Melyik volt a legjobb Alien-film?

7. A Halál a Ragadozó ellen (Alien vs. Predator) Paul W.S. Anderson, 2004.

Nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik film volt feleslegesebb és rosszabb: az Alien vs. Predator első vagy második része. Az elsőt Paul W.S. Anderson, A kaptár-filmek rendezője készítette nagy sztárok nélkül, részben a saját forgatókönyvéből. Erre más oka, mint hogy már hét éve nem készült Alien-film, és a rajongók biztos várnak valamit, nem volt. A rajongók valóban vártak, csak éppen nem erre. “Az Alien-szériában eddig az volt az utánozhatatlan, hogy minden egyes epizódot egyéni látásmódú, karakteres rendező csinálta, Ridley Scottól Jean-Pierre Jeunet-ig. Belegondolni is hátborzongató, hogy ezután az Alieneket rettegés és vérfürdő nélkül látjuk majd a moziban” - írtuk csalódott kritikánkban. A történet szerint a milliárdos, Charles Bishop Weyland (Lance Henriksen) az Antarktisz jege alatt talál egy rejtélyes pirmaist. Csapatot szervez a feltárására, és kiderül, hogy a lelet a Predátorok és az Alienek összecsapásának helyszíne. Naná, hogy ebben a harcban az emberek húzzák a legrövidebbet. És bár sok jót nem lehet mondani a filmről, a Predátor és az Alien találkozása legalább emlékezetesre sikerült.

6. A Halál a Ragadozó ellen 2. (Aliens vs. Predator: Requiem) Colin és Greg Strause, 2007.

Mivel az első rész 60 millió dollárból készült, és több mint 172 milliót termelt, természetesen jött a következő Alien vs. Predator-film. Az előző részt a profit maximalizálása érdekében úgy lőtték be, hogy a 13 évesek is megnézhessék (ilyenre előtte sem a Predator-, sem az Alien-filmeknél nem volt példa), így nem lehetett igazán véres. A folytatásban viszont már nem spóroltak a mészárolós jeleneteken. Ezzel nagyjából minden jót elmondtunk a Strause-fivérek filmjéről, akik valamilyen rejtélyes oknál fogva egy unalmas coloradói kisvárosba helyezték a történetet. Ennek köszönhetően legalább harminc perc eltelik azzal, hogy a szereplők döbbenetesen érdektelen konfliktusaival foglalkozunk, mire az Alienek elkezdik büntetni a lakosságot. Bár ez a film is összeszedett 128 millió dollárt, több folytatás ebből a sorozatból nem készült, és ha szerencsénk van, akkor nem is fog.

5. Alien 4.: Feltámad a Halál (Alien: Resurrection) Jean-Pierre Jeunet, 1997.

Bár az eredeti Alient jegyző David Giler és Walter Hill tiltakoztak, a Fox mindenképpen akart még egy folytatást az Alien 3 után. A ma már főleg a Bosszúállók miatt ismert Josh Whedontól rendeltek egy klónozós forgatókönyvet, amiben állítólag A Bolygó neve: Halálban megmentett kislány másodpéldánya gyilkolta volna az Alieneket. Csakhogy menet közben kiderült, hogy Sigourney Weaver hajlandó negyedszerre is eljátszani a főszerepet, így újraírták az egészet, és belőle lett klón, vagyis félig ember, félig Alien hibrid. Rendezőt nehezen találtak a filmhez, Danny Boyle baromságnak tartotta, Peter Jackson meg közölte, hogy őt egyáltalán nem érdekli az Alien-mítosz. Végül az Elveszett gyermekek városa (és az Amélie) rendezőjét, Jean-Pierre Jeunet-t választották. Kétszáz évvel az előző rész után járunk, Ripleyt klónozták, a hadsereg tenyészteni akarja az idegeneket, azok meg persze megint elszabadulnak egy űrhajón. Amiben ez a film újat hozott, az Ripley karaktere, aki már nem ember, a vére savas, erősebb, gyorsabb és érzi az idegeneket. A kritikák többsége utálta, pedig nem olyan rossz film ez, csak a sorozat többi részéhez képest.

4. Prometheus Ridley Scott, 2012.

Ridley Scott nem kevesebb mint 33 évet várva tért vissza az Alien-filmekhez. A Prometheusnál jobban egyik Alien-film sem osztotta meg a rajongókat és a kritikusokat. Ádáz gyűlölői szerint ezzel az Alien-mentes Alien-előzményfilmmel a rendező meggyalázta a mítoszt, amit ő maga teremtett. A filmből nemcsak az Alienek, hanem a feszültség, az épkézláb történet és a valamirevaló karakterek is hiányoznak. A Prometheus kedvelői szerint viszont csupán annyi történt, hogy Scott megint nem foglalkozott az elvárásokkal, és nem Alien-horrort, hanem egy filozofikus sci-fit rendezett. Ez pedig nemcsak a fantasztikus látvány, de a mélysége miatt is méltó a legnagyobb Alien-filmekhez. A vita hevében megszületett a Negyven kínzó kérdés a Prometheus után című kérdéstömeg, amit a Baromság a Prometheust cikiző negyven kérdés című (immár magyar) magyarázatgyűjtemény követett. Nálunk a negyedik helyre került a teremtők után kutató űrhajósok sztorija, ami, ha az első három Alien-filmhez nem is ér fel, szerintünk semmiképpen nem tekinthető kudarcnak.

3. A végső megoldás: Halál (Alien 3) David Fincher, 1992.

Szegény David Finchert állítólag annyira megviselte az Alien 3 forgatása és fogadtatása, hogy megfogadta, soha többé nem rendez folytatást. (Ezt éppen most készül megszegni, mert elvállalta a Z világháború 2-t.) Ez volt az első filmje, érthető, hogy valami emlékezeteset akart dobni, így rögtön a nyitójelenetben megölte az előző rész összes túlélőjét, kivéve Ripleyt. James Cameron akcióorgiája után egy szikár, paranoiás változatot készített a börtönbolygón landoló és küzdeni kényszerülő Ripleyvel. Bár végül nem teljesen az a verzió került moziba, amit a rendező szeretett volna, a lényeg nem változott: Ripley öngyilkos lett a film végén, feláldozta magát, amikor rájött, hogy egy új Alienkirálynő növekszik a hasában. Az idő végül igazságot szolgáltatott Finchernek: ma már sokkal többen gondolják azt, hogy az Alien 3 igenis méltó folytatás volt, mint ahányan utálják ezt a filmet. Utóbbiak közé tartozik James Cameron, aki szerint viszont totálisan elhibázott lépés volt megölni a nézők kedvenceit.

2. A bolygó neve: Halál (Aliens) James Cameron, 1986.

Nehéz igazságot tenni, hogy melyik is minden idők legjobb Alien-filmje, a Ridley Scott-féle első, vagy a James Cameron rendezte folytatás. Mi is megosztottak vagyunk a kérdésben, de az Index házi szavazásán végül Cameron filmje csak a második lett. A legenda szerint Cameron már az 1984-es Terminátor forgatása alatt azon gondolkozott, hogy miképpen folytatná két legnagyobb kedvencét, az Alient és a Rambót. Persze mindkét filmet sokkal több akcióval, lövöldözéssel és robbanással képzelte el. A Terminátor sikere után meg is valósíthatta a tervét, amiben egy helyett már egy egész hadseregnyi Aliennel kellett Ripleyéknek szembeszállniuk. Az Aliens egyszerre utal a vietnami háborúra (nemcsak a tengerészgyalogosok megjelenésével, hanem azzal is, ahogy idegen terepen néznek szembe a túlerővel) és az inváziós horrorfilmekre. A Cameron rémálmából születő Alienkirálynő sztorija 131 millió dolláros bevételt és két Oscar-díjat hozott.

1. A nyolcadik utas: a Halál (Alien) Ridley Scott, 1979.

Ezt talán felesleges is magyarázni, H.R. Giger, a svájci szürrealista művész a dupla állkapcsú, fekete Alienjeiből az akkor még igencsak kezdő, főleg reklámos és tévés tapasztalatokkal rendelkező Ridley Scott csinált legendát. Az Alien 10 pontos remekmű, izgalmas sci-fi és elemi félelmeinkkel szembesítő horror. Az idegenek a filmtörténet legjobban megalkotott szörnyei közé tartoznak, de legalább ilyen ijesztő az emberek kapzsisága, korlátoltsága és gonoszsága. Sigourney Weaver Ripley-je az egyik első, talán azóta is a legikonikusabb női akcióhős. Egyszerre férfias és nőies, mindkét nem legjobb tulajdonságait ötvözve. Kőkemény harcos és érzékeny, sebezhető ember. „Ripley az első olyan női mozikarakter, akit nem a körülötte lévő férfiak vagy a velük való kapcsolata határoznak meg” – írta róla az Entertainment Weekly. Bár Ridley Scott azóta is teremtett néhány nagyszerű női karaktert, hozzá foghatót soha többé.