Bazinagy baromság, bunkó balkániakkal

A 2002-es Bazi nagy görög lagzi minden idők egyik legsikeresebb független filmje. A mindössze 5 millió dollárból leforgatott ökörködés 368,7 milliót kaszált világszerte, és még egy rövid életű tévésorozat is született belőle Bazi nagy görög élet címmel, amit a CBS adott le 2003-ban. Épp ezért fura, hogy az alkotók 14 évet vártak a folytatással.

A második rész írója és főszereplője természetesen most is Nia Vardalos volt, aki történetesen valóban görög. Részben a saját családi ünnepségein látottak alapján írta meg először még csak színdarabként, milyen egy Észak-Amerikába emigrált görög családban felnőni – aztán amikor Tom Hanks és a felesége, Rita Wilson is megnézték őt a színházban, és végigröhögték a vicces monológjait, kilobbizták a hollywoodi feldolgozást.

Hankséket nem csalta meg a szimatuk: az első Bazi nagy görög lagzi akkorát robbant, hogy egy komplett szubzsánert szabadított rá a filmvilágra, hogy aztán 14 éven át folyamatosan készülhessenek a klónjai. Ezekben a teljesen hullámzó minőségű vígjátékokban mindig két random népcsoport sztereotip fiai és lányai habarodtak egymásba, rengeteg helyzetkomikumot okozva ezzel. Ilyen volt Osvárt Andrea elképesztően rossz Zűrös olasz esküvője, a hűvös hollandokat és a temperamentumos olaszokat fájdalmasan unalmasan bemutató Toszkánai esküvő, a néha egész vicces  Spanyol affér, a legjobb idős angol színészeket felvonultató, Indiában játszódó Marigold Hotel 2 vagy legutóbb a bevándorlóellenességet viccesen kifigurázó Bazi nagy francia lagzik.

És ebben valószínűleg a franchise kitalálója és egyszemélyes hajtómotorja, Nia Vardalos is vastagon hibás. A színészi játékával persze nincs semmi gond, most is ugyanolyan jól alakítja a szerencsétlen, de aranyszívű nőt, aki mindig görcsösen segíteni akar másokon, pedig leginkább a saját életét kellene már végre rendbe hoznia. Inkább az lehetett a baj, hogy egy teljes trilógiányi családi konfliktust zsúfolt bele a forgatókönyvbe, és nem volt, senki, aki szóljon neki (Kirk Jones túlságosan középszerű rendező, Tom Hanks pedig hihetetlenül elfoglalt színész és producer), hogy a poénok felét tartogatnia kéne inkább a harmadik részre.

Pedig ötletszinten minden konfliktus működik, ötletesebb vagy profibb filmes kezekben simán lehetett volna mind egy-egy vicces-sírós családi dráma kiindulási pontja.

• Az első rész álompárja, Toula és Ian (Nia Vardalos és John Corbett) 20 év után már egy kicsit belefásultak a kapcsolatukba. Szex már régen nincs, gyerek, karrier, és ennyi hülye rokon mellett egyszerűen képtelenek rá. Vajon sikerül újra egymásra találniuk?
• Gus, a zsémbes nagypapa (Michael Constantine elképesztően hozza a figurát) elhatározza, hogy bebizonyítja mindenkinek: ő nem egy szürke kis étteremtulaj, hanem Nagy Sándor egyenes ági leszármazottja. Online családfakutatási ambícióit azonban rögtön az első nap letörik azzal, hogy semmit sem ért az internethez.
• Maria nagyi (az egyre inkább a női ruhában bolondozó Hofira hasonlító Lainie Kazan) teljesen összeroppan, amikor kiderül, hogy nem érvényes a házassági okiratuk, mert azt a görög polgárháború alatt már nem tudta aláírni a pap. Maria bepótolná az esküvőt, a zsémbes Gus viszont hallani sem akar arról, hogy vénségére lánykérésre meg lagzira adja a fejét, ami elvinné az összes spórolt pénzét.
• Toula egyik maszkulin bátyja unokatestvére valójában meleg, de ezt titkolnia kell a vallási fanatikus, ultrakonzervatív rokonai elől. Ez a szál teljesen elsikkad a nagy dilizés közepette.
• Paris (Elena Kampouris) Toula és Ian végzős lánya. A szokásos tinédzserproblémákon túl (ki viszi el a szalagavató bálba? melyik egyetemre jelentkezzen?) a saját görögségével és az überciki rokonaival is naponta meg kell küzdenie. Pedig a gyors beszédű, őrült família igazából csak jót akar neki, de mindig minden a legrosszabbul sül el.

És akkor még egy seregnyi másik szereplő hátteréről nem is beszéltem. Mondjuk nem is tudnék, mert az év vígjátékának beharangozott film közepén 10-15 percre elszundítottam. Nem jelenteném ki azért, hogy a Bazi nagy görög lagzi 2 rossz film, de azt sem, hogy jó. Inkább olyan semmilyen.

Tele van a film jó ötletekkel, amit végül nem bontottak ki, mert mindig fontosabb volt berakni inkább egy hülye poént a bénán szexelő ötvenes párról, vagy a fiatal női tréner fenekét bámuló, kamusportoló nyuggerekről. Ráadásul a Bazi nagy görög lagzi nemhogy szakítana a balkáni sztereotípiákkal, inkább még jobban ráerősít arra, hogy a görögök lusták, bunkók, folyton ouzót vedelnek és még a kertes házukat is pont olyanra építik, mint egy giccses, álgörög márványoszlopos gyrosozó. Ez pont olyan béna általánosítás, mintha bőgatyás, karikás ostoros, csikóbőrös kulacsos, semmilyen idegen nyelven nem beszélő, folyton a lottózóban meg a tévé előtt ücsörgő zugpálinkafőzőkről forgatna egy magyar rendező filmet.