Orsolya
7 °C
19 °C

Scarlett Johansson túl kurvás a Spiritben

2009.03.19. 11:29 Módosítva: 2009-03-19 16:52:03
Frank Miller új képregényfilmjét, a Spiritet már karácsonykor szétszedték a külföldi kritikusok, mi viszont csak most láthatjuk. Brendan Fraser fantasyben, Liam Neeson bosszúálló drámában menti meg a lányát.

Spirit – Sikító város

Frank Miller a Sin City után azt hitte, a rendezés is olyan jól megy neki, mint a képregényrajzolás, és a Spiritet már Robert Rodriguez nélkül forgatta le. A film a karácsonyi premier óta csak 29,8 milliós összbevételt generált, ami elég szerény, a Sin City ennyit már az első hétvégén összehozott. Bár az alapanyag Will Eisner Spirit című szuperhősös-filmnoir paródiaképregénye, Miller csak a karakterek nevét tartotta meg. A végeredmény egy rosszul sikerült Sin City-utánzat lett, amiben nincsenek jól kidolgozott karakterek, mint Marv vagy Hartigan, csak egy zöld háttér előtt ugráló kalapos fickó, Spirit (Gabriel Macht). Aki összejön Eva Mendes-zel meg Scarlett Johanssonnal is, bár ők az eredeti képregényhez képest túl kurvásak lettek. A csalódott rajongók 5,1 pontot adtak az IMDb-n a filmre, a Rottentomatoeson meg csak 15 százalékot kapott: „Valaki adjon ennek a fickónak egy rendes forgatókönyvet, mert a Spirité gyalázatos” (Chicago Reader), „Frank Miller rendezőként olyan, mint egy basszusgitáros, vagy mint a vasabi szósz: egyedül nem az igazi” (New York Post), „Frank Miller, a világ legjobb képregényalkotóinak egyike megcsinálta a világ legrosszabb képregényfilmjét” (San Francisco Chronicle). Millert nem törte le a negatív kritika, 2010-re ígéri Sin City 2-t és 3-at, elkezdte írni a 300 folytatását, amiből 2010-ben szintén film készül, 2011-ben pedig ő rendezi a Buck Rogerst, és a saját képregénye alapján a Hard Boiledet is.

Elrabolva

Luc Besson az amerikai rajongók szerint Az ötödik elem óta nem írt olyan jó forgatókönyvet, mint a bevételi toplistákról kirobbanthatatlan Elrabolva. Ahhoz képest, hogy ez Pierre Morel, a Szállító-filmek operatőrének második rendezése, már 200 millió dolláros bevételnél jár. Az Elrabolva sztorija igazi B-filmes Steven Seagal-gyöngyszem: a nyugdíjba vonult CIA ügynök (Neeson) újra előszedi a fegyvereit, amikor megtudja, hogy a lányát Párizsban elrabolta az albán maffia, és eladta szexrabszolgának. A rajongók imádták, 8 pontot adtak rá az IMDb-n, bár a kritikusoktól csak 56 százalékot kapott. „Az Elrabolva egy újabb szemétre való exploitation-film, de mi mást is várhatunk egy tehetségtelen franciától, akit Luc Bessonnak hívnak”- fanyalgott a New York Observer, a Philadelphia Inquirer viszont csupa jót írt: „Feszes tempójú üldözési jelenetek, csontrepesztő verekedések, és még Párizs is jól mutat a háttérben, mi kell még?” Liam Neeson amúgy egy igazi kémtől, a brit titkosszolgálatot és az SAS-kommandót is megjárt Mick Gouldtól vett fegyver- és harcművészleckéket. A volt ügynök korábban a Szemtől szemben, a Mission Impossible 3 és a Collateral színészeit is tanította lőni és verekedni.

Tintaszív

A K-PAX rendezője, Iain Softley is beállt a könyvekből fantasyt forgatók sorába. A sok folytatásban bízva Cornelia Funke Tintaszív-regénysorozatát választotta ki, főszereplőnek meg Brendan Frasert, aki már rutinosan menekül a zombimúmiák meg a föld alatti szörnyek elől. Most egy apát alakít, aki ha hangosan felolvas egy könyvet, az valósággá válik. A mesebeli Kaprikorunusz (Andy Serkis, aki Gollamot és King Kongot is játszotta) elrabolja a lányát (Eliza Bennett), és mivel a korábban ugyanígy vesztette el a feleségét (Sienna Guillory), átmegy ő is a fantasy világba megkeresni őket. A 60 millióból készült film 7,6 millióval nyitott januárban, azóta 49,4 milliónál tart. Az IMDb-n 6,5 pontot kapott, a Rottentomatoeson 36 százalékot. „Helen Mirren, Andy Serkis és a vizuális effektek zseniálisak„ – áradozott a Toronto Star, a Variety-nek viszont ez sok volt így együtt: „Túlzsúfolt, és köze sincs a regényekhez.” A Chicago Sun-Times még szigorúbb: „Ha egy gyerek megnézi ezt a filmet, örökre kiábrándul Cornelia Funke regényeiből”. A Tintaszív olaszországi forgatását mindegyik színész élvezte. Kivéve Paul Bettanyt, akinek sok közös jelenete egy nyesttel volt, de a felvételek szünetében minden stábtag az állattal foglalkozott.

Kétely

Az Oscar-díjas forgatókönyvíró, John Patrick Shanley saját Pulitzer-díjas színdarabját filmesítette meg az újabb Oscar-eső reményében, Meryl Streeppel és Philip Seymour Hoffmannal a főszerepben. Öt Oscarra jelölték, de egyet sem kapott meg, elhozott viszont kilenc díjat más amerikai fesztiválokról. A történet 1964-ben játszódik egy amerikai egyházi iskolában, ahová először vesznek fel néger diákot (Joseph Foster). Az egyik pap (Hoffman) olyan jó viszonyba kerül vele, hogy az már kiakasztja az ultrakonzervatív apácákat (Meryl Streep és Amy Adams), akik pedofíliával vádolják meg a férfit. Bizonyítékuk nincs, így ez a film fő konfliktusforrása, meg a régi szabályok hívei és az emberjogi mozgalmakat támogatók közt feszülő ellentét. A 25 milliós költségvetésű dráma eddig 45,9 milliót hozott a Miramax stúdiónak. Az IMDb-n 7,6 százalékot kapott, a Rottentomatoeson 77 százalékot. "A paranoid hangulat és Meryl Streep játéka beszippantja a nézőt" - írja a New York Times, de Amy Adamst és Philip Seymour Hoffmant is agyondicsérik a kritikusok. Érdekesség, hogy a rendező az egyik óvodai nevelőjéről mintázta Amy Adams karakterét, és a szerepet eredetileg Natalie Portmannek szánta, csak ő visszadobta. Az előzetes jól mutatja a feszült vitázós hangulatot.

Apaföld

A 28 éves Nagy Viktor Oszkárnak ez az első nagyjátékfilmje, és rögtön megkapta érte a szemlén a külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját. Szép dolog 120 millió forintból (amiből 72 milliót adott az MMK) a fesztiválok zsűrijének filmezni, az Apaföld itthon biztosan nem hozza a több tízezres nézőszámot, ahhoz túl keveset beszélnek benne. A hangsúly a főszereplő fiú (Ravasz Tamás), és a börtönviselt apja (Derzsi János) szabadulás utáni közös életéről szól, zongoradallamokkal kísérve. Így akár a Delta 2 is lehetne, de a rendező januárban elárulta, nem látta Mundruczó filmjét, a sztorit még a filmművészetis felvételije idején írta, de csak most jött el az idő a vizsgafilm leforgatásához.

Vak szerelmek

A legendás cseh filmgyártás mellett alig ismerjük a szlovákokét, ezen próbál most segíteni a Cirkofilm - Másképp alapítvány. Juraj Lehotsky dokumentumfilmje négy vak ember szerelmét, házasságát, és mindennapjait mutatja be. Jelenleg 7,6 ponton áll az IMDb-n, a rendező Cannes-ban és a horvátországi Motovunban is díjat kapott érte. A forgalmazó a Verzió filmfesztiválon szeretett bele a filmbe, és annak ellenére bízik a sikerben, hogy itthon nem túl népszerűek a dokumentumfilmek. A Másképp alapítvány arra számít, hogy nemcsak a gyengén látók hozzátartozói ülnek be a két kópiával indított Vak szerelmekre, és így összejöhet a 3000-es nézőszám.