Régen Freddy Krueger is sokkal jobb volt?
Az új Rémálom az Elm utcában után megnéztük a korábbi nyolc részt is. A kedvencünk az első, a harmadik és a hetedik, de vajon az olvasóknak is a Bundesliga-hajú Johnny Depp és a 20 éves Patricia Arquette jön be legjobban? Robert Englund vagy Jackie Earle Haley a jobb Freddy Krueger? Szavazzon!
Rémálom az Elm utcában (1984)
84-ben egy Johnny Depp nevű kezdő színészt meg a húszéves barátait legyilkolta egy égett arcú csöves, és ezzel mindannyian bevonultak a filmtörténelembe. Wes Craven író-rendező 81 óta házalt a forgatókönyvével, amiben a saját rémálmaiból gyúrta össze Freddy Krueger alakját. A gyilkos a csíkos pulóvert a rendező háza előtt lakó csövestől kapta, a nevét meg a 72-es The Last House on the Left gonosza után. A konyhakést már lestoppolta Mike Myers a Halloweenben, így a védjeggyé váló fegyver a pengekesztyű lett, amit a kieresztett körmeit nyalogató macskájától nyúlt a rendező. Freddy kezdetben ugyanolyan néma gyilkos lett volna, mint a korszak többi híres mészárosa a Halloweenben vagy a Péntek 13-ban, de pont a gúnyos nevetése és a beteg szóviccei miatt kedvelték meg a nézők. Az álmokon keresztül gyilkoló Kruegert végül egy Nancy nevű lány (Heather Langenkamp) győzi le, és a film happy enddel végződött volna (minden halott feltámad), de a producerek átírták az utolsó jelenetet, hogy lehessen folytatás egy visszatérő gonosszal. A számításuk bejött: az 1,8 millió dollárból összerakott film 25,5 milliós bevételt termelt, mindenki második részt akart.
Rémálom az Elm utcában 2: Freddy bosszúja (1985)
A Sikoly óta tudjuk a szabályokat: a folytatás mindig alulmúlja az első részt, és a Rémálom 2 tényleg rémálom lett. Wes Craven már az elején kijelentette, hogy nem vállalja a folytatást, mert a New Line megváltoztatta az első rész végét. Az új rendező így Jack Sholder lett. David Chaskin annyira gyenge sztorit írt, hogy őt kéne kibelezni pengekesztyűvel: Freddy újjászületik a Nancyék régi házába költözött lúzercsalád idióta fiában (Mark Patton), hogy papagájokat égessen és felforralja az úszómedence vizét egy gimis kerti partin. A bélkifordítós jelenetek száma minimális, a gyilkosságok nevetségesen bárgyúak, különösen amikor a régi-új Krueger ugrálókötéllel kötözi a zuhanyzóhoz a pucér tornatanárt (Marshall Bell), hogy egy vizes törölközővel csapkodhassa véresre a seggét. (Bevétel: 29,9 millió dollár)
Rémálom az Elm utcában 3: Álomharcosok (1987)
A harmadik rész sztorijába már szerencsére Wes Craven is beleszólt, és olyan írók segítettek neki, mint Bruce Wagner, Frank Darabont (A remény rabjai későbbi rendezője) és maga a rendező, Chuck Russell. Az Álomharcosok visszanyúlt az első filmhez: újra Heather Langenkamp [3], azaz Nancy lett a főszereplő, akiből a barátai lemészárolása után álomkutató pszichiáter lett. A fő helyszín ezúttal egy klausztrofób diliház, tele szimpatikus, de törvényszerűen elhalálozó geekekkel (köztük a 19 éves Patricia Arquette-tel) és az őket segítő beteghordót alakító Laurence Fishburne-nel. A forgatókönyvírók és a kellékesek briliáns halálnemeket dolgoztak ki: Krueger a kitépett ereinél fogva rángatja az áldozatát, mint valami marionettbábut, "Üdv a showbiszniszben, kurva!" felkiáltással csapja a tévébe a színészkedésről ábrándozó lány fejét, a néma gyereket meg kitépett nyelvekkel kötözi a Pokolba nyíló verem fölé. Az Álomharcosok egy trilógia korrekt lezárása: újabb titkokat tudunk meg Freddy múltjáról, és azt is, hogy az őt felgyújtó szülők jobban tették volna, ha megszentelt földbe temetik a csontjait, és nem egy roncstelepen kaparják el. (Bevétel: 44,7 millió dollár)
Rémálom az Elm utcában 4: Az álmok ura (1988)
Erőltetett és ötlettelen folytatás, ahol az eltemetett Freddy csak azért támad fel, mert a hulláját lehugyozza egy démonkutya. Wes Craven és Bruce Wagner eredetileg egy időutazással megbolondított, álomvilágban játszódó forgatókönyvet vittek be a New Line-hoz, de a stúdió végül a Harc az Endor bolygóért sztoriját jegyző Ken Wheat és Jim Wheat verzióját fogadták el, amiben Brian Helgelanddal közösen egy horrorisztikus Alice Csodaországban mesévé alakították át az álmokon keresztül gyilkoló Freddy történetét. Patricia Arquette nem tudta elvállalni a főszerepet, mert ekkor már terhes volt, a karakterét Tuesday Knight hozta, de őt az írók az első rész többi életben maradt szereplőéhez hasonlóan megölték, hogy az új fő karakterre, Alice-ra (Lisa Wilcox) koncentrálhassanak. Nem lenne ez rossz film, de a sok fantasyelem közé csak a hullapizza, a Freddyből előmászó zombigyerekek és még néhány hasonlóan morbid jelenet tudja visszacsempészni a klasszikus Rémálom-hangulatot. (Bevétel: 49,3 millió dollár)
Rémálom az Elm utcában 5: Az álomgyerek (1989)
Az ötödik rész igazi családmese. Horrorországban egymásra talál Freddy megerőszakolt anyja (Beatrice Boepple), az álommester Alice (Lisa Wilcox), a pengekesztyűs rémtől született kisfia (Whit Hertford) és a minden korábbinál elképesztőbb gyilkosságokat kitaláló Krueger (Robert Englund). Leslie Bohem sztorija tobzódik a meztelen testekben, van itt a tipikus horrorklisének számító zuhanyzó szöszitől fülledt medencés partin át a címszereplő álomgyerekre utaló szexjelenetig minden. A történet fordulatai kiszámíthatóak (aki Alice-szal haverkodik, azt előbb vagy utóbb csúnyán kivégzik), de Freddy húsmotorja, a gyilkos babakocsi, meg az őrült gyilkosokkal és torz lépcsőkkel zsúfolt diliház-labirintus telitalálat. (Bevétel: 22,1 millió dollár)
Rémálom az Elm utcában 6: Az utolsó rémálom (1991)
A hatodik rész a leggyengébb folytatás lett a sorozatban, érdektelen karakterekkel és kínosan rossz halálnemekkel. Pedig eredetileg Peter Jacksont kérték fel forgatókönyvírónak, aztán Michael Almereyda is megírt egy olyan verziót, amiben a negyedik és az ötödik rész szereplői tértek volna vissza. Rachel Talalay író-rendező és Michael De Luca forgatókönyvíró végül hihetetlenül bárgyú sztorit kalapáltak össze: Freddy az elnéptelenedett Springwood zsarnoki ura, aki a korábbi zseniális halálnemek helyett most csak levágja egy hallássérült intézeti gyerek fülét és béna videojátékban nyírja ki a drogos haverját. Az egész film szürreális katyvasz, elnyiszált ejtőernyőzsinórokkal és ehhez hasonló rajzfilmes kikacsintásokkal. És Freddy eddig eltitkolt lányával (Lisa Zane), akiből 3D-szemüvegben bohóckodó pszichológus lett. (Bevétel: 34,8 millió dollár)
Rémálom az Elm utcában 7: Az új rémálom (1994)
Wes Craven igazából utálta az összes Rémálom-folytatást, ezért amikor 94-ben lehetősége nyílt rá, a csapnivaló Utolsó rémálom után ő akarta végleg megölni Freddyt. Craven újra előszedte a negyedik rész környékén bedobott ötletét, és leforgatott egy filmforgatással kezdődő Rémálom az Elm utcábant, amiben Krueger már az igazi színészeket, Robert Englundot, a korábbi filmekben Nancyt játsszó Heather Langenkampot, és magát a rendező-írót, Wes Cravent zaklatja a valóság és a rémálmok összemosásával. Az Új rémálom véresebb, félelmetesebb és önironikusabb az összes korábbi folytatásnál, és már előrevetíti a későbbi Sikoly-filmek hangulatát és zajos sikerét. Langenkamp szebb és ügyesebb, mint valaha, minden jelenetében képes elhitetni, hogy a való életben is megőrült az újabb Rémálom-folytatásokon agyaló hollywoodi producerek meg a ziháló Freddy Krueger-rajongók telefonhívásai miatt. Az alvajáró, tudathasadásos kisfiát alakító Miko Hughes félelmetesebb mint az összes Ómen-gyerek együttvéve. (Bevétel: 18 millió dollár)
Rémálom az Elm utcában 8: Freddy Vs. Jason (2003)
Hét Rémálom az Elm utcában és tíz Péntek 13. mozifilm után a New Line Cinema vezetősége úgy döntött, összeeresztik a 80-as évek két leghíresebb sorozatgyilkosát: a pengekesztyűs darabolós csövest és a hokimaszkos óriást, Jasont. Damian Shannon és Mark Swift kliséhegyektől roskadozó sztorit adtak le forgatókönyv ürügyén, amit a rendezői székbe ültetett hongkongi akciófilmes, Ronny Yu a végsőkig pörgetett thrillerjelenetekkel és látványeffektekkel turbózott fel. A végeredmény mégis bejött a nézőknek: a 30 millióból forgatott film összesen 114,9 milliót kaszált, és ezzel az egyik legsikeresebb Rémálom- és Péntek 13-folytatás lett.
Rémálom az Elm utcában: 2010
Michael Bay remake-gyára, a 80-as évek klasszikus horrorjait sorra felújító Plantium Dunes [6] kiherélte Freddy Kruegert. Nyomasztóan brutális, pedofil sorozatgyilkost csináltak a címszereplőből, de teljesen kihagyták a fekete humort. Robert Englund [2] helyett Jackie Earle Haley [4] lett a pengekesztyűs sorozatgyilkos, aki már nem futott hülyén, nem jöttek ki ronda óriásbogarak a száján, nem vágta le röhögve a saját karját, égett arca pedig egyenesen botrányos: mintha a spóroló kellékesek a Madárijesztő maszkját túrták volna elő Christopher Nolan Batman-filmjéből. A remake-ben Katie Cassidy [8] minden idők leggyengébb film elején megölt szőkéje, Thomas Dekker [9] annyira kőarcú, mintha a Terminátor-tévésorozatban John Connor helyett a Halálosztót játszotta volna, Rooney Marának [10] meg alig jut játékidő, pedig elvileg ő ugyanaz a Nancy [11] aki 84-ben is legyőzte Freddyt. De mivel a 35 milliós költségvetést már megtriplázta, biztos, hogy 2012-ben jön egy újabb Rémálom az Elm utcában-remake [5].