Meglesz-e zsinórban a harmadik magyar Oscar?

882
2018.03.03. 16:47
Nemes Jeles László és Deák Kristóf után Enyedi Ildikó is kézbe veheti a világ legfontosabb filmes díját? Milyenek a Testről és lélekről-lel versenyző filmek? Van köztük olyan favorit, amilyen két éve a Saul fia volt? Mit gondolnak a fogadóirodák, a filmes szaklapok, a név nélkül nyilatkozó akadémai tagok? Megnéztük a legjobb idegen nyelvű film kategória összes jelöltjét, hogy közelebb jussunk a válaszokhoz. (A libanoni The Insultról részt Onozó Róbert írta.)

A négyzet (Svédország)

Ruben Östlund filmjének főhőse Christian (a Hídból is ismert Claes Bang) egy svéd kortárs művészeti múzeum főkurátora, akinek egy napon ellopják a mobilját. Nyomozni kezd a telefon után, és mivel ez lényegesen jobban érdekli, mint a múzeum következő projektjének, A négyzetnek az előkészítése, belefut egy csúnya szakmai hibába. Ráadásul a magánélete sincs éppen a toppon. Felsorolni is nehéz, hogy mi mindenről szól ez a két és fél órás szatíra: a nyugat-európai értékekről és azok válságáról, a társadalmi különbségekről, a médiáról, a kortárs művészetről, a változó nemi szerepekről, a politikai korrektség és a szólásszabadság körüli dilemmákról. Helyenként zseniális, helyenként fárasztó, nagyon szórakoztató, nagyon okos, de terjengős és széttartó is.

Sokáig úgy tűnt, hogy A négyzet biztos befutó ebben a kategóriában. Nyert egy csomó díjat, köztük a Cannes-i Arany Pálmát és a legjobb filmnek járó Európai Filmdíjat. Ráadásul sokan úgy tartják, hogy Östlundnak már a 2014-es Lavináért nyernie kellett volna, de azt még csak nem is jelölték. Egyértelműen ez a legismertebb a kategóriában jelölt filmek közül, az egyetlen, amiben nemzetközileg ismert sztárok is játszanak, Elisabeth Moss A szolgálólány meséjéből és Dominic West A viszonyból. Nem titok, hogy az akadémia tagjai hajlamosak elbliccelni a legjobb idegen nyelvű film díjára jelölt alkotások megnézését, és szavaznak arra, amiről már hallottak. Ez A négyzet malmára hajtja a vizet, ugyanakkor ez a film az amerikai ízlésnek túl európai, túl hosszú és túl intellektuális. Nem a szívre, hanem az agyra hat, az Oscaron az ilyet nem szokták szeretni.

(A négyzetet most is játsszák a magyar mozik, a filmről írt kritikánkat itt lehet elolvasni.)

Szeretet nélkül (Oroszország)

Andrej Zvjagincev filmjében a negyven körüli Zsenya és Borisz éppen válnak. Nem szeretik, talán soha nem is szerették egymást. Alig várják, hogy megszabaduljanak a másiktól, már mindkettőjüknek új kapcsolata van. A gond csak az, hogy van egy fiuk, a szomorú, zárkózott, 12 éves Aljosa. Őt pedig egyikük sem akarja magával vinni az új életébe. Egy nap a fiú eltűnik, a rendőrségnek nincs kapacitása keresni, így a szülők az állam feladatait magukra vállaló önkéntesekkel kezdik kerestetni. És miközben ez zajlik, a háttérből folyamatosan ömlik mindenkire a putyini propaganda és az ukrán háború képei. Mit tesz negyven év kommunizmus után közel húsz év másfajta diktatúra az emberrel? Milyenné váltak az oroszok? A Szeretet nélkül hideg, komor, végtelenül kiábrándult, kegyetlenségében tökéletes, szívszaggató film.

Ez már a második Andrej Zvjagincev-film, amit Oscarra jelölnek, a 2014-es Leviatán elől végül a lengyel Ida hozta el a díjat. A Szeretet nélkül elnyerte Cannes-ban a harmadik díjnak számító a Zsűri Díját, és nagy kritikuskedvenc, a Rotten Tomatoes kritikagyűjtő oldalon 93 százalékon áll. Magyarországról nézve hátborzongató élmény ez a film, hiszen nálunk is hasonlóan és hasonló irányba mennek a dolgok, de kérdés, hogy egy amerikai nézőre is tud-e ilyen erősen hatni. Az akadémia általában a pozitívabb, derűsebb sztorikat szokta szeretni. Persze vannak kivételek, elég csak a Saul fiára gondolni.

(A Szeretet nélkült most is játsszák a magyar mozik, a filmről írt kritikánkat itt lehet elolvasni.)

A Fantastic Woman (Chile)

A pincérnőként és énekesnőként dolgozó Marina éppen a születésnapja utáni éjszakán elveszti húsz évvel idősebb szerelmét, Orlandót. Mindössze annyit szeretne, amit bárki más ilyenkor: gyászolni, és méltósággal búcsúzni attól, akit a legjobban szeretett. De ehhez nincs joga, mert Marina transznemű, kapcsolatukat a férfi családja undorítónak, megvetendőnek tartotta. De nemcsak velük kell megbirkóznia, hanem a hatóságokkal is, akik azzal is meggyanúsítják, hogy köze lehetett a férfi halálához. Marinának a csendes gyász helyett egy sor megalázó helyzet jut, sőt, még fizikai erőszak is. De ő nem adja fel, kitart az identitása mellett. Az A Fantastic Woman középpontjában, akárcsak a Testről és lélekről esetében egy csodálatos női alakítás áll, ami köré Sebastián Lelio rendező hibátlan filmet készített.

Jelenleg ez a film tűnik a legesélyesebbnek a díjra. Nem volt ez mindig így, de az utolsó hetekben szépen lekörözte A négyzetet. Szinte valamennyi esélylatolgató cikk az A Fantastic Woman győzelmét jósolja. Ráadásul a film transznemű főszereplője, Daniela Vega prezentálni fog az Oscaron, ami szintén arra utal, hogy ők nyernek majd. Ezzel Vega történelmet ír: ő lesz az első transznemű az Oscar színpadán. Sebastián Lelio filmje nagyszerűen illik a mostani hollywoodi trendekbe, a nők, az LMBTQ emberek méltóságának hangsúlyozásával. Lelio máris bedolgozta magát Hollywoodba, legutóbbi két filmjében Rachel McAdamsszel, Rachel Weisszel és Julianne Moore-ral forgatott. Ugyanakkor a tavalyi Berlinalén Enyedi Ildikó filmje a fődíjat nyerte el, míg Lelio csak a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medvét.

(Az A Fanatastic Woman egyelőre nem látható a magyar mozikban.)

The Insult (Libanon)

Itthon talán a libanoni jelöltről hallottunk eddig a legkevesebbet, egyelőre még arról sincs hír, hogy bármelyik forgalmazó bemutatná, mégis a Testről és lélekről egyik legnagyobb konkurense lehet. Az akadémia imádja a közel-keleti társadalmi ellentétekről szóló drámákat, tavaly is egy ilyen nyert, Az ügyfél (bár Asghar Farhad második Oscarja egyfajta tiltakozás volt Trump muszlim beutazási tilalma ellen is) és a The Insult kifejezetten a hollywoodi ízlés szerint készült. A kiindulópont egy jelentéktelen összeszólalkozás egy libanoni keresztény és egy palesztin menekült között, amiből előbb feszült bírósági dráma, majd össznemzeti történelmi szembenézés kerekedik könnyes nagymonológokkal és pozitív tanulsággal.

Bizonyos szempontból a kategória legmaradibb jelöltje, de kétségkívül hatásos, fordulatos és univerzális. Ziad Douheiri ráadásul évtizedekig dolgozott Hollywoodban, többek között Quentin Tarantino mellett is, így az Oscar-kampányhoz elengedhetetlen kapcsolati tőkével is rendelkezik. Noha a történet végig lekötött és az egyértelmű "Próbáljunk már meg normálisan, békében együtt élni!" üzenet sem hagyott hidegen, zavart, hogy a mondanivalóhoz igazították a sztorit és emiatt egy túltervezett, mesterkélt film lett a The Insult. Minden fordulat a narratíva szolgálatában áll és a főhősök sokkal inkább típusok, mintsem hús-vér emberek. A legjobb külföldi film kategória szavazói persze többször is bizonyították, hogy egyáltalán nincsenek ellenükre az ilyen jó szándékú, fontos filmek, de csalódás lenne, ha pont idén, olyan finom és érzékeny konkurensek ellenében, mint a Testről és lélekről, vagy az A Fantastic Woman, nyerne egy olyan film, amely furkósbottal próbálja belekalapálni a tanulságot a nézők fejébe.

(A The Insult egyelőre nem látható a magyar mozikban.)

És mi a helyzet a Testről és lélekről-lel? Lesz újabb magyar Oscar?

Kifejezetten nehéz dolga van Enyedi Ildikó filmjének, hiszen idén a kategória minden jelöltje nagyon erős, a korábbi évekkel ellentétben nem került be érdemtelenül senki. A kategória jelöltjeinek esélyeit taglaló cikkek mind a negyedik-ötödik helyre sorolják a Testről és lélekrőlt, a fogadóirodáknál hasonlóan áll. Az IndieWire ugyanakkor megemlíti, hogy ez a film a sötét ló a versenyben, ha elég szavazó nézi meg, és nem riasztják el őket a vágóhídon játszódó jelenetek, akkor bármi lehet. Azt is megjegyzik, hogy nem igazán értik, hogy a forgalmazó Netflix miért nem kampányolt erősebben a film mellett.

Nem hiszem, hogy a Testről és lélekről-nek lenne esélye. Annyira csalódást keltő, szinte nem is létező reklámkampánya volt. Pedig egy megkapó, költői, egyedi film. Váratlan helyekre vitt el. Rejtélyes volt, de hétköznapi is. Csodálatosan rendezték (egy nő, jee), a színészi játék pedig meggyőző és ellenállhatlan volt. De sajnos azt hiszem, hogy A négyzet fog nyerni.

- nyilatkozott nemrég névtelenül az akadémia egyik tagja az IndieWire-nek.

A Testről és lélekről mellett szól a Berlinale fődíja, és a főszereplő, Borbély Alexandra Európai Filmdíján kívül hogy pozitív kicsengésű, életigenlő történet. Amit tavaly Deák Kristóf rövidfilmje, a későbbi Oscar-díjas Mindenki kapcsán írtunk, a Testről és lélekről-re is igaz, még ha teljesen más film is. Ez a film igazán nemzetközi, a világ bármely részén könnyen befogadható, érthető, nincsenek benne olyan kulturális sajátosságok, amik miatt csak Kelet-Európában vagy csak Európában működhetne. És a mostani hollywoodi hangulatban az sem mellékes szempont, hogy a jelölt filmek közül egyedül ezt rendezte nő.

(Arról, hogy hol lehet megnézni a filmet, itt írtuk, a filmről írt kritikánkat pedig itt lehet elolvasni. Hétfő hajnalban kiderül, hogy meglesz-e zsinórban a harmadik magyar Oscar, a díjátadót a Duna TV adja élőben, és az Indexen is tudósítunk róla percről percre. Szurkoljanak velünk a Testről és lélekről sikerének! )

Ne maradjon le semmiről!