Biszku tiltakozik, mégis vetítik a filmjét

Biszku szerint a Bűn és büntetlenség című film olyan felvételeket is tartalmaz, amiken ő nem közszereplőként jelenik meg. Az alkotást elmondása szerint "a csirkefogó rendezőpáros" nem mutatta meg neki, így a nyilvános levetítéséhez sem járult hozzá. Szerinte a Ptk. személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései alapján családtagjai sem engedélyezhették volna a film bemutatását, csak ő, ugyanis képmás és hangfelvétel közreadásához a nyilvános közszereplés kivételével az érintett hozzájárulása szükséges.

Az Uránia mozi azért állt el a június 16-ai, Nagy Imre kivégzésének évfordulójára tervezett díszbemutatótól, mert a Biszku család perrel fenyegetőzött, ha a mozi hozzájárulásuk nélkül vetíti a filmet. Ezután viszont Biszku Béla lányai a budapesti Menta Teraszra szervezett vetítésen megnézték a filmet, majd a műsorra tűzését kérték az Urániától. Arról is tájékoztatták a készítőket, hogy szeretnék, ha apjuk politikai szerepét független bizottság tisztázná.

A film műsoron marad az Urániában. Bakos Edit, a mozi vezetője a jövő héten határoz arról, hogy programján tartja-e a filmet, mivel az elmaradt díszbemutató óta a Bűn és büntetlenséget Szentendrén és a szolnoki TiszapArt moziban is adják, az Uránia tehát nem kizárólagos helyszín.

A Bűn és büntetlenséget a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina készítette. Eredetileg azzal keresték meg Biszkut, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdezzék, és csak utolsó találkozásukkor fedték fel, hogy mint a megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítették a filmet. Novák szerint a politikus nemcsak az 56 utáni megtorlásokkor volt közszereplő, hanem akkor is, amikor a lakásában kamerák előtt nyilatkozott, és beleegyezett abba, hogy a beszélgetésekből film készül. A mandineresek vállalják a vetítés kockázatát, filmjüket készek bíróság előtt is megvédeni.

A filmben Biszku Béla, aki az elmúlt 20 évben nem adott interjút, elmondta: a mai napig ellenforradalomnak tekinti 56-ot, és nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt. Az ítéleteket szerinte nem ő, hanem a bíróságok hozták, és tagadja, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott. Nagy Imréről azt mondta: "megérdemelte a sorsát".