Itt egy százszor jobb film, amiben Batman és Superman szétveri egymást

batman sp osszecsap
2016.03.27. 21:19
31 hozzászólás
Zack Snyder filmjétől, a Batman v Supermantől nem ájult el a világ. A legtöbb kritika, például a miénk is külön kiemelte a két főhős értelmetlen harcát, pedig a legrafináltabb és legerősebb szuperhős küzdelme ennél többet érdemelne. Szerencsére Frank Miller már 30 éve megírta azt a történetet, amiben DC Comics két húzóneve egymásnak feszült, és három éve egy iszonyú erős filmet készítettek Batman egyik legkeserűbb történetéből. A Batman v Superman helyett sokkal jobb, ha ezt a filmet nézi meg, elmeséljük, miért.

Frank Miller nevét még az is ismeri, aki soha nem vett a kezébe egy komoly képregényalbumot sem. Ő írta a Sin Cityt, a 300-at, de ő találta ki Daredevil csaját, Elektra karakterét is. Az egyik legjobb dolog pedig az, hogy hozzányúlt Batmanhez is: '87-ben megírt egy Batman-eredettörténetet, a Year One-t, amiből a Christopher Nolan-féle Batman-film is rengeteget merített. Egy évvel korábban viszont már elkészítette az egyik legjobb és legfontosabb Batman-képregényt, az A sötét lovag visszatért.

Végül több mint negyedszázadig senki nem nyúlt hozzá a képregényhez: egy-egy motívuma – főleg az, ahogy megfáradt, öregedő Bruce Wayne újra magára ölti Batman jelmezét – több helyen is előkerült, de egészen 2013-ig várni kellett, hogy egy az egyben filmre adaptálják Batman egyik legsötétebb, legelkeseredettebb történetét. Ráadásul két részes animációs filmre, a képregény egyes mondatait és képeit kockára kockára átemelve.

A képregény és mellette egy képkocka a filmből
A képregény és mellette egy képkocka a filmből

Batman és Superman pedig ebben a filmben is szétveri egymást. Az egy dolog, hogy ez a harc jóval izgalmasabb, mint a Batman v Supermanben, viszont ami még fontosabb, hogy Zack Snyder filmjével ellentétben itt az egész konfliktus hihető.

De hogy a fenébe jutunk el oda?

A történet az 55 éves Bruce Wayne-nel kezdődik, aki egy évtizede felhagyott a batmankedéssel. Gotham City utcáit az egyre durvább Mutánsok nevű banda uralja, eközben pedig Bruce sem találja a helyét a világban, és rémálmok gyötrik, mióta nem verhet szét bűnözőket. Nem marad más megoldás, újra felveszi a Batman-ruhát és rendet tesz a városban, de sokkal kíméletlenebbül, mint ahogy azt tőle megszoktuk.


Miután a saját emberei szeme láttára veri szét a Mutánsok vezetőjét, egy rakás fiatal követője
lesz, akik Batman fiainak nevezik magukat, Gotham pedig megtelik önbíráskodókkal. A tévében
parodisztikusan szélsőséges szakértők állandóan róluk beszélnek, az évek óta katatón Joker pedig magához tér elmegyógyintézetben, miután egyre többször hallja Batman nevét.

Sűrű, ugye? És ez még csak az első rész sztorija – úgy, hogy nem is említettük például a 70 perces film alatt meggyógyuló Harvey Dent/Kétarc, sem a legújabb női Robin szálát. De jöjjön a rajzfilm második része és a teljes téboly.

A Fehér Házban kezdünk, ahol a Ronald Reaganről mintázott elnök (aki teljesen véletlenül a képregény '86-os megjelenésekor is az USA elnöke volt) arra utasítja Supermant, hogy térítse jobb belátásra régi barátját, Batmant. Az elnök szerint Batman újbóli színre lépése, a követői nagy száma nem tesz jót az országnak, így Superman elrepül Gotham Citybe, hogy beszélgessen egyet Bruce-szal.

Kiderül, hogy Bruce nem csak az egykori Robin elvesztése miatt, hanem a kormány nyomására hagyott fel a bűnüldözéssel tíz éve. A többi szuperhős is befejezte a tevékenységét vagy elhagyta a Földet, aki pedig ellenszegült, mint a Zöld Íjász, azzal Superman bánt el – igen, Superman pedig a kormány különleges katonája, elintézőembere és egyszemélyes hadserege lett.

Batmannel nem sikerül dűlőre jutnia, de egykori barátságukra való tekintettel Superman még nem tépi le a fejét és inkább elrepül. Majd a legkegyetlenebb szálban Joker megszökik, és cél nélkül gyilkol addig, amíg Batman rá nem talál.

Hány embert öltem meg azzal, hogy életben hagytalak?

– kérdezi Batman, és innen ki lehet találni, mi lesz a harc vége. 

Eközben tombol a hidegháború és egy szovjet bomba felrobban az USA fölött, kisütve minden elektromos eszközt az országban. Amerika pedig elkezdené felfalni önmagát, de Gotham példát mutat: Batman az önbíráskodók élére áll és igyekszik rendet tartani a városban a lehető legkevesebb áldozattal. Ez pedig már sok az elnök tekintélyének.

Supermannek tennie kell a dolgát, és ha másként nem megy, agyonveri régi barátját. Batman rakétákkal, acélgerendákkal, egy különleges pajzzsal és még valami aprósággal vág neki egy utolsó harcnak. A történet legvégét nem áruljuk el, de annyit biztos leszűrt belőle mindenki, hogy ez azért egy keserédes befejezés lesz.

És hogy mitől jó ez a film?

Ha eddig nem sikerült hozzá kedvet csinálnunk, itt van néhány adalék:

  • Eleve ott van a történet rengeteg fojtogató eleme: a brutális verekedéseken és karaktereken kívül például egy öreg és elhízott Macskanő, sok-sok társadalomkritika és szándékosan debil tévéműsor;
  • Előrevetíti a Marvel jóval későbbi sztoriját, a Polgárháborút (ami a következő Amerika kapitány-filmnek is az alapja lett): az eleinte jót akaró, de a kormány által rendszabályozni akart és ezért egymásnak ugró szuperhősöket;
  • És iszonyú jó a zenéje.

Annak ellenére, hogy az A sötét lovag visszatérben egy mutánsvezér, a Joker, fosztogató nácik vagy épp a kormány által irányított Superman a főhős legfőbb ellenfele, még mindig sokkal hihetőbbek, mint a Batman v Superman csúcsgonoszai. A rajzfilmben mindenkinek értjük a célját – vagy azt, hogy épp miért nincs célja –, az értelmetlen terrortól rettegő lakosság képe pedig ezerszer átélhetőbb, mint az új film vigyorgó őrültje és az általa létrehozott kozmikus szuperszörny (nyugi, ezt már a trailer úgyis lelövi).

Ezt a harcot tényleg nem lehet elkerülni

egy kis beszélgetéssel

A kétrészes animációs film olyan, mintha tovább néznénk gyerekkorunk kedvenc Batman-rajzfilmsorozatát, amiben azt látjuk, hogy az optimista és igazságos főhősből egy öregedő és megkeseredett önbíráskodó lesz. Batman 20 évnyi bűnüldözés és a 10 évnyi nyugdíj után arra jutott, hogy az embereknek meg kell adni a biztonságot és a szabadságot, de nem engedné ki a kezéből az ellenőrzést.

Egy köpenyes Jack Bauerként vágtat végig a történeten, aki meghozza a saját áldozatait – cserébe viszont az ő döntései és irányítása kellenek egy jobb világhoz. Egész hasonlóan látja a világot Superman is, a nép által választott vezetők kezében kell lennie a hatalomnak, ő pedig egy végrehajtóként megteszi, amit kérnek tőle. Hiába akarnak jót mind a ketten, a szembenállásuk miatt pedig akkor sem lenne elkerülhető az utolsó nagy küzdelem, ha leülnének egy bögre kávé mellé és váltanának három mondatot - nem úgy, mint a fölöslegesen túlpörgetett friss filmben.

Persze mind tudjuk, hogy nem vagyunk elég erősek és úgyis megnézzük Zack Snyder új Batman-filmjét. De még ezután is érdemes megvenni vagy online kikölcsönözni az A sötét lovag visszatért (igen, mindkettő lehetséges itthon is): mert miután láttuk, miket emelt át a Frank Miller képregényéért bevallottan rajongó rendező a saját filmjébe, utána azt is megnézhetjük, hogyan lehet ezt jól csinálni.

Batman: A sötét lovag visszatér, 1. és 2. rész, rendező: Jay Oliva
(Batman - The Dark Knight Returns Part 1 & 2, 2012-2013)

Ne maradjon le semmiről!

Görög tengerparti nyaralások

Vakító napsütés, kék tenger várja!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!