Ilyen magyar filmet még nem pipált!

12716236 1591418354513027 1581021373087948846 o
2016.03.21. 11:54
12 hozzászólás

Mármint a Buharov-testvérek (akik egyáltalán nem testvérek, de mindegy) korábbi filmjei sem voltak kismiskák, nyilván A másik ember iránti féltés diadalából vagy a Hotel Tububól sem lehetett érteni egy büdös mukkot sem, de az új próbálkozás, az e héttől a Toldi moziban rendszeresen vetített Az itt élő lelkek nagy része még a korábbi őrületeken is túltesz. (Ha nem hiszi, nézze meg a Hotel Tubut az Indafilmen, innen idéz a mostani film címe is.)

A filmet március 15-én vetítették le a sajtónak is a Toldi moziban, a civil tüntések után ez volt a levezető kulturális program több fontos filmes figurának is. Valahol érthető is, kilenc év telt el a Lassú tükör óta, azóta nem volt Buharov-film a mozikban, a mostani pedig példátlan filmes összefogással készülhetett el, szinte nincs olyan aktív magyar filmes, aki nem járult hozzá valamilyen formában a készítéséhez. 

A film főhőse Gróf Batthyány Ervin, akit a mindig robbanásra kész Szabó Domokos alakít: az őrült gróf, "az anarchizmus tanainak hirdetője, 100 évvel halála után újra feltűnik, hogy még egyszer megkísérelje elméletei gyakorlati kivitelezését." Mármint ezt valójában csak a film port.hu-s összefoglalójában olvasom, a filmben ennél sokkal összefüggéstelenebbül történnek a dolgok. Egy kastélyba furcsa maszkot viselő bugyogós férfiak szivárognak be (őket láthatjuk a film plakátján is), majd Szabó Domokos egyszercsak egy kastély lépcsőjén magyarázza Nyitrai Illésnek, hogy őt meglopták, kitagadták, elárulták, és a töke tele van mindennel, Hajdu Szabolcs filmrendező közben a lányát, Hajdu Lujzát rendezi, hogy játssza el, hogy éppen kővel fejbe dobták, miközben egy tanárnő demokráciásat játszik egy osztálynyi gyerekkel, a szavazatokat a vécéből kialakított urnába kell dobni, majd lehúzni. 

Igor és Ivan Buharov név a valóságban Szilágyi Kornélt és Hevesi Nándort takarja, hosszú évek óta csinálnak furcsa, és nehezen érthető, különleges hangulatú filmeket, amiket egy szűk kisebbség nagyon szeret, a többség pedig értetlenséggel fogad. 

Az itt élő lelkek nagy részében az érthetőség pontosabban az érthetetlenség új szintre emelkedik, sok lazán kapcsolódó szál vegyül a történetbe, teljesen váratlanul tűnnek fel és el szereplők, ráadásul a magyar közélet minden tájáról. A Magyar Narancs tavaly meghalt szerkesztője, Kovácsy Tibor, a filmrendező-újságíró Vágvölgyi András, Kanada Káosz, Paizs Miklós és Ujj Zsuzsi ugyanolyan fontos szerepet kap benne, mint a belpestiek új Méhes Mariettája, Jakab Juli, aki egyszercsak egy töltött fegyvert szegez a főhősre, majd soha többet nem látható egyetlen jelenetben sem. Hivatásos színészeket is felkértek egy-egy szerepre, mint a már említett Szabó Domokos és Nyitrai Illés, de Vasvári Emese, Székely Rozi vagy Fátyol Hermina is benne vannak egy-két jelenetben, mondanak mindenféle dolgokat, de nem biztos, hogy értelmes magyar mondatokban össze lehet foglalni, hogy mi volt a szerepük és a fontosságuk a filmben. És akkor van egy csomó civil, akiket akár korábbi Buharov filmekből akár már ismerhetünk is, mint például Bagdi istván és Bagdi Istvánné, akik most is minden olyan jelenetet ellopnak a megdöbbentő hitelességükkel, mert egyszerűen nem tudnak rosszak lenni. Ebből a kétperces előzetesből sokminden kiderül, érdemes megnézni, Bagdi Istvánné mondja azokat a részeket, hogy

A gyermekeknek eltűnik az árnyékuk, a pulikutyákat alufóliába csomagolják. 

Az biztos, hogy az új Buharov úgy nem hasonlítható semmihez, hogy egy csomó magyar filmes hagyományból táplálkozik, a Jancsó-filmek allegóriája ugyanúgy benne van mint a Balázs Béla Stúdiós kísérleti vonal, de közben meg mégis egy olyan élmény, amit nem nagyon lehetett mostanában moziban látni. Ugyanis nem Vajna-rendszer forgatókönyv alapú, közönségsikerre tervezett rendszerében készült sok-sok fejlesztési lépcsőben, a forgatás alatt írták a forgatókönyvet,16 milliméteres filmre forgattak, és összesen tizenhárom producer dobta rá össze a pénzt és a kapacitást, gyakorlatilag mindenki, aki dolgozik a filmgyártásban és van bevétele, az beleadott valamit abba, hogy ez a szabad asszociációkról szóló film elkészülhessen. (És talán az sem véletlen, hogy a Vajna-rendszert élesen kritizáló, Vajnát Döbröginek nevező Hajdu Szabolcs a főszereplő.)

Talán éppen ezért is maradt bennem hiányérzet a film megnézése után: bár Az itt élő lelkek dadaista kriptoanarchistákról szól, így aztán szabályokat elég nehéz lenne számonkérni rajta, a szabadság és a költészet friss levegője helyett nekem inkább a hagymázas ideológia bűze maradt meg, és az a sok hülyeség, amit teljesen rendszertelenül összehordanak a szereplők egymásnak. Értem én is, hogy paródia akar lenni, amikor egy tévéstúdióba összeterelnek egy csomó futóbolondot, akik szükségszerűen összeverekednek, miközben az egyikük ezt fényképezi, de attól még tény, hogy emiatt sok olyan hosszú jelenet van, amiben valaki hosszan beszél valami ökörséget, aztán belezoomolunk valaki fejébe, lázálmába, hogy kiderüljön, ez nem is biztos, hogy abban a valóságban és/vagy idősíkban játszódott, amiről eddig azt hittük, hogy szó van.  

És pont ettől lett Az itt élő lelkek nagy része egy kicsit szomorú is, hogy már ők is csak arról tudnak filmet csinálni, hogy ez a világ milyen szar és mindenki hülye benne. Mármint nyilván az eddigi filmekben is fontos szerepet játszott az, hogy mindenki hülye, csak most valahogy dühösebbnek, szomorúbbnak és lemondóbbnak tűnik a film hangulata. Vagy csak én vagyok annyira kriptohülye, hogy képtelen vagyok a helyén kezelni egy szürrealista kísérleti filmet, de szerencsére ilyen szereplő is van a filmben, akivel azonosulni tudok, amikor kifakad, hogy nem érti ezt a sok metaforikus hülyeséget, ő egyszerűen csak szelídítetlen vadállatoknak szeretne zenélni, hát mi ebben a felfoghatatlan? 

Semmi és minden: nincs már önfeledt bohóckodás, mindennek a politikáról kell szólnia, ha rendszeren belül filmezel, akkor is, és ha szándékosan azon kívül csinálsz egy anarchista filmet, akkor is. Persze az is lehet, hogy nem kell mindent túlgondolkodni, a filmet lezáró Dolly Rambo együttes sem tesz másként, sajnos a filmben szereplő daluk még nincs online, úgyhogy én a Pisi Kaka Woodoo Baba című számukkal zárom a cikket: 

Az itt élő lelkek nagy része, Buharov-testvére filmje a Toldi mozi műsorán március 15-től. 

Ne maradjon le semmiről!

Utazzon Szép kártyával!

A panzióktól a 4-5 csillagos szállodákig számos szálláslehetőség.

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!