Hány tank kell egy jó 56-os akciófilmhez?

Keleti Márton filmje az egyetlen versenyző, ami a hatalom szempontjából mutatta be 56-ot. A vidéki kisváros barokkos főterén az "ellenforradalmi elemeket" lumpennek ábrázolták: köztük Gobbi Hilda rikoltozza, hogy nem akar félelemben élni, egy fiatal srác meg ellenszenves, eltorzult arccal menetel a karhatalom felé. A másik oldalon csak Szabó Gyula a gyenge katona, aki pszichológiailag meginog, már egy "nép katonái vagytok, a mi katonánk" kiáltásra, és a tömeg közé áll. De ez egy fegyvermentes akció,  Bitskey Tibor tűzparancsot nem kapott, hogy a TT-pisztolyával lőjön, a tömeg meg fegyvert. ( Erre a filmre Vágvölgyi B. András hívta fel a figyelmünket.)

Kevés akció van Gothár Péter filmjében, de az elején remekül keverik az archív, amatőr felvételeket az újakkal, az átkötést az éjszaka leplével oldják meg. (Itt mutatjuk Szomjas György Nap utcai fiúkja jelenetével, hogyan lehet ezt elrontani.) Szóval éjjel a romos utcán ássa el Köves István és Bodor László a harc után fegyvereiket, majd Köves az események után külföldre megy, az Őze Lajos alakította Bodor pedig a börtönből a barátja családjához költözik már a hatvanas években. Hogy hogy engedték ezt a szókimondó filmet bemutatni a nyolcvanas évek elején? "A Megáll az idő olyan váratlanul érte az elfogadó szerveket, hogy nem tudtak egyetlen részletbe sem belekötni - mondta Bereményi, aki az eredeti könyve mellett a forgatókönyvét Gothárral írta. - A visszhangja olyan volt, mintha egy addig leplezett problématömeget öntött volna a nézőre. De már a diktatúra megpuhult vége volt."

Egy hosszabb verekedés végét látjuk: Bodrogi Gyula az osztrák határon püföli a Família Kft. Kövér Vilmosát egy pisztollyal, Kern András oldalán, utóbbi itt inkább a Terminátorra hasonlít. A fiatal, vékony Zsótér Sándor jobban örülne ebben a remek Sándor Pál-filmben, ha pihennének az ütlegelés helyett, egyáltalán, ha az apjáról (Bodrogi) nem tudta volna meg, hogy mindig is ávós marad. A filmben egyébként magyon aranyos a főszereplő Rudolf Péter az ártatlan figurájával, amit azóta még az Egy szoknya, egy nadrág-os szereplése sem tudott elrontani.

Hernádi Judit egy csapat magyar katonát buzdít, nem mellékes tényező, hogy közben meztelen. Gárdos Péter filmje épp a bohókás volta miatt a kedvencünk, ami miatt földbe döngölték az akkori kritikusok. A Filmvilágban a Füles elvesztette a farkát című kritika jelent meg például a bemutató után azon sajnálkozva, hogy egy ilyen tragikus eseményt hogy lehet ilyen komikusan, sőt ostobán feldolgozni. A cenzúra csak kicsit szabdalta meg a 11 millió forintból készülő filmet: a filmfőigazgatóságra reggel 7-re berendelt rendezővel megígértették többek közt, hogy Nagy Imre rádióbeszédét szinkronizáltatja. Cserébe: "Volt tank, fegyver. Akkor elég volt felhívni egy vezérezredest és jelképes összegért kölcsönöztek bármit. A filmes akkor nagyhatalom volt" - mondta a rendező.  Itthon százezren nézték meg mozikban, külföldön a fesztiválokon is siker volt: Montrealban a kritikusok díját nyerte el és még vagy 11 seregszemlén aratott.

Bereményi Géza 1988-as filmjének utolsó 56-os harcjelenetéhez három tankot kölcsönöztek személyzettel együtt a hadseregtől jelképes összegért. A rendező az Indexnek elmondta, hogy a forgatás előtti napon szóltak, hogy mégsem kapják meg, mert, mint mondta a fiatal őrnagy, attól a jelenettől - amiben a forradalmár összeveszik a ház lakóival -,  akár meg is vadulhat a lakosság. Végül a forgatókönyvbeli dialógus átírását kérték a tankokért cserébe. Bereményi a kihallgatáson propagandásabbra faragta, az idősebb magas rangú katona, akit a fiatal őrnagy bekísért, összekacsintott vele, miközben betette a páncélszekrénybe a javított forgatókönyvet és másnap az eredeti terv szerint forgatták le a jelenetet. Ez az első film Vágvölgyi szerint, amiben 56-os fegyveres felkelőt pozitív kontextusban ábrázolnak, akciójelenetben. A szokásos T 34-es végül ezt a bérházat támadja, az óvóhelyen egy vak hadirokkant közvetíti a lakóknak.

Mészáros Márta önéletrajzi Napló-sorozatának 1990-es darabja több látyványos jelenetet is tartalmaz. Ahogy az 56 novemberében Moszkvából hazaérkező Juli (Czinkóczi Zsuzsa) a forradalom következményeivel szembesül, úgy nézhette a néző a rendszerváltás után először a forradalom budapesti jeleneteit. Minden a Sztálin-szobor ledöntésével kezdődik egy nagyszabású tömegjelenetben, a kötélhúzók élén, ha jól látjuk Joli nénivel.

Ez az Erdőss Pál-film a rendszerváltás utáni 56-os filmekre jellemző szokásos minimalizmussal készült: végig szanatóriumbeli jelenetekkel ússzák meg a korhűséget, hogy aztán egy-két tankos részlettel (meg Csepel teherkocsival) kipipálják azt. A film többi akciójelenete kimerül abban, hogy a főszereplő kisfiú ólomkatonákat tesz az asztalra, bár az igaz, hogy az eredeti mű, Kovács István önéletrajzi regénye, A gyermekkor tündöklete sem dúskált a fegyverropogásban. Azok a szereplők, akik alva járva is jól játszanának (mint mondjuk Gáspár Sándor és Nagy-Kálózy Eszter) most is jók voltak, az ismeretlen és gyerekszínészeket a rendezés hiányában inkább elfelejtenénk, élén a videón üvöltöző orosz katonával.

Dobó Katának nem állt jól ez a 2006-os film, pláne a másik Goda Kriszta-film, a Csak szex és más semmi fényében, amit mintha ráöntöttek volna. Ezen a tényen nehéz túllépni, hisz a legtöbb jelenetet megakasztja, de most megpróbálunk arra koncentrálni, hogy nem fogja bénán a PPS-41 típusú géppisztolyt. Az Andy Vajna jegyezte film nem rossz, különösen abból a célból, hogy kisikolásokat ültessenek be rá, hisz egy egyszerű gondolatot közvetít két szálon. Az akciójeleneteket tekintve alig van benne benne több tank, mint amit megszoktunk a magyar 56-os filmektől (négyet számoltunk), de cserébe páncéltörő ágyúk mellett Vic Armstrong személyében volt külön amerikai akciórendezője is a magyar-angol koprodukcióban készült filmnek. A nyolcadik kerületben a repkedő Molotov-koktélok között szorgalmasan működtek a füstgépek. Egy-két végtagot is pontosan lőttek el, fröccsentek a húscafatok és Szávai Viktória is látványosan égett el.

Szilágyi Andor 2006-os filmjében Fancsikai Péter főszereplésével forgatták le Mansfeld Péter börtönélményeit. Ez az egyetlen akciójenelet. Fancsikai mellett Maia Morgenstein jó, mint megtört anyuka, és a történetet is csak feszültség szempontjából sikerült elrontani: kétszer olyan hosszú lett, és kétszer annyi monológ szerepel a filmben, mint amit elviselhet egy Mansfelddel egykorú gimis néző.

Szomjas György filmjét végignézve nem is gondolnánk, hogy 190 millió forint állami pénzből készült (pedig az MMK elnöke, Grunwalsky Ferenc volt a film operatőre, ami miatt eleve furcsa a támogatás). Valószínűleg a pénz nagy részét füstgépre költötték, hogy a jótékony filmköd takarja a hiányosságokat. Grunwalskyt és Szomjast azért elküldenénk egy háborús akciófilm-képzésre, hogy kevésbé statikus jelenetekkel fárasszák a fiatalokat, akiknek ez a Szabadság, szerelem tiniváltozata szól. A fiataloknak pedig annyit üzennénk, hogy ne lőjenek davajgitárokkal egy tankra, reménytelen küzdelem.

Nem láttuk a filmkritikus Vágvölgyi első filmjét, hisz még pár munkanap hátra van a befejezéséig, még nem végleges a hangja, fényelése sem. "Amúgy se lőjük el az összes poént előre" - magyarázta a rendező, miért csak egy akciójelenetet kaptunk tőle dvd-n. 2003-ban kezdte írni a forgatókönyvet és még régebb óta szeretne valami látványos 56-os filmet összehozni. "A tank csomagban jött, elég vicces volt, pár kézifegyverrel, egy páncélautóval kaptuk" - mondta még a józsefvárosi forgatás részleteiről, ahol azért van egy kis tűzharc, csak az égő bábu halálát nem találtuk annyira látványosnak. "Pedig ő Oroszlán (Pintér tanár az SZFE-ről), a magyar kaszkadőrök doyenje" - méltatlankodott megjegyzésünkre a rendező. Egyébként ez egy T54-es tank, ami húsz tonnával nehezebb a T34-esnél. A magánkézben lévő tankok csövét ki kell önteni betonnal, ezt saját felelősségre kivésették.