Előttem egy nő, kezemben a fűrész, és el kell játszanom, hogy lefejezem

2019.10.15. 05:14

Jonas Dassler arcának lehetetlen éleit az is megjegyzi, aki csak egy filmben látta. A magyar közönség egyelőre A néma osztály című, 1956-ban játszódó történelmi drámában találkozhatott vele, de egy kis szerepet kapott a tavaly Oscarra jelölt, nálunk októberben bemutatott Mű szerző nélkül-ben is. A karakteres arca és a fiatal kora (1996-ban született) miatt különösen érdekes, hogy Fatih Akin rendező neki osztotta a a középkorú, csúf sorozatgyilkos Fritz Honka szerepét, aki a hetvenes években több nőt is a lakására csalt, ahol megölte és feldarabolta őket. Dassler igazi szörnyeteg a szerepben, egy torz lény, aki a tonna smink és maszk alatt is képes annyira intenzív maradni, hogy Honka egy rémisztő, taszító, de a figyelmet megtartó jelenség lesz Az Arany Kesztyű című filmben, amiről itt írtunk korábban.

Az Arany Kesztyűt februárban mutatták be először a berlini filmfesztiválon, még ott készítettünk kerekasztalos interjút Dasslerrel, aki óvatos angolsággal, egy tolmács felügyelete mellett beszélt arról, miért vállalta el ezt a taszító szerepet.

Miért vállaltad el Fritz Honka szerepét?

Mert meggyőzött a tartalom, meggyőzött Fatih, és készen álltam rá. Színészként egy ajándék ez a szerep, mert érdekel az átváltozás. Mikor lesz még lehetőségem egy ilyen figurát eljátszani?

Tudnál mesélni egy kicsit a karrieredről? Hogy talált meg téged Fatih Akin erre a szerepre?

Remscheidban születtem, egy iparvárosban Köln közelében. Volt tizenéves koromban egy punkzenekarom, én írtam a német szöveget, gitároztam és énekeltem is. Azt volt a nevünk, hogy K-OS. Az iskola pont arra készült, hogy előadják az Andorra című színdarabot Max Frischtől. Az Andri nevű szerepre kerestek valakit, a színitanár meglátott a színpadon, és megkérdezte, hogy akarok-e játszani. És azt mondtam, hogy igen, csak szöveget nem volt annyira kedvem tanulni. De eljutottam arra a pontra, hogy az iskola végével el kellett gondolkodnom azon, hogy mit szeretnék csinálni. Akkor láttam, hogy lehet színészetet is tanulni. Berlinbe kerültem, majd nem sokkal később hirtelen jött is a felkérés egy filmszerepre. Azt sosem terveztem, hogy filmekben is fogok szerepelni.

Fatihhal, pontosabban a feleségével a bajor filmdíjak átadóján találkoztam. Én nyertem ott a legjobb fiatal tehetség díját, Fatih pedig a Sötétségben-nel tarolt. A felesége, aki a filmjei szereposztásaiért felel, azt mondta neki, hogy jó lennék Honkának, csak tíz évvel fiatalabb vagyok. Fatih azt válaszolta neki, hogy úgyis kellene egy maszk, szóval működhetek. Személyesen először a meghallgatáson találkoztunk.

Színészként meg kell értened a karaktered. Meg tudtad érteni Honkát?

Különválasztottam a megértést és az értelmezést. Az igazi Honkát képtelenség megérteni. Nem vagyok pszichológus, nem tudom megmagyarázni, hogy tesz valaki ilyen dolgokat. A film alapjául szolgáló könyv viszont megpróbálja értelmezni a tetteit, és én is így döntöttem. Meg kellett találnom a motivációt, ez a motiváció pedig az volt, hogy van egy ember, aki a társadalom egyik elfeledett rétegének tagja, aki kétségbeesetten próbál valaki lenni, valaki, akinek normális élete van. Megküzd a második világháború emlékével, a szétesett családjával, és megtanulja, hogyan kell ezt a sok csapást elfojtani magában.

A filmben az egész groteszk testeddel játszol, erre fel tudtál valahogy készülni?

Úgy tekintek az emberi testre, mint a memóriára. Hazudhatunk egymásnak szavakkal, az agyunk egy csodás szerv, de a test nem tud hazudni. Honkának rengeteg sérülése volt, a munkahelyén eltörte például a lábát. De mit tört el, a térdét, a lábfejét, vagy valami mást? Nekem fontos volt tudni, hogy legyen valami belső életrajz, ami meglátszik rajta.

Mit gondoltál, amikor megtudtad, hogy ennyi erőszakos tett elkövetője leszel a filmben?

Arra gondoltam, hogy te jó isten. Hogy lehetséges ez? Ki fogja ezt leforgatni? De a többi színész mind nagyszerű volt, és én pedig megértettem közben, hogy milyen az, amikor felelős vagy egy színészpartneredért. Olyan volt, mintha táncoltunk volna. A végeredmény nagyon drámai, de elkészíteni egyáltalán nem volt az, minden egyes partneremmel beszélgettünk, megismertük egymást előtte, hogy bízzunk egymásban, hiszen ha a kamera elindul, akkor csak ketten vagyunk, egyedül. Nehéz, de az ember elolvassa, és megcsinálja. Bíztam Fatihban, hogy nem dicsőíteni fogja az erőszakot, hanem megmutatja, milyen egy elcseszett dolog. Megölni valakit nem egy vicc.

Milyen érzés volt először meglátni magad a tükörben Honkaként?

A tükörbe nézni… Nem értettem, hogy mi ez. De nem is a tükör volt a legérdekesebb, hanem ahogy az emberek reagáltak az arcra. Olyan kontaklencséim voltam, amiktől szétálltak a szemeim, emiatt senki sem mert a szemembe nézni. Ennek az élménynek köze volt Fritz Honkához. Az emberek nem néznek rád, nem szólnak hozzád.

Kimentél az utcára sminkben?

Csak a kontaktlencsékkel. Szörnyű volt, kitaszítottnak éreztem magam. Nem látnak meg az emberek, nincsen szemkontaktus. Őrület volt.

Volt olyan eleme a forgatásnak, amitől féltél?

Az első nap. Annyira szürreális volt, mert addig csak próbáltunk, beszéltünk, ötleteltünk róla. A forgatásra felépítették a komplett lakást, egy zárt díszlet volt. Erre ott vagyok a közepén, az egyik szememen nem látok, és az a dolgom, hogy beletuszkoljak egy hullát egy műanyag zsákba. Ott álltam abban a ruhában, előttem egy nő fekszik, kezemben egy fűrész, és el kell játszanom, hogy levágom a fejét. Hazamentem, és arra gondoltam, hogy akkor most erről fognak szólni a következő heteim?

Segített a díszlet a színészi munkában?

Nagyon sokat. Tiszta őrület volt, de a díszlet büdös volt. Nem úgy, mintha hullák lettek volna benne, hanem úgy, hogy egy stáb dolgozott benne nagyon sokáig összezárva, és egy csomó rohadó kellék volt benne szerteszét. De ezek mellett meg az egész lakást a rendőrségi fotók alapján rekonstruálták, lehetett volna ott élni.

Milyen érzés az, hogy ezzel a filmmel egy nagy nemzetközi közönséghez fogsz eljutni, de valójában senki sem tudja, hogy nézel ki?

Nem tudom. Ezen még nem gondolkodtam!

Az Arany Kesztyű október 10-től látható a magyar mozikban