A Köröknél egy Tények-adás is ijesztőbb

2017.02.10. 07:06

Vannak olyan folytatások, amiknek van értelmük, lásd Birodalom visszavág vagy Keresztapa II, meg olyanok, amiket csak azért készítettek el, mert hátha bejönnek. A 2002-ben bemutatott A kör című horror váratlan siker volt, a 48 millió dolláros gyártási költség közel ötszörösét termelte vissza, és 2005-ben szült egy feleolyan sikeres folytatást is A kör 2 címmel. Idén meg jött egy harmadik film, a Körök, bárcsak tudnánk, minek.

Horrorra azért megy az ember, hogy rettegjen, megijedjen, átérezze a főhős félelmét és drukkoljon neki, pattanásos kamaszok meg azért viszik el a csajukat, mert majd nagyon fél, és akkor hozzájuk bújik. A Körökről én először a 20. percben akartam kimenni, de mivel írnom kellett róla, maradtam. A 45. perc körül elátkoztam a napot is, amikor erre a mocsokra a DreamWorks valamelyik fejese rábólintott, a 80.-ban meg azt kívántam neki, hogy egy olyan végtelenített videófelvételt nézzen élete utolsó percéig, amin Zámbó Krisztián énekel albán népdalokat buzuki nélkül, nagyon hamisan. A mindössze 92 perces filmről a végén az hittem, legalább 3. órája tart, annyira nem történt benne semmi félelmetes vagy ijesztő.

A-korok-poszter-5

Ennyit ér

IMDb: 4,6/10
Rotten: 6%
Metacritic: 24%
Index: 1/10

A film egy percig sem tud feszültséget teremteni, a nézőt nem érdeklik a karakterek, mert vagy pöcsfej mind, vagy unalmas biodíszlet. A környezet ronda és szürke, az operatőr meg sem próbál az átlagosnál kicsivel is izgalmasabb beállításokat használni, a történet meg az első Kör-film szarrá használt indigóval készült másolata, amiről pont a lényeges elemek maradnak le. Istenigazából a rendező időt sem hagy nekünk arra, hogy bármely szereplőhöz is közel kerüljünk, a nyitójelenetben meghal egy csomó ember, de hogy kik és miért, az még a forgatókönyvírót is csak érintőlegesen érdekelte (mert az egyik megnézett egy videót, és az átok alapján a 7. napon meghal - ha repülőn van, ha egy tengeralattjárón, MINDEGY, csak egy képernyő legyen a közelében), aztán két évvel később lesz, és mutatnak egy iszonyú idegesítő egyetemi tanárembert és a hisztis csaját, akik egy bolhapiacon megveszik a repülős pasi VHS-lejátszóját,

mert csak,

majd dugnak, és megint ugrunk, és kapunk egy újabb párt, aminek férfitagja elmegy Seattle-be egyetemre, a csaja meg marad falun,

mert csak.

Ez a mertcsakok filmje, a szereplők teljesen illogikusan tesznek dolgokat, például vesznek egy VHS-lejátszót, amibe nem tudnak mit bedugni, mert ki gyárt már videókazettát, könyörgöm, DVD-t se nagyon, ugye, és ez csak a jéghegy csúcsa. A kazettát a tanárember megnézi, sőt, digitalizálja, hogy lehessen terjeszteni jól, és ráveszi a diákjait, hogy ők is nézzék meg, és terjesszék (extra kreditért), mert az átok átruházható, azaz ha megnézted a videót, és eljön a hetedik nap, nem halsz meg, HA valaki másnak elküldted a saját, kézműves másolatodat. Mindezt valami elképzelhetetlenül tenyérbemászó képpel és hanghordozással teszi, és persze a tudomány jegyében, mert ha kísérlet, akkor oké, ha valaki meghal.

Kitalálták már, milyen kísérletben vesz részt a vidéki kislány pasija? Ugye. A csaj persze utána megy, és elkezdenek közösen nyomozni, hogy mi ez az átok, és mi is látható a képsorokon, és innentől a film átmegy egy olyan béna nyomozásba, amit a Hacktion forgatókönyvírói is restellnének, van benne egy első látásra antipatikus pap, egy debilekkel benépesített kisváros, egy temető meg egy templom is, de valahogy ezek a motívumok és helyszínek soha nem állnak össze koherens egésszé, nem érthető, miért tesznek bármit is a szereplők és még a tévéből kimászó, szürkére fényelt bőrű csaj sem igazán ijesztő, csak gusztustalan.

Jegyezzük meg F. Javier Gutiérrez rendező és a nem először hulladékot a kezéből kiadó Akiva Goldman forgatókönyvíró nevét (5. hullám, Da Vinci-kód) mert úgy megpocsékolták  az 1991-es regényből készült 1998-as japán eredetiben elindított franchise örökségét, mint a Rém rendes család Budapesten alkotói tették Al Bundyékkal. Érthetetlen, hogy egy elképesztően beszaratós eredetit (a japán első film és a remake is nagyszerű volt), amin folyamatosan retteghetett az ember, hogy lehetett egy közepesen érdekes bulvárlap második oldalának színvonalára lezülleszteni.

A színészek, azaz Matilda Lutz, Alex Roe, Johnny Galecki, Vincent D'Onofrio, Aimee Teegarden és Bonnie Morgan ráérezhetek arra, hogy nem ezért a filmért kapnak majd díjat (hacsak Aranymálnát nem) és különösebb lelkesedés nélkül végezték a dolgukat. Nem lennék meglepődve, ha kiderülna, hogy a cateringben a pia fogyott legjobban már reggel nyolckor is, Galecki, a The Big Bang Theory című sitcom egyik szereplője például szerintem konkrétan végig be volt gombázva a forgatás alatt. Persze ha az egészet egy nagyon rosszul sikerült paródiának fogjuk fel, és eleve röhögni ülünk be, akkor talán nem akarunk majd a 60. percben inkább sajtreszelővel rejszolni helyette.

Thaiföld

3 hetes körút Thaiföldön amolyan hátizsákos módra.

Bali

Tanácsok és TOP 5 látnivaló.