélben lévő szigeten.
Nézve ezt az agyament filmet sajnos egy idő után már nem érdekelt, hogy hú, ez aztán mekkora társadalomkritika, meg milyen darkos az egész, mert nem volt egy jelenet sem a filmben, amit élveztem volna. Nem volt egy poén sem, amin hangosan felröhögtem volna. Nem volt egy olyan epizód, amin gondolkodtam volna. És az addig oké, hogy primitívkedni a legjobb dolog a világon, és a primitív humor sokszor működik, de a Férfiak és csirkék esetében nem. Mert gyerekek arcát szétverni nem vicces. Félholtra verni nőket egy kitömött rókával nem vicces. Csirkéket meg birkákat dugni szintén nem vicces. És értem én, hogy a férfiak mindenhol kiverik, de igazából ez sem vicces. Mads Mikkelsent ocsmány nyomoréknak maszkírozni meg aztán végképp nem vicces.
Persze lehetne hosszú bekezdéseket írni arról, hogy milyen tűpontos szimbolikával ábrázolja Jensen társadalmunk morális hanyatlását. Meg hogy milyen erős képi erővel bír a filmben a rohadó szanatórium, - ami számunkra különösen érvényes, hiszen nekünk is megvan a saját, rohadó Lipótunk. Sőt, azt is vissza tudnám nyilván keresni, hogy pontosan hány mondat hangzik el a filmben a Hamletből, de nem akarom, mert nem érdekel. Mert olyan szinten nem mozgatta meg ez a film a legkisebb idegszálamat sem, hogy ha nem kellett volna róla valamit írnom, akkor megkockáztatom, hogy inkább kijöttem volna a moziból. Pedig én tényleg rajongó vagyok.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon