James Cameron mindenhonnan lopott

Egy pekingi író, Csou Saomou egymilliárd jüanra (146 millió dollárra) perli James Cameront, mert szerinte a rendező az Avatar történetének nyolcvan százalékát egy 97-es online regényből, a Tale Of The Blue Crowsból lopta, írja az io9.com. Saomou saját bevallása szerint hét évig dolgozott a  történetén, ez alatt 1,2 millió szót gépelt le, és legalább egymillió rendszeres netes olvasója volt.

A Tale Of The Blue Crowsban hat űrhajós egy távoli dzsungelbolygóra utazik, és ott a távirányítású klónjaik segítségével megismerkednek a helyi őslakosokkal, egy kék bőrű, humanoid idegen fajjal. A Sky News szerint Saomout már két bíróság is elutasította, de a kínai író nem adja fel a szerzői jogi pereskedést.

Nagy űrindiánkönyv

Az Avatar decemberi premiere után a mi kritikusaink is rámutattak a Pocahontasból és a Farkasokkal táncolóból átvett elemekre, de a hardcore scifirajongók ennél durvább hasonlóságokat is előtúrtak. Például megtalálták Neytiri nagy mellű változatát egy 1984-86 között futott Marvel képregénysorozatban, a Timespiritsben. Itt egy kék bőrű, na'vira emlékeztető, íjjal rohangáló macskanő csábította el az indián főhőst, ezután pedig együtt menekültek a gonosz tengerészgyalogosok elől a dzsungelben.

Az orosz író, Borisz Sztrugackij is meggyanúsította januárban Cameront, hogy az Avatar kísértetiesen hasonlít a néhai testvérével, Arkagyij Sztrugackijjal közösen írt Delelő univerzumra. Mindkét mű helyszíne a Pandora, ahol a Sztrugackij testvéreknél kék kutyalények, nave-ok laknak, az Avatarban meg hasonló nevű és színű, de macskaszerű na’vik. Sztrugackij ugyanakkor cáfolta azokat a híreket, hogy pert fontolgatna a bevételi rekordokat halmozó rendező ellen.

Kesheenek, ja nem, na’vik

Érdekes összeállítást közölt januárban a heavy.com: szerintük az Avatar a legtöbbet a kultikus brit képregényantológiában, a 2000 AD-ben futó, 93-as sárkányos sci-fiből, a Firekindból lopta. John Smith képregényének helyszíne ugyanis a távoli Pandora Gennyo-Leil dzsungelbolygó, ahol az emberek számára mérgező a levegő, de egy ritka és értékes ásvány, a unobtainium hexacrin kitermelése miatt megindul a gyarmatosítás.

A helyi kék bőrű őslakosok, a na’vik kesheenek csak látszólag primitívek, valójában szoros szellemi kapcsolatban élnek nemcsak az istenükkel, Eywával Asha-Kadarine-nal, de a bolygó teljes élővilágával. Az idegenek vígan kommandóznak a lebegő sziklák között, meg ősi sárkánygyíkokon repkednek, egészen addig, amíg be nem toppan a főhős, Jake Sully Hendrick Larsen. A két főszereplő között csak annyi a különbség, hogy Larsen botanikus, és nem jön össze a törzsfőnök lányával.

Cameron, a scifigeek

Az io9.com scifiblog egyébként Poul Anderson Call Me Joe-jától Frank Herbert Dűnéjén át Robin Hobb Soldier Son-trilógiájáig számos, nálunk kevésbé ismert scifi és fantasy történetet sorolt fel, amelyek megihlethették James Cameront, a már többször is emlegetett Pocahontas és a Farkasokkal táncoló mellett.

Az egyik legnépszerűbb magyar illusztrátor, a külföldi kiadóknak dolgozó Tikos Péter már tavaly megírta az MKA-blogra: „Patrick Woodroffe munkássága is tetten érhető az Avatarban, az idegen világok kék bőrű bennszülötteitől a lebegő szigetekig. Woodroffe gyakran boncolgatja a technológia és a természet szembenállását, a mitikus, természetközeli lények és a gépemberek apokaliptikus összecsapását.” Woodroffe íjjal lövöldöző, kék bőrű űrhumanoidja egyébként 1989-ben a 100. Galaktika borítóján is ott díszelgett.

Kölcsönterminátor

Nem Csou Saomou keresete az első plágiumvád James Cameron ellen. Harlan Ellisont például már hivatalosan is el kell ismerni mint a Terminator egyik szülőatyját, mivel bírósági végzés van arról, hogy a jövőből jött gyilkos kiborg ötlete az Outer Limits című, 60-as évekbeli tévésorozat Soldier és Demon with a Glass Hand című epizódjaiból lett lenyúlva.

Cameron a távirányítású avatártestek ötletét már 95-ben elsütötte. Ő írta meg a Strange Days forgatókönyvét , amit akkori felesége, Kathryn Bigelow rendezett. Aki most A bombák földjénért elvitte az Avatar elől a legjobb film Oscarját.