Három napra jött, három évig maradt

2016.10.11. 01:00
Stefan Ludwig Németországban született és Bécsben él. Soha semmi köze nem volt Magyarországhoz, végül mégis Sajókazán ragadt három évig, és az ott élő romákról, és a buddhista dr. Ámbédkar gimnáziumról készített dokumentumfilmet Mérges Buddha címmel, amit Németországban és Ausztriában is sok helyen vetítenek a mozik. Magyarországon a Szemrevaló fesztiválon mutatták be a filmet, ott beszélgettünk a rendezővel.

Stefan Ludwig a film előtt csak turistaként járt Magyarországon, és éppen új filmtémát keresett, amikor olvasott egy cikket Orsós Jánosról, aki a Sajókazán működő dr. Ámbédkar gimnázium megalapítója. Elkezdte érdekelni, hogyan élnek együtt romák és nem romák itt Magyarországon, és miért csinál valaki buddhista iskolát roma gyerekeknek. Orsós maga is buddhista, szüntelen küzdelmet folytat a romák helyzetének javítása érdekében, próbálja valahogy az iskolában tartani a gyerekeket, miközben Indiában jár feltöltődni.

"Volt valami a személyiségében, ami azonnal megfogott" - mondta a rendező. Mikor levelet írt neki, Orsós tíz oldalban válaszolt, és elmesélte, hogyan érezte egész életében hátrányát a romaságnak. Hiába járt egyetemre, mindig kívülállónak érezte magát, nem tudott megszabadulni a roma stigmától. Amikor azonban elmegy Indiába, nem érzi ezt.

Végül megbeszéltek egy találkozót és Orsós rögtön azt kérdezte tőle, mennyit ideig akar maradni Sajókazán – mire Ludwig azt válaszolta, hogy három napot. Végül három év lett belőle. A német származású rendező sokszor hetekig a faluban lakott, nem egyszer egyedül, és a film végére megtanult magyarul is.

"A Keletiben találkoztuk először, és ő vitt el Sajókazára, megmutatni az iskolát. Csak két napot voltam akkor ott, de rögtön biztos voltam benne, hogy visszajövök." Ludwig hangsúlyozta, azonnal feltűnt neki a vidék a szegénysége, és az a melankolikus hangulat, ami ráül ezekre a falvakra.

"A reménytelenség mindkét oldalon megfigyelhető, a romák és nem romák oldalán, is ami sokkoló és lehangoló.

Nagyon nehéz volt közel kerülni a közösséghez, vagy egyáltalán olyan emberek találni, akik örömmel szerepelnek a filmben. A romák körében aztán egy idő után amolyan híres ember lettem, azt hitték tanár vagyok, előre köszöntek utcán, mindenki nagyon kedves volt. Könnyen megismertek és megkedveltek, de nagyon nehéz volt őket rávenni, hogy szerepeljenek."

A Mérges Buddha főszereplője persze Orsós János és az iskola, de egyértelmű célja a rendezőnek, hogy bemutassa a helyi roma diákokat. Stefan Ludwig végül három roma szereplő életét követi végi a filmben: Amálét, Mónikáért és Ferencét. Azt monda, sokan ostorozzák, amiért nem állt elő sokkal több pozitív példával, de egyrészt, mint mondja tényleg nehéz volt rávenni a helyeiket a szereplésre, másrészt pedig a valóságot akarja megmutatni. Mindhárom szereplő a sajókazai Ámbédkar középiskolába jár, Orsós János tanítványai, rajta keresztül ismerjük meg őket.

Ferenc hamar kimarad az iskolából, külföldre jár némi pénzt keresni, feleségével és gyerekével egyik napról a másikra élnek. Amál hol jár, hol nem, összességében azonban nagyon sok pozitívumot hozott az életébe az Ámbédkar, tulajdonképpen az iskolának köszönhetően találta meg magát. A film elején félszeg, bizonytalan, fogatlan Amál, a film végére ragyogó fogsorú, színjátszókörbe járó, szép nővé érik, bár a tanulással nehézségei vannak. Mónika története sem teljesen happy end, hiszen egyetemre szeretett volna menni, jogot tanulni, ami végül nem jött össze, de leérettségizett és talált munkát magának, ha nem is könnyen. A film egyik legmegrázóbb jelenete, hogy a rengeteg szorgalommal és kitartással leérettségizett roma lányt még a Penny market-be sem veszik fel, pedig az állás nem túl vonzó: öt hónapig fizetést sem kapna.

"Nagyon korán egyértelmű lett számomra, hogy rengeteg gyerek hagyja ott az iskolát, és a család sem foglalkozik ezzel. Az a két lány viszont akit bemutatok, végigmegy egy fejlődési folyamaton. Amál most érettségizik, bár nem mindegyik tárgy sikerült neki de újra megpróbálja. Budapestre költözött és dolgozik.

Sokan azt mondják, nagyon lehangoló lett a film de egyszerűen nincs több pozitív példa, amit bemutathatnék."

Én nem mondanám, hogy negatív film a Mérges Buddha, de kétség kívül elbírt volna talán több szereplőt. És a filmet nézve az is egyértelmű, hogy a romák társadalma egy német rendezőnek és nézőnek nagyon misztikus és egzotikus. Ludwig két-három perc erejéig próbálja megmutatni a magyarok hozzáállását, de őszintén szólva ez nagyon kilóg a filmből, és nem is tartozik szorosan a témához. Az, hogy létezik az Ámbédkar, és olyan emberek, mint Orsós János, igenis rendkívüli és egyedülálló. Miközben Orsós maga is folyamatosan küzd a felszínen maradásért, és néha maga sem hisz abban, hogy sikerül tennie valamit a romákért.

A rendező meg akarta  mutatni, hogy az iskola is folyamatos létbizonytalanságban és fenyegetettségben él, - ezért is van a filmben egy rész a Jobbikról, ami már többször szerette volna elgáncsolni az Ámbédkar gimnáziumot, néhány tagozatot emiatt be is kellett zárniuk. "De a fő probléma egyébként szerintem nem ez, hanem az, hogy folyamatosan ösztönözni tudják a gyerekeket, ez sajnos nagyon hiányzik" - mondja a rendező. 

Ludwig egyébként maga is megfogalmazott némi kritikát az Ámbédkar iskolával kapcsolatban. Bár alapvetően nagyon jónak tartja, szerinte figyelembe kellene venniük a tényt, hogy néhány gyereknek szakmát kellene tanulnia, és nem mindenkinek cél az egyetemi diploma. Szerinte egyszerűn túl nagy az űr, az általános iskola és a diploma között, amit ez az iskola vállaltan be szeretne tölteni. Az Ámbédkar kimondott célja , hogy bevonja a romákat is az egyetemi oktatásba, miközben sokan elvesznek útközben. "Néha szerintem túl sokat akarnak, de persze van néhány gyerek, aki nem veszik el, és sikert ért el. És ez csak nekik köszönhető, mert valakinek ezekkel a gyerekekkel is törődni kell."

Magyarhangya

A magyarhangya folyamatosan keresi azokat a radikális dokumentumfilmeket, amelyek elgondolkodtatnak, segítik a társadalmi szembenézést és példával szolgálnak közösségek túléléséhez. A Mérges Buddha egyike azon dokumentumfilmeknek, amelyek nem hazai produkcióban készültek, mégis hazai társadalmi kérdéseket feszegetnek és csaknem teljes egészében magyarul beszélnek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy itthon anyagilag nagy kockázatot jelent ilyen filmeket moziban bemutatni, mégis úgy döntöttünk, hogy a film producereivel (Filmdelights) összefogva megpróbáljuk a Mérges Buddhát gerilla forgalmazásban a lehető legtöbb nézőhöz eljuttatni, hírét a lehető legtöbb csatornán elvinni azokhoz, akik felelősséget éreznek hazánk egyre égetőbb társadalmi ellentmondásai iránt.

dr. Ámbédkar

Orsós János roma származású Waldorf-tanár és a szociológus és a politikusi pályát otthagyó Derdák Tibor 2007-ben alapították meg a buddhista dr. Ámbédkar Iskolát a község és a roma gettó határán. Ez a tanintézmény lehetőséget teremtett a legszegényebb roma családok gyerekei számára is, hogy eljuthassanak az érettségi vizsgáig. Orsóst és Derdákot az indiai kirekesztettek kasztja, az érinthetetlenek története inspirálta. Az ortodox hindu hagyomány szerint ugyanis aki Indiában az érinthetetlen kasztba született, nem juthatott oktatáshoz, nem szerezhetett tulajdont, csak a legalantasabb munkákat vállalhatta el.1956-ban egyikük, Bhimrao Ámbédkar hivatalosan áttért a buddhista hitre, ezzel áthágta a hindu kasztrendszer szigorú szabályait. Ámbédkar később ügyvédként és polgárjogi harcosként vált ismertté, mielőtt miniszter lett Indiában.

Az alapítók az iskolával azoknak a gyerekeknek akarnak lehetőséget nyújtani, akik teljesen szegregáltan élnek. Az alapítók szerint nem véletlen, hogy a gimnázium kifejezetten az érettségi megszerzését célozza meg: "A saját gyerekemet is gimnáziumba küldeném, és az ember a más gyerekéről is gondolkozzon ugyanúgy, mint a sajátjáról - mondta Derdák az iskola megalapításakor. Ha nem biztosítanák az iskolaérettségit, akkor szerintük csak a szegregációt növelnék. Ezt a szemléletet egyébként most egy kicsit módosították, hiszen a jövő évtől kezdődően mezőgazdasági szakképzést is indítanak. 2007 óta a dr. Ámbédkar iskolában több, mint 100 diák végzett.

A filmet szerdán mutatták be a Szemrevaló filmfesztiválon, az országos premier október 13-án lesz. Elővetítések: október 8. Bálint ház, október 9. Studió K, október 10 Toldi.  A vidéki vetítéseket a  Magyarhangya Facebook oldalán  lehet követhetni!