Még a szabómnál sem voltam szmokingért

mindenki cover2
2016.11.25. 20:29
Legmerészebb álmai valósultak meg - mondja Deák Kristóf, akinek Mindenki című rövidfilmje bekerült aközé a tíz élőszereplős rövidfilm közé, ahonnan a kategória öt végső jelöltjét választják majd ki a jövő évi Oscarra. Az elsőfilmes rendező elmondta, hogy miért nem gondolta, hogy a filmje komoly díjakat nyerhet, hogyan kampányolnak a film mellett, hogy talált rá a film sztorijára és milyen ötleteket kapott a gyerekszereplőktől. A szmokingját még nem varratja az Oscar-gálára, de már a tíz közé kerülés is új ajtókat nyithat meg neki.

Hol voltál szerda éjjel? A laptop előtt ülve vártad bejelentést, hogy a Mindenki bejutott-e e tíz kiválasztott rövidfilm közé?

Moziban voltam, A martfűi rémet néztük a barátaimmal. Lement a stáblista, és az egyikük matatott a mobiltelefonján valamit, aztán felém fordult, és azt mondta, hogy hadd legyek én az első, aki gratulál.

De tudtad, hogy aznap lesz a bejelentés?

Nem, mert nem lehetett tudni. Tavaly november 19-én jelent meg ugyanez a lista, most viszont nem jelent meg aznap, és senki nem tudta, hogy mikor fog kijönni. Sőt, én először azt hittem, hogy kiadnak egy közleményt a százvalahány filmről, amiből válogattak, aztán majd kiadják a rövidített listát, de rögtön ez jelent meg.

Mindenki - előzetes from Kristof Deak on Vimeo.

Mennyire lepett meg? Amikor elkezdtél fesztiválokat nyerni a Mindenkivel, pláne Oscarra nevező fesztiválokat, már megjelentek cikkek arról, hogy a filmed Oscar közelbe kerülhet.

Igen, de ez teljesen más. Nekem már az óriási dolog volt, hogy a százötven film közé bejutottunk. Keletkezett egy kis hírverés körülötte, örültünk neki, de az életben nem gondoltam volna, hogy ez annál tovább tud jutni.

Legyintettél a cikkekre, hogy ezek hülyeségeket írnak?

Nem, örültem, hogy van hírértéke a dolognak, de lássuk be, egy a százötvenhez volt az esélye.

Hogyan tovább? Kik döntenek arról, hogy melyik öt filmre szűkül a jelöltek listája január 24-én?

Van az akadémiának egy rövidfilmes kollégiuma, ők döntenek. Nekik mozikban fogják levetíteni a filmeket Los Angelesben, San Franciscóban, Chicagóban és New Yorkban kimondottan azért, hogy az érintett akadémiai tagok el tudjanak menni, és moziélmény alapján tudjanak szavazni. Ennek nagyon örülök, mert szeretem a film hangját, és elég jól szólal meg egy 5.1.-es hangrendszerű moziban.

Amikor a Saul fia Oscar közelbe ért, a forgalmazó nagyon komoly kampányt indított a filmért. Rövidfilmek esetében ez hogy működik?

A kampányolás most úgy néz ki, hogy fel kell fogadnunk egy PR-szakértőt, aki foglalkozni fog velünk. Van egy csapat Los Angelesben, aki a tavalyi nyertes, Ben Cleary filmjét segítette, velük már kapcsolatba léptünk. Jó lenne egy komolyabb szakértőt megnyerni!

Milyen a másik kilenc film? Sokat láttál közülük? Milyenek a Mindenki esélyei?

Csak egyet láttam, a Timecode-ot, ami Cannes-ban nyert. Nagyon jó film, pozitív a vége, ebben hasonlít a Mindenkire. Tánc van benne, zene, nagyon kedves film. Furcsálltam, hogy Cannes-ban pont ez a film nyert, mert az volt a fejemben, hogy ott mindig drámai dolgok szoktak nyerni. De furcsa módon van mélysége is annak a filmnek. 

Az esélyekről mit gondolsz? A köszönőbeszéded szövegét már megírtad fejben?

Nem, és a szabómnál sem jártam a szmoking ügyében. Ez nagyon messze van, és nemcsak, hogy messze van, de nem is annyira fontos. Nekem a tíz közé kerülés az a lépcsőfok, ahová a legmerészebb álmaimban ezt a filmet el akartam juttatni. Ez megtörtént, ebből kell kihozni január 24-ig, amit lehet. És ha akkor azt mondják, hogy nem vagyunk benne az ötben, de addigra különböző ajtók kinyíltak nekem más, jövőbeli projektekkel kapcsolatban, akkor már nyertem. 

Miről szól a Mindenki?

A 25 perces rövidfilm a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült. Főhőse egy kislány (Gáspárfalvi Dorka), aki új iskolába megy. Ez persze szívás, de neki kétszeresen is szerencséje lesz: egyrészt akad egy belevaló barátnője (Hais Dorottya), másrészt bekerül az iskola híres gyerekkórusába. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy mitől is olyan nagyszerű az a kórus. A tanárnő (Szamosi Zsófia, akit többek között a Terápia című HBO-sorozatban és A martfűi rémben láthattunk) sajátos módszerrel éri el, hogy ne csússzanak hamis hangok az előadásokba. Innentől a gyerekeken áll, hogy elfogadják a helyzetet, vagy felveszik a kesztyűt a kissé túlontúl ambiciózus tanerővel.

A filmet a Friss Hús rövidfilmfesztiválon láttuk először, és rögtön megszerettük. Azt írtuk róla, hogy "visszaadja a hitet a jóságban, a szolidaritásban, a segítőkészségben és az együttérzésben. Kivételesen jók benne a gyerekszereplők, egyaránt szól gyerekekhez és felnőttekhez, és minden pillanatát áthatja zene".

Korábban azt mondtad, hogy a Mindenki túl kommersz ahhoz, hogy komoly szakmai díjakat adjanak neki.

Erről változott a véleményem, pontosabban megengedtem magamnak, hogy elhiggyem, hogy komoly szakmai díjakat is adhatnak neki. De az elején csak közönségdíjakat nyertünk vele, aminek persze nagyon örültünk, hiszen óriási megtiszteltetés. Aztán a szakmai díjak is megérkeztek, és elkezdtük elhinni, hogy vannak a filmnek ilyen értékei is.

Honnan jött a film alapötlete?

Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé.

A svéd lány látta a filmet?

Deák Kristóf

2006-ban végzett a Színművészeti Egyetem gyártásvezető szakán. Steven Spielberg Magyarországon forgatott filmjében, a Münchenben a vágócsapat asszisztenseként dolgozott. Később Goda Krisztina rendező személyi asszisztense volt a Szabadság, szerelem forgatásán. Ezután Londonban tanult tovább, a University of Westminster film- és TV rendező szakán végzett. 2011-ben, a köztévé Hacktion című sorozatának egyik rendezője volt, a Mindenki az első rövidfilmje.

Nem még, csak az első forgatókönyv-verziót olvasta, amiben a tanárnő karaktere még teljesen más volt. Mondta is, hogy ez nem így történt, nem ilyen volt igazából. Az ő tanára teljesen nyíltan a szemébe mondta, hogy “te szar vagy, ne énekelj!”. Módosult is a tanárnő karaktere, keményebb és közvetlenebb lett, az első változatban még nagyon udvarias volt.

Hogy találtad meg a főszereplőidet, Szamosi Zsófit és a két kislányt?

Szamosi Zsófit már ismertem, személyesen is, és Pintér Béla társulatából. Zsófi alakítása a Szutyokban lenyűgözött azzal, hogy mennyire nem fél csúnya, alig szerethető, szörnyetegszerű valakit csinálni magából, de úgy, hogy közben végig érdekel, hogy mi van vele. Ő volt az, aki úgy kielemezte a forgatókönyvet, hogy úgy éreztem, többet tud róla, mint én. Ez a dramaturgiai tudás egy színészben ajándék egy rendezőnek.

És a lányok?

Őket egy gyerekcasting-szakértő segített megtalálni. Nyolcvan gyereket néztünk meg, akik mind rendelkeztek valamilyen színészi tapasztalattal, nem voltak ügyetlenek. De ez a két kislány ebből a mezőnyből is kiemelkedett.

Nehezebb gyerekszereplőkkel dolgozni? Másképp kell őket instruálni?

Dőlt belőlük az energia és a kreativitás egész nap, még akkor is, amikor a nap végén mindenki hulla fáradt volt, ez pedig engem is felpörgetett. Ráadásul nagyon okos lányok, akik jól részt tudtak venni a munkában, például improvizáltak jelenteket. A film elején látjuk, hogy a hetesek a tanár érkezése előtt felírják a táblára a rosszakat, és gonoszságból több strigulát is behúznak nekik. De ha egy tanár jó fej, akkor rá se néz erre, csak letörli. Ez a pici részlet azért került bele, mert a lányok mesélték, hogy így megy az iskolájukban. És ilyen részletek tucatjai jöttek a gyerekektől.

Mi lesz a következő munkád?

Márciusban forgatom az új rövidfilmemet A legjobb játék címmel, Rétfalvi Tamással a főszerepben. Egy olyan sci-fi lesz, ami nem sci-fi. Most játszódik, csak olyan technológia lesz benne, ami már ma is létezik, még ha csak laborban is. Egy mesterséges intelligenciáról szól, ami azért készült, hogy elvegye egy egyszerű térfigyelő biztonsági őr munkáját. Az őr nem éri fel ésszel ezt a bonyolult rendszert, de véletlenül mégis talál egy meglepő megoldást, amivel ki tud tolni vele. Egy nagyjátékfilm tervem is van, egy budapesti történet, ami a közeli jövőben játszódik, és van egy tévéfilmtervem is egy író barátommal, ami pedig az ötvenes években, egyetlen lakásban, sok szereplővel, igaz történet alapján.

(A Mindenkit egyszer már leadta a Duna tévé, vetítették a Friss Hús fesztiválon is, december 4-én és 5-én pedig az m2-n lesz látható. Később az HBO-n is meg lehet majd nézni, ugyanis ők vásárolták meg Kelet-Európára.)

Ne maradjon le semmiről!