Mint a víziló az epsomi derbin

Vannak filmalkotók, akik imádják a mozit, imádnak forgatni, ötletelni azon, hogy kihozzanak magukból valami titkot. Molnár Györgyöt ilyennek képzelem: szereti a filmezést, sok minden jár a fejében, túl sok ötlet és önmegvalósítás, amit mind bele kellett szuszakolni a filmjébe. A tévéfilmként pályázati pénzt nyerő Ki/be tawaret próbál valamit elmesélni, és ahhoz képi világot találni, de én a vízilovakkal vagyok, akik csak bambán állnak egész nap, és nem értenek semmit.

A tizedik percben még csak megdöbbentem, hogy ennyi idő alatt már 10 helyszínen voltunk. Láttunk fürdőkádas jelenetet, Kerekes Vica felgyorsítva költözött sok bőrönddel, negyvenes központi hősünk különböző nőkkel feküdt le, de legalábbis a szeretőjével és a takaítónőjével. Később megjelenik a sufni greenbox, az értelmetlen dialógusok, a többféle kamerahasználat, a furán bevilágított terek és a még felfoghatatlanabb központi motívum: a tawaret. A tawaret=víziló, csak nem vízilót mondanak valamiért. A víziló=tawaret pedig ókori egyiptomi istennő jelképe, a terhes anyák védője.

A Schlanger András által elővezetett negyvenes főorvos hősünk (a férfi maga víziló) a Széchenyi fürdőben dolgozik, nőgyógyászként segít, a fürdő víze a meddőség ellen jó, és ez a víz folyik az út túloldalán lévő állatkertbe a vízilovakhoz. Ha egy filmnek ilyen erős központi mtívuma van, attől elvárnánk, hogy jelentős szerepet töltsön be a történet alakulásában. De ennek semmihez semmi köze, ez csak ott fut az előtérben, bármilyen más istenhez vagy állathoz lehetett volna kötni.

A Ki/be tawaret egy negyvenes, nappal főorvos, este szaxofonos férfiról, a szeretőiről, a fiáról és egy Fruzsi nevű lányról szól. Mindenki magát keresi, de nem talál semmit. A sok szereplő között mindenféle szerelmi vagy szeretői viszony alakul ki, például Fruzsi jár a főhős fiával, majd kicsit úgy tűnik, hogy a főhőssel is. Az 1-ben komoly szerepét jól megoldó Kerekes Vica második filmje ez a Szuperbojz után, amit nem lehet érteni. Talán mi képzeltünk többet róla, de az eltés bölcsészbohócnál valamivel többre tartjuk. Itt keményen kérdező rádióst, lófejű (!) énekesnőt (ez utalás Karafiáth Elektrik Bugi nevű zenekarára), valamint a magyar szakot rettegésben tartó bölcsészlányt játszik, aki szívatja a tanárokat. Közben van nyomozás is, de nem lehet mindent összefoglalni.

A filmben időnként rajzolt, néha igazi vízilovak bukkannak fel. Néha felgyorsul a kép, néha üvöltenek, látszólag minden koncepció nélkül. A végén mindenkinek gyereke lesz, de nem tudni, kinek kitől. Molnár György újraértelmezte a szürrealizmust. Míg Dali az elefántokhoz, ő a vízilovakhoz menekült.