Hogyan élte túl két 4 éves gyerek a holokausztot?

Kanzoli és a Polgár-lányok története, külföldre költözők és hazatérők, Ember Judit portréja, visszapillantás a csillagos házra és a mélyszegénységből meseterápiával és zenével kitörő fiatalok – tizenkét filmet mutat be a 14. Verzió Filmfesztivál a magyar panoráma programban.

November 14-én kezdődik a 14. Verzió Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, amely a világ minden tájáról érkező filmek mellett idén 12 magyar dokumentumfilmet mutat be. A fesztivál a következőket írta a programról:

 A Kanzoli a Délibáb című Hajdu Szabolcs-film asszisztensének sziszifuszi küzdelmét meséli el, hogy megtalálja és magával vigye a forgatásra a Kanzolit, azaz a lovas pribéket alakító amatőr szereplőt.

A Polgár-lányok (r.: Yossi Aviram) az ambíciózus apa sokat vitatott kísérletének történetét mutatja be, aki sakkbajnokot faragott a három nővérből - a filmről májusban írtunk kritikát, amikor a Zsidó Művészeti Napokon vetítették. 

Izgalmas és pontos portré készült Visszahúz a múlt (r.: Dér Asia) címmel Ember Juditról, az emberi szenvedésre fogékony filmrendezőről és társadalomkutatóról, aki soha nem riadt vissza attól, hogy a legjárhatatlanabb utat válassza. A Beágyazott emlékeink (r.: Oláh Kata) családi titok után nyomoz az újlipótvárosi Csanády utcai csillagos házban: hogyan élte túl két 4 éves gyerek a holokausztot?

A fiatalok körében változatlanul égető kérdés, hogy külföldön jobban lehet-e boldogulni, vagy itthon. A Schrott (r.: Mészáros Balázs) Bence és Ádám, a két Münchenbe sodródott magyar fiatal életének egy évét mutatja be, és az egész generációra jellemző, kilátástalan, értelmetlen útkeresést. A külföldi perspektívákat több filmben bemutató sorozat, a Menjek/Maradjak: Édes otthon (r.: Imre Loránd Balázs, Tusor Bálint, Józsa László) című új része három családtörténet a több éves külföldi tartózkodás után való hazaköltözés kihívásairól.

Az örvényként lehúzó, emberhez méltatlan élethelyzetekből is lehet kiút. A Rézangyalok (r.: Surányi Z. András) egy miskolci általános iskolába viszi a nézőt, ahol 2014 óta rézfúvós hangszeroktatás folyik a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek számára. A zenetanulás kitartásra, fegyelemre és együttműködésre neveli őket, illetve megadja a közös zenélés örömét és a sikerélményt, ami az iskolai felzárkózás esélyének záloga. Kecskés Karina színésznő a csángó lurkóknak csinált mesetábort, aki nemcsak ételt és ruhát vitt a nehéz sorsú gyerekeknek, hanem hitet is, hogy okosak, szerethetőek és képesek megbirkózni az előttük álló kihívásokkal. Ezt a küldetést mutatja be a Bármi legyen, gazdagít (r.:Mészáros Márta – Pataki Éva).

Segítség és támogatás nélkül azonban kőkemény a küzdelem. Lili (r.: Regős Ábel) az állami gondozásban töltött évek után tizennyolc évesen egyedül lép a nagybetűs életbe. A film ettől a pillanattól követi nyomon a fiatal lány útját. A Miskolc külterületén élő Iza (r.: Pápai Áron Gergely) sorsát a fizikai erőszak, a mélyszegénység és egy súlyos betegség mozgatják, és azon töpreng: van olyan, hogy valaki megváltozik? Van olyan, hogy valakinek jobbra fordul a sorsa? Meddig lehet kibírni a magányt?

Az Iborfia (r.: Bakony Alexa) a mai Magyarország morális állapotáról fest képet, avagy hogyan zajlott a menekültkérdésről szóló népszavazás a legkisebb magyar faluban. A Nem szegényeknek való vidék (r.: Bihari László) pedig a Város Mindenkié szervezet hajléktalan és középosztálybeli aktivistáinak küzdelmét mutatja az otthontalanság és a jogfosztottság ellen; a demokráciáért, a szolidaritásért, a méltóságért és a valahova tartozás élményéért.