Magyar vonatkozású filmek az Európai Parlament díjért

A Lux-díj jelöltjei között olyan európai alkotások találhatók, amelyek európai kérdésekkel foglalkoznak, elsősorban azzal, hogy mi köt össze, illetve pont ellenkezőleg, mi választ szét minket, derül ki a szervezők pénteki tájékoztatójából.

A harmadik alkalommal megrendezésre kerülő őszi díjátadóra tizenhét filmes szakember válogatta be a filmeket, amelyeket bemutatnak az Európai Parlamentben, mielőtt a szeptemberi Velencei Filmfesztiválon eldöntik, melyik a három dobogós alkotás. Ezt követően mind a 736 EP-képviselő szavazhat valamelyik filmre.

November 25-én derül ki, melyik film nyerte a Lux-díjat, amelyet az EP támogatásával az Európai Unió mind a 23 nyelvén feliratoznak, valamint a parlament hozzájárul a nyertes film dvd-forgalmazásához is.

A két magyar vonatkozású film mellett a beválogatott alkotások között szerepel a 35 RHUMs című francia film, egy spanyol mozi, az Ander, a bolgár Eastern plays, az osztrák-francia-török koprodukcióban készült Für ein Augenblick Freiheit, a Pandora,s box című török film, a német-holland-dán koprodukcióban készült Sturm, a francia Welcome, valamint a norvég Nord, amely az idén elnyerte a budapesti Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Hullámtörők-díját.

A belga-holland-magyar koprodukcióban készült Lost Persons Area már az idei Cannes-i Filmfesztiválon is jól szerepelt: a világ egyik legjelentősebb filmes seregszemléjének egyik párhuzamos programjába, az első és második filmeket felvonultató 48. Kritikusok Hetére beválogatott alkotás író-rendezője, Caroline Strubbe vehette át a francia szerzők egyesületének (SACD) a legjobb forgatókönyvért járó díját, amely 2500 eurós pénzjutalommal jár.

Az Új Budapest Filmstúdió koprodukciójában készült filmnek több magyar vonatkozása is van: főszereplője a Fehér tenyér című magyar filmből ismert Hajdu Zoltán Miklós, zeneszerzője pedig Márkos Albert. A három nyelven - angolul, flamandul és magyarul - forgatott történet Rotterdamban dolgozó magyar vendégmunkásokról szól; a főszereplő mellett további nyolc magyar színész is játszik a filmben.

A cannes-i siker idején Kántor László, a film magyar producere az MTI-nek elmondta: már az első vetítést követően nagyon jók voltak az első visszajelzések, a film további fesztiválmeghívásokat kapott, és mindez remélhetőleg segít majd a nemzetközi eladásokban. A siker nagy része Hajdu Zoltán Miklósnak köszönhető, a külföldi kritikák a film egyik csúcspontjának az ő kiváló alakítását tartják - hangsúlyozta akkor a producer.

Az elsőfilmes rendező filmjének belgiumi bemutatója szeptemberben lesz, a magyar közönség is várhatóan ősztől, majd a Magyar Filmszemlén láthatja az Elveszett Személyek Körzetét. Az alkotók már dolgoznak a film folytatásán, a második rész teljes egészében Magyarországon fog játszódni.

Szintén kapott már elismerést a Katalin Varga című film, amely Peter Strickland brit rendező alkotása. Az erdélyi magyar színészekkel Erdélyben forgatott film áprilisban elnyerte az elsőfilmes rendezők nagydíját a koppenhágai CPH:PIX-fesztiválon.

A filmnek, amely egy vérbosszú történetét meséli el, Győri Márk személyében magyar az operatőre, és magyar stúdióban végezték a hangtervezői munkát is, amelyért a film az idei Berlinalén Ezüst Medve díjat kapott.

A történet középpontjában a címszereplő Katalin Varga áll, akit megerőszakolnak, teherbe esik, férje elüldözi, és így ő gyermekével indul a két erőszaktevő felkutatására.

A tavalyi Lux-díjat a Lorna csendje című belga-angol-francia-olasz koprodukcióban készült film nyerte; a három döntőbe jutott alkotás között szerepelt Mundruczó Kornél Deltája is.