Krumplibogarak űzik a meztelen szépséget

2009.03.26. 11:50 Módosítva: 2009.03.26. 12:03
A héten csak két új film lesz, egy sci-fi, amiben a Skorpiókirály pankrátora űrlénykölykökre vigyáz, és egy horror, amiben egy félmeztelen bombázó menekül egy gyerekzombi elől. Az Uránia meg levetít egy dokumentumfilmet Aczél Györgyről.

A Boszorkány-hegy

A közepes családi vígjátékokra szakosodott Andy Fickman focis vígjáték után űrlényes sci-fit forgatott Dwayne Johnsonnal, a Skorpiókirály pankrátorával. A Boszorkány-hegy egy 1975-ös Disney-film remake-je, amiben két gyerekbőrbe bújt űrlény (itt AnnaSophia Robb és Alexander Ludwig) menekül a gonosz csillagközi fejvadászok elől. Az új verzióba jóval több robbanás és autós-űrhajós üldözés került, meg egy nyavalygós taxisofőr is (Dwayne "The Rock" Johnso). A Boszorkány-hegy 24,4 millió dolláros nyitóbevétellel első lett a múlt heti toplistán, és azóta 48,2 milliónál jár. Az IMDb-n 6,4 pontot kapott, a Rottentomatoeson viszont csak 39 százalékot. A kritikák vegyesek: „Pörgős, vicces, családbarát film, sok utalással a 75-ös eredetire, őrült karakterekkel és elképesztő látványvilággal” (Toronto Star), „Ne nevezzük családi filmnek, ez csak egy rosszul felépített vidámparki látványosság” (Boston Globe). A Variety viszont még Dwayne Johnson színészi képességeit is dicsérte: „Nemcsak az izmai miatt van helye egy ilyen filmben, jól áll neki a vicces, hős megmentő szerepe.” Az új Boszorkány-hegyben az eredeti két gyereksztárja, Kim Richards és Ike Eisenmann itt is feltűnik, utóbbi a seriff. Andy Fickman rendező és Dwyne Johnson egyébként 2010-ben újra összeállnak, és leforgatják a Jonny Quest című Hanna-Barbera rajzfilm moziváltozatát.

A túlvilág szülötte

David S. Goyer vagy nagyon jó forgatókönyvet ír, mint A sötét lovagé, vagy bűn rosszat, mint a Hipervándoré. A túlvilág szülötte az utóbbi kategória, ráadásul ő a rendező is. Történet nincs, egy dögös, félmeztelen lányt (Odette Yustman) másfél órán keresztül ijesztget egy gyerekzombi, de jön a zsidó ördögűző (Gary Oldman) és elzavarja. A film 19,8 millióval nyitott január 9-én az amerikai mozikban, azóta 66,2 milliónál tart. Az IMDb-n 4,5 pontot kapott, a Rottentomatoeson 13 százalékot. A kritikusok lesújtóan írtak a filmről: „Nevetséges horror, újrahasznosított zsidó miszticizmussal, unalmas náci főellenséggel, meg egy túlvilági démonnal” ( Hollywood Reporter), „Csak az nézze meg, aki szereti, ha ronda krumplibogarak üldöznek egy meztelen szépséget” (Newsday). Kezdhetünk aggódni, Goyer ugyanis nemcsak egy újabb horrort akar forgatni idén, de elkészíti a Láthatatlan ember remake-jét is, és négy képregényfilmet (Flash, Super Max, Tin Soldier, X-Men Origins: Magneto) jelentett be 2011-ig.

Aczél

Nem sokkal a rendszerváltás után, 91-ben halt meg Aczél György, aki 56 után vette a kezébe a magyar kultúrpolitika irányítását. A szelleme viszont még mindig velünk él: “ez a kádárizmus lelke, hogy mindenkit Aczélnak tekintünk a mai napig, minden kormányfőt, miniszterelnököt, kultúrminisztert“ – mondja a félig külföldön élő filozófus, Heller Ágnes Aczélről, aki szívességekkel kötelezte le a kor művészeit és az "adok-veszek" politikájával tartotta őket szoros pórázon. Bár a három T (támogatás, tűrés, tiltás) elvét valószínűleg mindenki ismeri, a magyar Wikipédián még saját szócikke sincsen a múlt rendszer egyik legmeghatározóbb alakjának. Heller mellett többek között Jancsó Miklós, Konrád György, Popper Péter beszél Aczélról a Duna tévé új dokumentumfilmjében, amit az Uránia vetít, de már dvd-n is kiadták, és a tévé is adja még.